Kocsis Zoltán helyett a zsidótörvényeket megszavazó Ravasz László püspök kap emlékházat
Amint arról a Hírklikk is beszámolt, hosszas tárgyalások után, váratlanul kilépett a Kocsis-emlékház megvalósítása mögül a kormány. A legutóbbi Magyar Közlönyből értesülhettünk, hogy a tervezet összeg közel duplájából mégis lesz egy emlékház, bár a névadója közel sem világhírű.
Portálunknak adott hosszú interjúban beszélt többek között arról Kocsis Zoltán özvegye, hogy több éves biztató tárgyalások után, februárban váratlanul megszakadt a művész végakaratának beteljesítése. A világhírű zongoraművész és zenekarvezető özvegye elmondta, hogy bár biztatóan indult az emlékház megteremtése, annak ellenére, hogy az EMMI majd négy évig visszatartotta az ügyet, időnként feltűnt az aktuális államtitkár, államtitkár-helyettes, osztályvezető stb., megnézte a házat, a levelezés közben többször megváltozott a leendő fenntartó személye, de semmi valódi előrelépés nem történt. 2020 szeptemberében, egy, a Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszterhez intézett kérelme hatására átkerült a Miniszterelnökséghez a síremlék és az emlékház-projekt, és innentől felgyorsulni látszottak az események.
Tóth Erika maga sem érti, hogy miért szakadt meg Gulyás miniszter ígérete ellenére idén februárban a terv megvalósítása, holott tudomása szerint a volt családi ház megvásárlására szánt összeget át is utalták a Nemzeti Filharmonikusoknak. Ez utóbbi zeneigazgatójaként dolgozott élete végéig Kocsis és a zenekar kezelte volna az emlékház és a hagyaték sorsát, mint jogi személy. Az özvegy elmondta azt is, hogy már a szerződés aláírásánál tartottak, amikor váratlanul lemondták a megállapodást, véleménye szerint mindezt azért, mert az ő személyét nem akarták a megbeszéltek szerint kezelni a hagyaték és az emlékház működtetésében.
Kocsis Zoltán helyett a kormány számára egy másik közéleti személy emléke becsesebbnek tűnik, amire akár kétszeresét is hajlandó áldozni, mint a fent említett projektre. Kocsisénál feltehetően kevesebben kapják fel a fejüket szerte a világban, mint az 1882-ben született Ravasz László nevére. Róla többek között azt lehet tudni, hogy 1921-ben, miután családjával Budapestre költözött, megválasztották a dunamelléki egyházkerület püspökévé. Ettől az évtől a Kálvin téri református templom lelkésze is volt. Fiatalabb korában több cikkben is kikelt a zsidóság ellen és a Felsőház automatikus tagjaként (1927–44) az első- és második zsidótörvényt megszavazta, de a harmadik zsidótörvény ellen már fellépett. Hogy ez pontosan miben állt, arról nem találtunk beszámolót a Wikipédián, de arról igen, hogy 1948. április 30-án, Rákosi nyomására, minden tisztségéről lemondott és visszavonult a közélettől. 1953-ban lelkészként is nyugdíjba vonult, Leányfalura költözött, ahol mesterséges elzártságban töltötte hátralévő éveit.
Nos, a legutóbbi Magyar Közlönyből értesülhettünk arról, hogy személyesen Orbán Viktor kezdeményezi a leányfalui Ravasz László Emlékház, Egyházi Gyűjtemény és Rendezvényközpont létrehozását célzó beruházást, valamint a bánffyhunyadi Ravasz László Emlékház felújításának megvalósításához szükséges forrás biztosítását.
A Leányfaluba tervezett emlékházra, rendezvényközpontra biztosít is csaknem 600 000 000 forintot, míg a bánffyhunyadi felújításra sem sajnál 175 726 521 forintot a dúsgazdag Bethlen Gábor Alapítvány kezelésében.
A történet több mint pikáns, de inkább cinikus eleme, hogy a Leányfaluba tervezett Ravasz László Emlékház és Rendezvényközpont felelőse az a Gulyás Gergely lesz, aki Kocsis Zoltán özvegyével megszakította a tárgyalásokat.
S hogy mit jelent a falunak 600 millió forint, azt talán jól jellemzi egy adat: a Faluházat pályázaton nyert 30 millióból tudta felújíttatni a helyi önkormányzat.
