Koji László: jövőre lesz mélyponton az építőipar, nincs értelme kivárni az építkezéssel, felújítással

Hiányoznak a nagyberuházások 

Koji László rámutatott, az építőiparból elsődlegesen az állami, közösségi megrendelések hiányoznak. „Mintegy 3000 milliárd forintnyi az a megrendelés, amely az ezévi és a jövő évi költségvetést nem érintheti, tehát halasztva van legalább 2025-ig” – kezdte a felsorolást az elnök. Szerinte a lakosság is kivár, egyrészt azért, mert a megtakarítása ilyen inflációs hatások után nem elegendő ahhoz, hogy építsen vagy felújítson, és várja azt, hogy legalább 5 százalékra lemenjenek a hitelkamatok - az egy lélektani határ -, és arra is vár, hogy a forint tud-e erősödni. „Az összes munkák 48 százalékában import termékeket veszünk igénybe, és nem mindegy, hogy azoknak csökkennek-e az árai” – tette hozzá.

A múlt évben az építési termékek átlagosan 25 százalékkal, az idén 13 százalékkal növekedtek még az év elején, és ezt a kettőt nem összeadni kell, hanem összeszorozni, tehát a két év alatt durván 40 százalékos volt az építési termékek árnövekedése – hívta fel a figyelmet Koji László. Mint mondta, tartósan nagy hiány nem alakult ki a stratégiai termékekből, de jóval drágább lett miden. Az év elején tapasztalták, hogy egyes építési termékek árai lejjebb mentek 10-15 százalék között, és most a kivitelezők is belemennek egy nagyobb versenybe, mert kevesebb a munka. „Most van egy lélektani pillanat ahhoz képest, ahogy év elején álltak a piaci viszonyok, de ha egy év múlva beszélgetünk, akkor az biztos, hogy semmi sem lesz olcsóbb, a kereslet-kínálat viszont némiképp rendeződik, az építésgazdasági értékláncban résztvevők költségei tovább növekednek és a jövő évben átlagosan 10 százalékos áremelkedés biztos, hogy bekövetkezik.”

Koji László ezért azt javasolja, nincs értelem kivárni, ha valakinek fontos a felújítás vagy építkezés, most fogjon bele, mert tartósan semmi sem lesz olcsóbb.

Munkaerőhiány nincs, szakmunkás- és mérnökhiány viszont van

Az elmúlt 3-4 évben, amikor igazán jól ment, és egyik évről a másikra 15-20 százalékkal tudtuk bővíteni a termelésünket, akkor a nagy többség bővítette a létszámot is, de szakmunkást és mérnököt nem talált, tehát be sem tanított munkásokból vettek fel az utóbbi 5 évben százezret – mondta az ÉVOSZ elnöke. „Az összes költség 50 százalékát az élőmunka jelenti, aki a tartalékot be akarja osztani, és nincs munkája, az első lépésben a be sem tanított kollégáktól lesz kénytelen megválni. A szakmunkást próbálják megtartani, de a legjobbak a szakmunkást és a mérnököt kiváltják technológiai korszerűsítéssel vagy egyéb módon” - mutatott rá. Hozzátette, sok a kisvállalkozás a szakmában, 148 ezer, ebből 138 ezer tíz főnél kevesebbet foglalkoztató mikrovállalkozás vagy önfoglalkoztató. A nagy cégek is csak azt tudják csinálni, hogy amíg a piaci viszonyok nem rendeződnek, szüneteltetik a tevekénységüket, de ez is létszámcsökkentéssel jár együtt – tette hozzá.

Koji László beszélt arról is, hogy nincs pontos adata a szövetségnek arról, mennyi vállalkozás működik az építőiparban, de az Opten méri, és azt mutatja, hogy több cég szűnik meg, mint amennyi alakul. „Jelenleg 15-20 ezer fővel foglalkoztathatunk kevesebb embert, mint az év elején. A KSH-ból ez nem derül ki, mert úgy mér, hogy ha csak egyetlen egy napra egy embert foglalkoztatok, azt be kell jelenteni, de ilyen körülmények között, amikor van is munka, meg nincs is, akkor könnyebben veszek föl és engedek el, de ezt a KSH úgy tekinti, hogy az építőipar már 395 ezer embert foglalkoztat, ami nem igaz” - számolt be a valós adatokról.

Az elnök kiemelte, a szakma nem kér a vendégmunkásokból, az építőipar örül, ha az itt meglévő munkásait meg tudja tartani.

A csok plusz változás csak jót hozhat, de ennek eredménye 2025-ben jelenik majd meg

Minden olyan intézkedésnek örülünk, ami a megrendelőt pénzügyileg helyzetbe akarja hozni, de a csok plusz családpolitikai és nem lakáspolitikai intézkedés – jelentette ki a szakember, aki szerint ettől 2000-2500 újépítésű lakást lehet pluszban várni, ami majd a 2025-ös átadott lakásszámban fog megjelenni és nem jövőre. Mint mondta, egy lakás vagy egy ház felépítése másfél év, ezért várnak az otthonfelújítási programra, amikor energiamegtakarítást célzó támogatás indulna el, ahol elsősorban Magyarországon gyártott termékek kerülnének beépítésre. „Az építőipari nehézségeket minden kormány kezeli az unióban és nálunk is kellenek azok a programok, amelyek lehetőséghez juttatják az építőipart” – tette hozzá.

A megrendeléshiány a legnagyobb kihívás

Ha egy gazdaság nehéz helyzetbe kerül, azt először az építőipar érzi meg, mert a meglévő kapacitással is megy a gazdaság, az építőiparra csak később van szükség egy nagyobb bővüléshez, hogy a beruházások révén a gazdaság teljesítőképessége növekedjen – mondta Koji László. „A válságos ciklusok dupla annyi ideig tartanak az építőiparban, mint más ágazatokban” – tette hozzá.

2023-ban itt van a válság szele, 5-7 százalékos csökkenést várunk erre az évre és 2025 végéig el fog húzódni, amíg az építőipar magára talál – mutatott rá. 5-7 százalék még elviselhető, az építőiparnak van annyi tartaléka, hogy ezt tudja kezelni – magyarázta a szakember az eddig átélt ciklikus változásokról. „A jövő év drasztikus mélypont lesz, akár 10 százalékkal is lehet kevesebb, mint az idén. Jelenleg a logisztikai építmények, közlekedési építmények, gyárépítmények biztos munkát adnak. Nem tudjuk, hogy a kormány tud-e rendelni, uniós forrásokhoz hozzájut-e, és az infláció mikor jut el egy 5 százalékos kamatmederbe, hogy a lakosság visszatérhessen a megrendelőállományba” – mondta Koji László.

A KlikkTV Szempontok című műsorát itt tekinthetik meg.