Kökény: súlyos felelőtlenség, hogy politikai okokból titkolják a fertőzések, a védőoltások adatait
Minapi hír, hogy a koronavírus-fertőzéssel összefüggésben 455 új beteget, 17 halálesetet regisztráltak, 733-an vannak kórházban, ebből 110-en lélegeztető-gépen. Ez 50 százalékkal magasabb, mint egy éve ezen a napon. A kormánykommunikációban viszont alig van nyoma a fertőzéses megbetegedések növekedésének. Közben Kásler Miklós egy héttel ezelőtti utasításával a külsős gyakorlatról azonnali hatállyal visszarendelte a rezidenseket az intenzív osztályokra. Bár a Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Tudományos Akadémia már augusztus végén javasolta a maszkhasználat és a védettségi igazolványok széleskörű használatát, ez csak az egészségügyi intézményekben kötelező.
De hol van Müller Cecília és az operatív törzs, vagyis a preventív kormányzati kommunikáció...? Kökény Mihály szerint az előbbi még csak nélkülözhető, de az utóbbi hiánya megbocsáthatatlan. A volt egészségügyi miniszter úgy véli, több mint feltűnő, hogy a hivatalos kommunikáció lényegében társadalmi célú reklámokra, Merkely Béla „rendben van”-jellegű populizmusára korlátozódik, mind oltásokra buzdítanak. Ezen túlmenően, semmilyen más, a környező országokban már régen bevezetett védelmi intézkedést nem szorgalmaznak. „Gondolok itt a maszkviselésre, a távolságtatásra vagy egyéb olyan korlátozásokra, amelyek például az oltatlanokat érinthetik” – mondta a szakember.
Minderről szó sincs sőt: „hétről-hétre azt lehet hallani a miniszterelnöktől, hogy nincs itt semmi látnivaló, oltatni kell, oltatni kell és akkor minden rendbe jön. Hogy közben szaporodnak a negatív esetek, hát azzal nem foglalkoznak, különben is itt van a vadászati világkiállítás és egyéb kiváló tömegrendezvények, amik maszk nélkül látogathatók. Úgy tűnik, hogy ezt a problémát a kormány teljesen elengedte, ezzel pedig valóban és elsősorban a fiatalok körében hamis biztonságérzetet kelt”.
Az egészségügyi szakpolitikus szerint olyan korlátozások vagy védekező intézkedések bevezetésére volna szükség, mint a maszkviselés vagy bizonyos tömegrendezvények megtiltása. Ennek elmaradásának okaként azt sejti, hogy mindez feltehetően rosszallást váltana ki a társadalom egy részében, ezt pedig a választások közeledtével nem vállalja a kormány, „kerül, amibe kerül”, egyértelműen a politikai érdek alá rendelik a járványhelyzet kezelését.
Kökény Mihály azon nincs meglepve – még ha nem is kapott kellő visszhangot a tény –, hogy az emberi erőforrások minisztere visszarendelte a rezidenseket, mivel az egészségügy a tartalékai határára jutott. Nagyon beszédesnek tartja, hogy miközben a kórházban ápoltak száma lassabban növekszik, mint tavaly ilyenkor, jóval többen kerülnek lélegeztetőgépre, mint egy éve. „2020-ban ilyenkor 804 kórházi ápoltat kezeltek, de mindösszesen 56-an voltak lélegeztetőgépen.” Ez is azt bizonyítja, hogy a vírus Delta variánsa jóval súlyosabban támad és főleg az oltatlanok körében – tette hozzá.
A helyzetet súlyosbítja, hogy nincsenek hivatalos adatok, csak sejthető, hogy az intenzívre kerülő betegek közül túlnyomó többségben vannak az oltatlan vagy csak egy oltást kapott személyek. A szakember feltételezése szerint az arányuk jóval 90 százalék feletti lehet a súlyos betegek körében. A megfelelő számú tesztelés gyakorlatának és ismeretének hiányában csak feltételezésekre lehet hagyatkozni. Ennek sejtésével sokan lehetnek, akik enyhe tünetekkel „lábon kihordják” a fertőzést, vagyis okkal feltételezhető, hogy az új fertőzöttek száma is jóval jelentősebb a hivatalos adatokénál.
Ezt igazolják azok a számok is, amiket az európai járványügyi központ tesz közzé. „Ezeket az adatokat annak alapján határozzák meg, hogy az előző 14 napban 100 ezer lakosra vetítve mennyi volt a fertőzött. Ennek ismeretében Budapest és két hazai régió már elérte a piros fertőzöttségi szintet. Sőt: a pozitívan teszteltek számát is nyilvántartják és még abból a kevésből, ami nálunk megismerhető, abból is öt százalék pozitív, ami még a WHO szerint azt jelzi, hogy ez a járvány nincs kontroll alatt”.
Kökény Mihály úgy véli, hogy „sem az Egészségügyi Központ, sem az Emmi nagyon nincs a helyzet magaslatán, és akkor még finoman fogalmaztam.” Véleménye szerint egy ilyen helyzetben a kockázatok valós mértékének megítéléséről és az ehhez igazított védekezésről még csak beszélni sem lehet, mert ezzel kapcsolatban nincs semmilyen konkrét, nyilvános ismeret. „Azt tudom mondani, hogy nyilván politikai döntésre, legalábbis egyelőre ezt a járványt elengedték”
Drámainak tartja, hogy még arra sem képes a kormány, amit más országok gond nélkül megtesznek az oltási kedv erősítésére, hogy nyilvánosságra hozzák a koronavírusos betegek és elhunytak oltottsági adatait. „Nálunk ezt az információt enyhén szólva is titkolja a kormány” s hogy miért, annak feltételezése szerint az is oka lehet, hogy nem akarják nyilvánosságra hozni a nálunk használt védőoltások hatékonyságát és/vagy értéktelenségét. „Ezzel kapcsolatban pedig egy nagyvállalat igen meggyőző vizsgálatot tartott és egyértelműen kiderült, hogy melyik az a vakcina, amelyik igen kicsi hatékonyságú”.
Arra a kérdésre, hogy ideje lenne-e az operatív törzsnek és Müller Cecíliának végre a nyilvánosság elé lépni és megnyugtatni, de legalább informálni a közvéleményt, Kökény Mihály némileg szkeptikusan válaszolt. „Nem nagyon tudom, hogy az operatív törzs vagy Müller Cecília egyáltalán képes-e a magyar közvéleményt megnyugtatni. A korábbi időszakok tapasztalata alapján, azok a sajtótájékoztatók, amiket online tartottak és felolvasták a kiválogatott kérdéseket, amikre üres és semmitmondó válaszokat adtak, teljesen értelmetlenek. Nem erre van szükség, hanem tisztességes, korrekt tájékoztatásra, mert ha mindez nincs, akkor nyilvánvalóan bizalom sincs, márpedig mégiscsak a bizalom a feltétele annak, hogy az emberek vagy legalább egy részük komolyan vegye ezt, a még mindig közöttünk lévő és nagyon súlyos fertőzésveszélyt. Németországban, Ausztriában a nyilvánosság elé gyakorlatilag minden nap 20-25 oldalas infografikával illusztrált, területekre, városokra bontott statisztikákkal állnak, amiknek segítségével mindenki követni tudja, milyen intézkedés miért történik. A jelek szerint Magyarországon egyelőre nem akarnak intézkedni. Emlékezzünk vissza, hogy tavaly is már csak akkor jelentették be november környékén a szigorú intézkedéseket, amikor nagyon nagy volt a baj” – mondta a Hírklikknek Kökény Mihály, volt egészségügyi miniszter.