Kökény: szünetel a járványvédelem, kiengedett a kormány, ami teljes felelőtlenség

– Ma hajnalban újabb győzelmi jelentést kaptam a Kormányzati Tájékoztatási Központtól, hogy a beoltottak száma Magyarországon meghaladta az 5,5 milliót, lazíthatunk. Viszont arról egy szót sem ejtenek, hogy 2020 márciusa óta kisvárosnyi ember 29 992 fő halt meg. 

– Az bizony úgy van, hogy erről kevésbé beszélnek, pedig akármilyen kutatási eredményt nézünk, sajnos jelentős a többlethalálozás. Lehet, hogy végül nem mi produkáltuk a világon a  legrosszabb halálozási statisztikát, de, hogy a legrosszabbak között vagyunk Európában is, az egészen biztos. Nagyon jelentős a többlethalálozás, és már az is tisztázódott, nem módszertani problémáról van szó. Több vizsgálat – hazai vizsgálat is – volt már ezzel kapcsolatban. És azt még nem is tudjuk, hogy azokon a haláleseteken túl, amikben a Covid így, vagy úgy közrejátszott, a közvetett tényezők – a járvány miatt szüneteltek eljárások, késleltettek műtéteket, lassabb volt a daganatgyanús betegek kivizsgálása – milyen következményekkel jártak. Ezt legfeljebb 2022-ben tudhatjuk majd meg. Azt sem tudjuk, hogy a nyár végi, kora őszi hónapokban lesz-e még negyedik hullám, és annak milyen következményei lesznek. Az is kérdés, hogy a nem covidos okok miatt, ám mégiscsak a járvánnyal összefüggően halasztott, késleltetett vagy hiányzó ellátások következtében még hány emberéletet veszítünk el. 

– Az eddig elhunytak számát ismerjük, de milyen okai lehettek a majd’ 30 ezer ember halálának? A hivatkozási alap az emberek rossz egészségi állapota volt. Volt ezen kívül más is?

– A rossz egészségi állapot biztos, hiszen tudjuk jól, hogy a cukorbetegség vagy a túlsúly milyen mértékig játszott közre abban, hogy sok lett a súlyos beteg. A lélegeztetett betegek közül is nagyon sokat elveszített a rendszer, hiába volt az odaadó ápolás. A másik dolog – amire még további kutatások kellenek –, hogy Magyarországon főleg a második hullámban, azután a járvány csúcsán atekintetben nem volt elég egyértelmű az eljárásrend, hogy mikor, milyen gyorsan, milyen paraméterek mentén kell kórházban kezelni valakit, mikor kell intenzíven kezelni. Sajnos a betegek is – látva azt, hogy nagyon jelentős a veszteség az intenzív osztályokon –, féltek a kórházi kezeléstől. Ami most már egészen biztos, hogy fő tényező volt: a mindenféle vezénylések ellenére, nagyon sok helyről hiányzott a szakképzett intenzív orvos, illetve intenzív terápiában jártas asszisztens. Egy röntgenasszisztenst oda lehet állítani a lélegeztetőgép mellé, és megmondani neki, hogy ezt vagy azt kell csinálni, de néhány óra alatt nem lehet pótolni több éves képzést. Ez sajátos tudást képvisel. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a létszámhiány, az elégtelen szakképzett orvos- és ápolói létszám közrejátszott abban, hogy betegeket veszítettünk el. Azt nagyon nehéz megmondani, hogy milyen mértékben. Tudjuk, hogy voltak olyan intézmények – részben magánintézmények is –, ahol elláttak covidos betegeket, és ahol volt elég létszám –, ott sokkal jobbak voltak a  halálozási adatok, sokkal több embert tudtak – szerencsére –  levenni a lélegeztetőgépről. És tudjuk, hogy volt, ahol 80 százalék fölött volt a halálozás.  

– Most már lazíthatunk?

– Miközben a győzelmi jelentés arról szól, hogy beoltottunk 5,5 millió embert, most már alig-alig van napi ezer új oltás, az oltási hajlandóság csökkent. Holott most kellene nagyon vigyázni, miközben hihetetlen gyors a lazítás, nem figyelünk eléggé. Pedig oltóanyag van, lehetne hatásosan oltani. Többmillió – Pfizer –, korszerű oltóanyag van raktáron. Az oltás mégsem halad, mert nem csinálunk kampányt, nem foglalkozunk eléggé vele. A Delta variáns pedig kezd terjedni. Valószínűleg nem mondok újdonságot azzal, hogy tíz hétig elkezdett csökkenni Európában az új fertőzések száma, és az elmúlt héten – ez volt az első hét, ami nyilván nem független a foci Eb-től –, tíz százalékkal nőtt. Ez figyelmeztetés kellene, hogy legyen. Fel kellene gyorsítani az oltási kampányt, főleg a fiatalok körében, de én nagyon szomorúan látom, hogy erre semmilyen intézkedés nem történik. Egyszerűen kiengedett a kormány, ami teljes felelőtlenség.

– Vajon miért? Hiszen ők is látják a számokat.

– Egyszerűen nyár van, most pihenünk. Volt valami hasonló tavaly is, volt egy időszak, amikor már lehetett tudni, hogy bajok lesznek – még szó nem volt arról, hogy a védőoltások elérhetőek –, és akkor is volt jó néhány hét, amikor gyakorlatilag nagy volt itt a „féktelen mulatozás”, a felszabadultság. Pedig egy ilyen helyzet után az óvatosság, az elővigyázatosság fontos lenne. De, hát ki tart távolságot, például egy focimeccsen, ki figyel a fertőtlenítőszeres kézmosás szükségességére? Feloldottuk a maszkviselést, rendben van, tényleg alacsony a fertőzöttek száma, de már lassan kezdik kinézni azt a buszokról, aki még maszkot hord, hát hol tartunk?  

– Tavaly se tanultak a védekezés hibáiból, például a kevés tesztelésből…

– Az egy dolog, hogy aránylag kevés a pozitívok aránya, egy százalék körül vannak. De sokkal többet kellene tesztelni, jobban kéne figyelni. Tényleg föl kellene készülni ezekre a dolgokra. De én úgy látom, hogy a hivatalos kormányzati kommunikációban ennek nyoma sincs. A szakértők azért mondják a magukét, de, mégis csak, ha már van egy Nemzeti Népegészségügyi Központ, a veszélyekre kéne figyelni, és nem lehetetlen dolgokra fordítani az energiát. Most megint hihetetlen pénzt költenek egy újabb nemzeti konzultációra, migránsokról, más szexuális érdeklődéssel élőkről, erről a szerencsétlen homofób törvényről (ami miatt egész Európa teljes joggal neheztel ránk), lesz szó, miközben a hivatalos kormányzati kommunikáció a Covid-problémát elengedte. Én attól tartok, hogy ennek az árát még meg fogjuk fizetni. Szerintem lesz negyedik hullám, valószínűleg kisebb lesz, mint a második hullám csúcsán volt, de azért lesz veszteség. Lehet, hogy enyhébb is lesz, mert elég sokan be vannak oltva, sokan meg átvészelték már a fertőzést, de azért látjuk, hogy Izraelben is újra vannak súlyos esetek, pedig igen sok ember be van oltva. Tudjuk azt, hogy Magyarországon egymillió ember, vagy még több is olyan kínai védőoltást kapott, amivel kapcsolatban most már senki nem kételkedik abban, hogy a hatásossága – főleg az idősek körében – nem megfelelő. Ugyanakkor a kormány még mindig nem gondolkodik a harmadik védőoltáson, holott ezt most már nagyon sok ország elkezdte. Ezt mRNS alapúval kellene elvégezni, de még mindig az van, hogy majd, ha a gyártó előírja. A kínai gyártótól azt várjuk, hogy hoz majd valamilyen alkalmazási előiratot? Ugyan már! Nem fog. De most ezzel kapcsolatban is nagy csönd van. Pedig aki anno a kínai vakcina hatásosságát kétségbe vonta, az maga volt a „megveszekedett oltásellenesség”. Most már nagyon sok kritika van, információ van, Facebook-csoportja van azoknak, akik hiába kaptak két kínai oltást, kiderült, hogy nincs a szervezetükben ellenanyag, és a kormány hallgat a harmadik oltásról. Csönd van. Csakhogy ez nem elegendő, itt is el kellene kezdeni az újraoltásokat, ugyanúgy, ahogy az Arab öbölben sok országban megtették. A gyerekeknek akár a nyári táborok kapcsán is lehetne kampányt szervezni. A körükben már most, a szünetben el kéne kezdeni az oltást, hogy mire beszorulnak a zárt terekbe, az iskolai tantermekbe, védettek legyenek.

– Lehet, hogy bedobta a kormány a gyeplőt a lovak közé?

– Hát úgy látom, hogy most szünetel a járványvédelem, szabadságra mentek.