Ártanak a tartós jogbiztonságnak a Fidesz új kinevezései

„Ezek az áthelyezések nem tesznek jót a magyar demokráciának, mert a jogfolytonosságát veszélyeztetik” – mondta a Hírklikknek Zsolt Péter szociálpszichológus, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatási igazgatója. Úgy látja, abban az esetben, ha 2026-ban történik egy politikai váltás, akkor a következő kormányzat, amely a választások után teljes legitimációval rendelkezhet az ország vezetésére, egy ilyen döntés nyomán akár mozgásképtelenné is válhat. Eddig éppen a választásokon elért „legitimációra” hivatkozva érvelhettek döntéseik védelmében a jobboldali kormányok, erre alapozva mondhatták, hogy Magyarországon nem a jogrendszer uralja a politikát. Egy fordulat esetében az új kormány szintén mondhatná, hogy az a célja, ne a jogrendszer uralja a politikát, hanem a közösség választásokon kifejezett akarata érvényesüljön. 

„Ezzel szembesülünk immár másfél évtizede, a konzervatív Fidesz ideológiai vezetői erre hivatkoznak minden olyan döntésük alkalmával, amellyel szűkebbre és szűkebbre fogják a társadalom mozgásterét. Tizenöt éve folyamatosan, lépésről-lépésre vették el a táradalomtól az alapvetőnek számító polgári- és szabadságjogokat, ez pedig egy normális demokráciában elképzelhetetlen lett volna.”  

Zsolt Péter a jogállamiságot tekintené egy demokratikusan működő társadalom legfontosabb alapkövének, amelyet nem volna szabad elkoptatni. Ha Magyarék nyerik meg a következő választást, ők is kénytelenek lesznek erre a felhatalmazásra hivatkozni, ami a viszont erodálná a jogfolytonosságot. „Ha megszűnik a jogfolytonosság, akkor nem lesz mire visszaépíteni a demokrácia korábban megbontott alapjait, s ezzel a társadalom biztonságérzete kerül veszélybe. A Fidesznek az a mostani tervezett lépése, hogy mind a Legfőbb Ügyészség élén, mind az Alkotmánybíróságban bebetonozza a saját bizalmi embereit, árthat a tartós jogbiztonságnak. Ezt a felelősséget nem fölismerni rövidlátó gondolkodásra vallana.” 

„Egyszer minden politikai rendszer és minden kormány megbízatása véget ér, és hiába próbálja a maga hatalmát személyi intézkedésekkel körülbástyázni, az utána következők a legmagasabb falakat is le fogják bontani” – monda Lázár Domokos jogász, szociológus. Véleménye szerint nincs olyan pozíció, amelyet ne lehetne súlytalan bábukkal feltölteni, az alkalmatlan emberek pozícióba helyezése valójában nem oszt, nem szoroz, mert azokat egy komoly társadalmi változás egészen biztosan kisöpri a székükből. Hozzátette, a politológusok biztosan másképpen látják egy kormányzat politikai céljait vagy a védekező lépéseit, a maga részéről teljesen biztos abban, hogy jogi szempontból teljesen jelentéktelenek azok az intézmények, amelyekkel most a Fidesz látszólag a túlélését igyekszik biztosítani. A jelenlegi ügyészség valójában a kormányzattól nem független ügyészség, az Alkotmánybíróság nem az alkotmány felkent védelmezője. 

Mennyiben lehetnek ezek a testületek egyfajta megmentői a mai rendszernek? „2026-ban aligha elégedhet meg a társadalom egy puszta kormányváltással. Ha demokratikusabb irányba szeretnénk terelni az országot, rendszerváltásra is szükség volna, ebbe pedig sem a mai formájában működő ügyészség, sem az Alkotmánybíróság nem tudna beilleszkedni.  Ebből következően, az oda kinevezett alkalmatlan emberek nem maradhatnának meg a pozíciójukban” – vélte a jogász, szociológus. – „Egy rendszerváltás után olyan jogállami bírósági eljárásoknak kellene következniük, amelyek megvizsgálnák a korábbi rendszer kulcsszereplőinek tevékenységét, az általuk elkövetett esetleges törvénysértéseket, visszaéléseket. Ebben nagyon sokan lehetnek érintettek, de ha ezek közül csak egyet, mondjuk Polt Péter személyét emeljük ki, róla nem lenne nehéz bebizonyítani, hogy számos alkalommal részese volt olyan alkotmányellenes döntéseknek, amelyek miatt őt akár élete végéig el lehetne tiltani mindenféle politikai szerepvállalástól.”

Lázár Domokos szerint a 2022-es választások előtt az alkotmányjogászok már elkészítették azokat a tanulmányokat, koncepciókat, amelyek megalapozhatnák azt, hogy a bíróságoknak módjuk legyen megvizsgálni ezeknek a fontos pozíciót betöltő embereknek és az általuk vezetett hivataloknak mind a politikai, mind az alkotmányos felelősségét. Úgy gondolja, hogy a választások előtt alig egy esztendővel az Alkotmánybíróság „bebiztosítása” ezért sem lehet egy készülő rendszerváltás megakadályozásának eszköze, bár – tette hozzá – ő maga is ebben az országban él, a miniszterelnöktől ennél radikálisabb lépéseket is el tudna képzelni, ha a hatalom elvesztése vagy a megtartása a tét. 

„A Fidesz és a KDNP politikusai nyilván minden oldalról próbálják bebiztosítani magukat. Ezeknek a névleg még meglévő intézményeknek kézben tartása csak az egyik módszerük lehet, de az ország demokratizálódása szempontjából sokkal veszélyesebb az úgynevezett mélyállam kiépítése. Másfél évtizede a kormány minden eszközzel a gazdasági hátországának kiépítésén dolgozott, a maga teremtette oligarcha csoport kezébe kerültek a legfontosabb iparágak, a szolgáltatási szféra kulcspozíciói. Kubatov Gáboron keresztül akár az olyan típusú informális fél-erőszakszervezeteknek a jelenléte is komoly veszélyt jelenthet a társadalmi átalakulásra, amelyeket 2006-ban egyszer már bevetettek Orbánék a rend megzavarására. Egyszóval, nagyon sokféle olyan eszköz van még a jelenlegi hatalom kezében, amit szükség esetén felhasználhat önmaga védelmére. Ezek közül az Alkotmánybíróság vagy az ügyészség nem is biztos, hogy a legerősebb bástya lenne” – mondta Lázár Domokos.