Háromnegyedévi bizonyítvány
A november 15-i – borús – szombat délelőttön az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) bruttó hazai termékre (GDP-re) vonatkozó adatait nézegettem. A különféle összehasonlításokból – a hazánkra nézve kedvezőbb – 2025. III. negyedév/ 2024. III. negyedév összehasonlítását vettem át, kihagyva Finnország mínusz 0,9 százalékos teljesítményét és Írország plusz 12,3 százalékos (!) adatát, amelyek a lista szélsőségeit képviselik. Hat ország (Dánia, Görögország, Horvátország, Lettország, Luxemburg, Málta) adatai nem állnak rendelkezésre.
A GDP (bruttó hazai termék) növekedési üteme volumenben, 2025. III. negyedév/2024. III. negyedév viszonylatában:
0 és 1 százalék között teljesítő országok:
Németország 0,3%
Olaszország 0,4%
Ausztria 0,6%
Magyarország 0,6%
Franciaország 0,9%
Észtország 0,9%
Szlovákia 0,9%
1 és 2 százalék között teljesítő országok:
Belgium 1,1%
Románia 1,4%
Hollandia 1,6%
Szlovénia 1,6%
Litvánia 1,9%
2 százalék felett teljesítő országok:
Portugália 2,4%
Svédország 2,4%
Csehország 2,7%
Spanyolország 2,8%
Bulgária 3,2 %
Ciprus 3,6%
Lengyelország 3,7%
A számokat nem kell magyarázni, jól látszik, hogy Magyarország nincs az élmezőnyben. V4-es klubtársaink valamennyien megelőznek bennünket: Szlovákia 0,9 százalék, Csehország 2,7 százalék és Lengyelország 3,7 százalék. Ez utóbbi különösen figyelemre méltó, tekintettel arra, hogy a 38 milliós középhatalom több mint egymillió ukrán menekültnek ad otthont és hathatósan támogatja a honvédő háborút folytató szomszédját. Csehországnak sincs oka a szégyenre, ők 350 ezer ukránnak biztosítanak menedéket, egészségügyi és szociális ellátást, a gyermekeknek oktatást. Az 5,5 milliós Szlovákiában 130 ezer, a 9,6 milliós Magyarországon kb. 65 ezer ukrán menekült tartózkodik. Az orosz-ukrán háború terheiből ránk hárul a legkevesebb a V4-ek közül, mégis nálunk a legkisebb a gazdasági növekedés. Erre az ellentmondásra soha nem kaptunk kielégítő magyarázatot.
Az euró bevezetését szorgalmazó Románia (1,4 százalék) és Bulgária (3,2 százalék) teljesítménye is jóval meghaladja a magyar értéket. November 10-i megnyilatkozásakor Nagy Márton 0,5 százalékos – éves szintű – gazdasági növekedést prognosztizált, ami látva a régiós versenytársak eredményeit, igencsak szerény teljesítmény. Hol van már a „repülőrajt, az „utazó sebesség” és vajon kiemlékszik még az idei évre vonatkozó 3,4 százalékos növekedési álomra? Ébresztő! Leszállás van, kényszerleszállás. Mindjárt földet érünk…
