Korábban a hiányzásokért, most a részvételért büntettek
A parlamentáris demokrácia magyarországi történetében először tiltottak ki országgyűlési képviselőket az ülésekről. A példátlan eset előzménye, hogy az Országgyűlés többsége március 18-án sürgősségi eljárásban, feszült vita után, megszavazta a gyülekezési jogot érintő, a Pride korlátozását, tiltását lehetővé tévő javaslatot. A szavazás botrányosan zajlott, miután momentumos képviselők, valamint Hadházy Ákos füstgyertyákat gyújtottak az ülésteremben. Ezzel párhuzamosan a momentumos politikusok hangszórót és röplapokat is „bevetettek” az ülés megzavarására. Tíz nappal később a füstgyertyázásra, a hangszórózásra, valamint a papírlapok szórására hivatkozva kezdeményezte Kövér László öt momentumos, valamint egy független képviselő példátlan megbüntetését és több parlamenti ülésnapról történő kitiltását. A képviselők többsége megszavazta a szankciókat. A legenyhébb büntetés majdnem 10 millió forint és hat ülésnapi kitiltás volt, a legsúlyosabb 24 millió forint és 12 ülésnapra szóló belépési tilalom.
A 2022 májusában kezdődő ciklusban több képviselő kapott fegyelmi büntetést Kövér Lászlótól. A DK-s Sebián-Petrovszki László tiszteletdíjából 3,95 millió forintot vont le a házelnök, amikor ősszel egy felszólalásában „törvénytelennek” nevezte a kormányt. A házelnök indoklása szerint „a magyar kormány törvényességének kétségbe vonása az Országgyűlés törvényességének, azon belül pedig minden egyes képviselő törvényes mandátumának megkérdőjelezését jelenti”. A DK ezt a szólásszabadság önkényes megsértésének minősítette, amiért a párt az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, és azt szeretné elérni, hogy Strasbourgban is kimondják: a házelnök senkit sem bírságolhat meg a politikai álláspontja és véleménye miatt. A házelnök a Mi Hazánk képviselőjére, Novák Elődre a „cigánybűnözés” kifejezés említése miatt rótt ki több mint 5 millió forintos bírságot 2023 őszén. Kövér László a büntetést azzal indokolta, hogy „a véleménynyilvánítási jog gyakorlása nem irányulhat etnikai közösségek méltóságának megsértésére”. 2024 őszén 14 millió forintra büntette Gyurcsány Ferencet, miután a DK elnöke felszólalásában arról beszélt, hogy Orbán Viktor „eladta önmaga becsületét, végül eladta hazája becsületét, és eladta hazája függetlenségét és önállóságát. Magyarországnak ma áruló kormánya és áruló miniszterelnöke van.”
Volt idő, amikor a házelnök azért büntetett, mert valaki gyakran nem vett részt a parlamenti munkában, most pedig azzal büntet, hogy megtiltja a belépésüket. Van erre valamiféle szabály? – kérdeztük Szentpéteri Nagy Richárd alkotmányjogászt. „Mind a házszabály rendelkezései, mind a törvények felhatalmazást adnak a házelnöknek, hogy – a parlament tekintélyét megóvandó – szankcionálja azokat a képviselőket, akik tisztségükhöz méltatlan tevékenységet folytatnak, vagy olyan magatartást tanúsítanak, ami nem való a parlamentbe” – foglalta össze a „tényállást” a politológus. Mint mondta, ez a felhatalmazás nem a magyar parlament sajátja, a világ legtöbb törvényhozásában mindennapos eset, hogy a ház elnöke szankcionálja egyik, vagy másik képviselőt.
Milyen vétségek indokolhatják a büntetéseket? Ha a képviselő olyan kifejezést használ, ami nem méltó a T. Házban folyó tanácskozáshoz, legenyhébb esetben megúszhatja a vétkes egy rendreutasítással. Amennyiben az illető nem hajlandó visszavonni egy sértőnek, vagy elfogadhatatlannak ítélt megjegyzését, akkor rövid időre akár ki is tiltható az ülésről, vagy a büntetésben meghatározhatja a ház elnöke, hogy milyen ülésnapokon nem vehet részt a munkában.
Szentpéteri Nagy Richard
„Ezek a minap kiszabott szankciók súlyosak ugyan, viszont azok a cselekmények is fajsúlyosak, amelyek a büntetés alapját képezték – vélte Szentpéteri Nagy Richárd. – Ha belegondolunk, egyetlen parlament vezetése sem nézné el, ha a képviselők füstbombát gyújtanának a teremben. A karzatról sem dobálunk le cédulákat, különösen, ha magunk is képviselők vagyunk, márpedig azon az ominózus ülésen néhány képviselő felment a karzatra, ahelyett, hogy az ülésteremben ült volna, ahol a helye van. Ugyancsak nem játsszuk be a szovjet himnusz dallamait, vagy más hasonló műsort sem rendezünk.”
Az alkotmányjogász szerint vannak olyan parlamentek, ahol a működési szabályok szerint még felolvasni sem szabad, nem megengedett semmi olyan magatartás, ami nem kapcsolódik közvetlenül a parlamenti munkához. Az a fajta obstrukció, amire a közelmúltban az Egyesült Államok szenátusában Cory Booker demokrata képviselő vállalkozott, amikor a szenátusban megdöntötte a valaha elhangzott leghosszabb beszéd rekordját, ezzel a kormányzat tevékenysége, de elsősorban Donald Trump elnök és Elon Musk tevékenysége ellen tiltakozott.
„A magyar parlament hagyományaiból következik – amint a neve is mondja: a beszéd helye –, hogy csak nívós felszólalásoknak volna helyük. A mostanában megbírságolt képviselők egyike sem állt fel eddig olyan emlékezetes hozzászólással, ami ezt az évszázados hagyományt követné. Nem emlékszem, hogy olyan szónoklatot hallhattunk volna tőlük, amelynek gondolatai megragadtak volna bennünk. Az igaz, hogy az ellenzéki képviselők lehetőségei nagyon korlátozottak, a jelenlegi parlamenti viszonyok között a többség nem veszi figyelembe a véleményüket, de azokat a lehetőségeket sem használják ki, amikkel pedig élhetnének. Egy kiválóan megfogalmazott és hatásosan elmondott beszéd legalább olyan emlékezetes politikai visszhangot kelthetne, mint a közelmúlt botrányai” - mondta az alkotmányjogász.
