Koronavírus: összeomlott az adatszolgáltatás, nagyobb lehet a baj, mint hittük

NVZS 2020. december 1. 14:26 2020. dec. 1. 14:26

Összeomlott a koronavírus-járvány adatszolgáltatása, minden hiteltelen” – szögezte le portálunknak Falus Ferenc a hivatalosan ma megjelent adatok alapján. Amelyekből ugyanis azt lehet kiszámolni, hogy 68,6 százalékos a pozitivitási arány a teszteltek között – indokolta véleményét, leszögezve: „egyetlen egyre lehet ebből következtetni, arra, hogy szinte csak azok kerülnek be a statisztikába, akiknek a tesztje pozitív lett, azaz nem tudni, mennyire kiterjedt a járvány”. Ami pedig a kormány által láthatóan tudatosan felépített – lazítunk vagy sem karácsonykor? – kampányt illeti: a korábbi országos tiszti főorvos szerint lazításról szó sem lehet. S ha januárban gondolná majd a kormány lezárni az országot, „azzal már nem lehet megmenteni a karácsonyi és szilveszteri bevásárlások, összejövetelek, bulik áldozatait” – hívta fel a figyelmet.

Ha szűk hete még arról beszélt portálunknak Falus Ferenc, hogy – ha az adatok stimmelnek –, a kormánynak valóban még ki kell várnia, „egyelőre sem lazításra, sem pedig szigorításra nincs szükség, türelmesen kell várni, hogy milyen hatásuk lesz a korábbi intézkedéseknek, s a fejlemények függvényben kell majd dönteni a következő lépésekről” – mondta akkor. Ám mára megváltozott a helyzet – szögezte le, mivel „a ma megjelent hivatalos adatok megmutatták, hogy azokból semmi sem igaz”. Azzal, hogy 68,6 százalékos pozitivitási arányt lehet kiszámolni az adatokból, azt mutatja, hogy szinte csak a pozitív eseteket veszik számba. „Így azután nem lehet tudni, mennyire kiterjedt a járvány” – szögezte le, egy példával illusztrálva mondandóját: ez olyan, mintha megszámolnák, hogy hány birka van, s abból az ország lakosságára nézve vonnának le következtetéseket.

Hogyan képesek ehhez a szakmához valamit is értő, ahhoz legalább valamilyen szinten közelálló emberek a nevüket adni? – merül fel a kérdés. „Müller Cecílián kívül gyakorlatilag csak egyetlen ember adja a nevét ehhez, a rendőrök pedig utasításra cselekszenek” – szögezte le Falus, aki szerint Pintér Sándor belügyminiszter az egyetlen ebben a garnitúrában, aki képes valamilyen feladat végrehajtására és meg is tudja csináltatni, bár az már más kérdés, mit csináltat meg, mert ő más szempontok szerint működik.

Nem jönnek ki a hivatalos számok

Visszatérve a korábbi – fent idézett ­– véleményéhez, Falus ma már egyértelműen úgy látja, hogy „sehogy nem jönnek ki a hivatalos számok, nem is lehet tudni, hogy mi alapján, hogyan készül a statisztika. Egyrészt, egyszerűen képtelenség elhinni például, hogy kétezer koronavírus-gyanús beteg van kórházakban úgy, hogy napokig nem tesztelik le őket. „És miért is nem veszik be a statisztikákba azokat, akik koronavírus-gyanúval Covid-osztályra kerülnek, hiszen ők is foglalják az ágyat és a kapacitást, ráadásul ezeket a betegeket elkülönítve is tartják és több kórtermet is foglalnak el?” – mutat rá egy másik anomáliára a szakember, aki szerint egyszerűen kizárt, hogy ezeknek a betegeknek a tesztjét nem lehet 24 órán belül megcsináltatni.

„A történet másik fele: soha eddig egyetlen értelmes mondatot nem mondtak arról, hogy kit tekintenek gyógyultnak és mi alapján” – mondott egy másik, a statisztikát megkérdőjelező elemet Falus.

Mi a cél? Vajon nem pontosan az-e, hogy követhetetlenek legyenek a statisztikák, hogy minden kormányzati intézkedést alá lehessen támasztani? – merül fel a kérdés. „Nem tudom” – reagált a korábbi országos tiszti főorvos, akinek a véleményét még egy hipotézisünkről is kikértünk.

Kormányzati kampány körvonalazódik

Vajon az elmúlt hetekben, s főleg napokban mintha egy tudatosan felépített „jóságos kormány” imázskampánynak vagyunk a tanúi? Ebbe az irányba mutat a többi között, hogy november 11-én dobta be Orbán Viktor a karácsonyi lazítás lehetőségét: a TV2 Tények-nek adott nyilatkozatában közölte, hogy két hét múlva tud választ adni arra, karácsonykor már lehetnek-e olyan nagyobb családi összejövetelek, amelyeken tíznél többen vehetnek részt.

Letelt a két hét, választ ugyan mégsem kaptunk, miközben Orbán újabb várakozásokat ültetett el az emberekben: múlt pénteken, a szokásos heti Kossuth Rádió-„interjúban”  arról beszélt, „nem tudjuk még, hogy milyen szabályok szerint kell majd élnünk a karácsonyi ünnepek és újév idején. Ha szívünkre hallgatnánk, szeretnénk, ha minden család korlátozás nélkül tudna egymással találkozni, és olyan karácsonyunk és újévünk lehetne, mint amilyen lenni szokott, de hogy megengedhetjük-e magunknak ezt, nyolc-tíz napnál hamarabb nem tudom megmondani. De nyolc-tíz nap múlva a kormány dönteni fog erről a kérdésről”.

Majd már másnap, szombaton este a kormány Facebook-oldalán megjelent egy feltűnő „hirdetmény”, megismételve Orbán mondandóját: „Szeretnénk, ha mindenki korlátozás nélkül tudna találkozni karácsonykor. A kormány 8–10 nap múlva hoz erről döntést”. 

Jóságos Orbán bácsi majd megengedi?

Mintha Orbánék arra játszanának, hogy „a jó Orbán bácsi” végül csak megadja a népnek, amire vágyik, egy szabad karácsonyt és szilvesztert, amit az is igazolni látszik, hogy szombat óta napról-napra kevesebb a hivatalos statisztikákban az új fertőzöttek száma – vetettük fel

Az imázsépítéshez nem nagyon kívánt hozzászólni Falus, de a lényegi kérdéshez igen. Határozottan leszögezte ugyanis: „lazításról szó sem lehet!” .

Mint kifejtette, szűk hete portálunknak még azt mondta, hogy ki kell várni a lazítással vagy szigorítással, a következő lépésről majd az adatok függvényében kell dönteni. Az egy dolog, hogy a statisztikának nem lehet hinni, az adatok alapján semmit nem lehet tudni – szögezte most le, hozzátéve: az viszont biztos, hogy a helyzet nem javult. „Nem az a kérdés tehát, hogy lehet-e lazítani, hanem az, hogy szigorítsanak-e”. Mint kifejtette, minimum hat hét kellett eddig is mindenütt a világon, hogy visszafogják a vírus terjedését. Éppen ezért, december 11. után szerinte két hét hosszabbításra lenne még szükség, esetleg további szigorítással.

„De a járvány terjedését nem segíti az őrület, ami a boltokban zajlik, az a tömeg, ami ott tolonghat, mert egyszerűen nem korlátozták a boltban egyidőben tartózkodó vásárlók számát” – mutatott rá, megemlítve egy másik, a pandémia további terjedését tápláló veszélyforrást – ami az utóbbi időben az egyik legsúlyosabb eleme volt –, nevezetesen a családi összejöveteleket.

Lezárás januárban?

Ha lazítanak és újult erővel kezd el tombolni a járvány, akkor a kormány januárban teljes lezárást rendelhet el – vetettünk fel egy lehetőséget. Akkor ugyanis valamivel könnyebben tudja a saját szempontjából ezt meglépni: hiszen például január amúgy is a kiskereskedelem leglanyhább hónapja (így az adóbevételek visszaesése nem lenne annyira érzékelhető), az új évben ismét el lehet küldeni szabadságra a dolgozókat, s ma már csak a kisiskolások járnak amúgy is iskolába. – soroltunk néhány érvet a sok közül arra, miért lenne a kormány számára kedvezőbb a decemberi szigornál egy komolyabb januári szigor, ami vélhetően kisebb felháborodást váltana ki az emberekből is, mint a téli ünnepek idején rájuk erőltetett korlátozások. Nem lehet, hogy erre játszik a kormány? – kérdeztük.

„Azt nem tudom, de azt igen, hogy hiába zárnak le januárban mindent, a megbetegedések és halálos áldozatok száma nőni fog” – reagált Falus. A januári lezárással már nem lehet megmenteni azokat, akik a karácsonyi bevásárlások és családi, baráti összejövetelek, találkozások, valamint a szilveszteri bulik áldozataivá válnak – mutatott rá.

Rossz a példamutatás

De nem tekinthetjük a magyarokat felnőtteknek – ha már a kormány nem is teszi azt –, s bízunk abban, hogy legalább az embereknek lesz annyi eszük, hogy visszafogják magukat az ünnepek alatt? – kérdeztük. Ám Falus pesszimista, már csak azért is, mert – mint mondja –sajnos nem ezt a példát látjuk. „Amíg a híradók naponta mutatják a képsorokat, amint Orbán Viktor maszk nélkül jelenik meg az Európai Bizottság elnökével való találkozón, amíg anélkül közlekedik idehaza és külföldön is, addig ne várjuk el, hogy a magyarok nem kis része nem a rossz példát követi” –  szögezte le.