Veszélyben a karácsony?

A társadalomban nagy a bizonytalanság: Damoklész kardjaként lebeg a fejünk felett a koronavírus-járvány miatti esetleges újabb szigorítás, sokan azt sem tartják kizártnak, hogy a karácsonyi ünnepekre rendelnek majd el nagyobb családi összejöveteleket is megakadályozó szabályokat. Mire számíthatunk?

Erről nem kommunikálnak velünk az illetékesek – legfeljebb véletlenül csurran-cseppen némi információ, mint amikor kiderült, Kövér László, az Országgyűlés elnöke osztrák kollégájával, Wolfgang Sobotkával folytatott  videómegbeszélésen azt mondta: „Magyarországon a jelenlegi vírushelyzet ismeretében nincs tervbe véve további szigorítás az ünnepekig. Inkább a már meghozott korlátozó intézkedések pontos betartását célozzák a magyar kormány intézkedései”.

Ez persze egy „nesze semmi, fogd meg jól”, információnak nehezen nevezhető közlés. Némileg többet tudhattunk meg Falus Ferenctől, akitől egyébként még Kövér mondandójának nyilvánosságra kerülése előtt kérdeztük, hogy szerinte milyen lépésekre lenne szükség idehaza.

Ki kell várni

 „Egyelőre sem lazításra, sem pedig szigorításra nincs szerintem szükség, türelmesen kell várni, hogy milyen hatásuk lesz a korábbi intézkedéseknek, s a fejlemények függvényben kell majd dönteni a következő lépésekről” – szögezte le. Majd rátért arra, hogy nagyon nehéz kívülről megítélni, mire lenne szükség.

Mint ugyanis kifejtette, „két változat lehetséges: az egyik, hogy valósak az adatok, akkor pedig változtatás nélkül fent kell tartani a hatályban lévő szabályokat. Ha viszont tudják, hogy hamisak – amit egyébként van okunk feltételezni –, akkor szigorításra lenne szükség”, szögezte le a korábbi országos tiszti főorvos.

A szigorítás azonban nem merülhet ki olyan intézkedésekben, mint az idősek vásárlói sávjának bevezetése. „Nem vásárlói sávra lenne szükség, az üzletekben egyidőben bent lévő emberek számát kellene korlátozni, egy vásárlóra négy négyzetmétert biztosítani, s akár a régen ismert bilétás rendszerrel lehetne számon tartani, hogy hány ember van éppen a boltban” – mondott egy, másutt a világban már jól bevált módszerre példát.

A tét nagy – derült ki a szavaiból –, a karácsony és az újév foroghat komoly veszélyben, ha szükség esetén nem lép megfelelően a kormány.

Veszélyben a karácsony

A szíve szerint azt tanácsolná az embereknek – mondta némileg sztoikusan –, hogy felejtsük el a karácsonyt és az újévet, a karácsonyi nagybevásárlást tegyük el inkább húsvétra. Azt pedig valóban ellenzi, hogy  az emberek a üzletekből ki-be-járkáljanak ajándékokat vásárolni.

Arról is beszélt – és ez borítékolhatóan nem fog nagy sikert aratni –, hogy a családok ne jöjjenek össze karácsonykor.

Ha ugyanis nincs lényeges visszaesés a fertőzések számában, ha a tesztek számát – bár elkezdték növelni –  nem sikerül stabilan a három százalékosnál alacsonyabb szinten tartani a fertőzöttek arányát a teszteltekhez viszonyítva, akkor esély sem lehet a lazításra – szögezte le. Példaként említette, hogy Izraelben úgy sikerült javítani a járványhelyzeten, hogy hat hét szigorú országos karantént rendeltek el és tartattak be.  

Hazudnának? Hűtőkapacitás, fertőzött-szám és titkolózás

De mire alapozza azt, hogy a kormány és a hivatalos szervek hazudnának a járványügyi adatok kapcsán – kérdeztünk rá a szakértőnél arra a (fent idézett) kijelentésére emlékeztetve őt, miszerint „van okunk feltételezni, hogy hamisak a közölt adatok”. Falus erre több momentumot is említett.

Az egyik, hogy van olyan kórház, amelynek – a sajtóban megjelentek szerint – már nincs elegendő hűtőkapacitása az elhunytak hűtésére. Ha azonban azt vesszük, hogy 72 kórház van az országban, és stabilan napi 70-100, sőt, esetenként száz feletti halálos áldozat-számot tesznek közzé, akkor erős az ember gyanúja, hogy ezek a számok nem stimmelnek.

A másik gyanúra okot adó momentum egy múlt pénteki Pintér-bejelentéssel kezdődött. A miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter az operatív törzs ülésén kétezerrel nagyobb számot mondott a megelőző 24 órában regisztrált új fertőzöttekre vonatkozó, Orbán Viktor által feltett kérdésre, mint ahány végül a hivatalos adatokban megjelent. S Orbán is a Pintér által bemondott 6440 új fertőzöttet említette szokásos pénteki rádiós interjújában. „Természetesen bárki tévedhet, de az már több mint gyanús, hogy elmaradt a bocsánatkérés, de legalább a tisztázás, ami egyáltalán nincs rendben” – szögezte le Falus.

A korábbi országos tiszti főorvos említett még egy kétségeket ébresztő elemet, egy dokumentumot. Mint a Népszava észrevette: a humán tárca Aneszteziológia és Intenzív Terápiás Szakmai Kollégium tagozatának elnöke egy – a társaság honlapján is megjelent – körlevélben azt írta, „Az adatszolgáltatást és adatvédelmet az eljárásrend szabályozza. Mielőtt bárki külső, nem kormányzati megkeresésekre adatot szolgáltat (betegforgalom, halálozási adatok, humán erőforrás-helyzet), célszerű az ezzel kapcsolatos szabályokról tájékozódnia.” Azaz – állítja Falus – titkolóznak az adatokkal.

„Mindezek alapján, azt kell mondani, hogy sajnos azt sem tudjuk, mikor mondanak igazat. De az igazság az, hogy az ilyen és hasonló ügyekkel saját maguk rengették meg a kredibilitásukat”.

Az iskolai szünet nem(igen) hatott

Korábban a kormányzat nagy reményeket fűzött az őszi iskolai szünethez – Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára például többször beszélt arról, hogy a koronavírus-fertőzési láncok megszakítására is alkalmas lehet az őszi szünet az iskolákban –, de ez az adatok alapján nem következett be, sőt. Mi lehet ennek az oka? Falus szerint akkor csillapíthatta volna a járványt az iskolai szünet, ha hosszabb ideig tartott volna  és össze lett volna kötve egy teszteléssel.

Ám ezzel együtt is azt gondolja, nem kellene bezárni az iskolák alsó tagozatait. Csak szűrni kellene a gyerekeket is, s amint egyetlen fertőzöttet is találnak egy adott iskolában, az intézményt azonnal egy-két hétre be kellene csukni.