Korózs Lajos: az inflációkövető nyugdíj az évszázad átverése

A kormánynak be kellene látnia, hogy nagyon sok a bizonytalansági tényező a tervezésükben. Ez látszott már tavaly is, az idei évre tervezett költségvetésben is, amit már karácsony előtt korrigálni kellett – idézte fel Korózs Lajos. „Teljesen abnormális úgy megtervezni a büdzsét, hogy az előző év zárszámadását nem látják.” Nem véletlen, hogy régen szeptember körül terjesztette be a költségvetést a kormány, és miután tisztába került a nyilvánosság is azzal, hol tart a gazdaság, a társadalom, azután és ahhoz képest tervezték meg a következő évi költségvetést és az azt megalapozó adótörvényeket. A jelenlegi hatalom felrúgta ezt, és anélkül nyújtja be már júniusban – és fogadtatja el júliusban – az újabb büdzsét, hogy megismernénk az előző évi adatokat.

A szocialista párt alelnöke szerint azonban már tavaly is teljesen más gazdasági és társadalmi folyamatok indultak el Magyarországon, mint amit gondoltak, ráadásul az euró árfolyama is jelentősen változott. Ez a bizonytalansági tényező alapozza meg a nyugdíjkorrekciót, vagyis nyolc hónapnyi tényadat és az év maradék négy hónapjára a becsült infláció. Korózs Lajos úgy látja, a miniszterelnök hiába rendelte meg az év végére az egy számjegyű inflációt, mert az egész évre vonatkoztatott inflációs ráta, minden mértékadó elemző szerint 18-18,5 százalék lesz. Szinte lehetetlen, hogy ez kevesebb legyen, hiszen ahhoz az év végére 4-5 százalékra kellene leszorítani a hazai inflációt. Ráadásul a bizonytalan tervezés eredményeképpen a múlt évről is tartozik a kormány 1,2 százalék korrekcióval a nyugdíjasoknak, mert akkor is rosszul becsültek. Ezt minden nyugdíjas szervezet szóba hozza, nem lehet elfelejteni. 

A tavalyi átlagnyugdíj 208 ezer forint volt – a nyugdíjasok kétharmada azonban kevesebbet kap –, ezért annak az 1,2 százaléknak is komoly jelentősége van, hiszen a nyugdíjemelés még arra jönne rá. És most is úgy tűnik, hogy nem kapnak eleget a nyugdíjasok. A nyugdíjas szervezetek nemcsak ezért, hanem amiatt is tiltakoznak, hogy nem maga az infláció csökkent, csak a növekedése, hiszen az árak továbbra több, mint 12 százalékkal emelkedtek. Bár az utóbbi két évben most először lett alacsonyabb a nyugdíjas fogyasztói árindex, mint a lakosság egészéé, még mindig háromszor akkora, mint amekkora az euro-zónában. „Ezért nincs okunk hátra dőlni, hiszen most is jelentősen nőttek az árak. Annak, hogy nem lettek még ennél is drágábbak nem a kormány intézkedéseinek köszönhető. Egyrészről az volt az oka, hogy a nyersanyagok ára csökkent a világpiacon, miközben az embereknek elfogyott a pénzük, nem tudnak annyit vásárolni, hónapról-hónapra csökken a fogyasztás. Vannak olyan boltok, ahol jóval tíz százalék fölött van a csökkenés.”   

Az élelmiszerárak is drasztikusan magasabbak, mint a lakosság egészére mért 12, 2 százalékos inflációs ráta. Ezen belül egy-egy termékcsoportra vetítve van, ahol 60 százalék felett van az áremelkedés. Még egy paprikáskrumpli elkészítése is minimum 18 százalékkal kerül többe, mint két éve. Igaz, hogy csökkent valamelyest a gáz és az áram ára, de a tűzifa, amivel leginkább a szegények fűtenek, egy év alatt 18,7 százalékkal drágult, ha kapni, de a szén is 31 százalékkal kerül többe, a brikett 57,1 százalékkal, a palackos gázért is mintegy 10 százalékkal fizetünk többet. Az autópályán az üzemanyag ára lassan 700 forint, nem véletlenül lebegteti a kormány, hogy esetleg újra hatósági árassá teszi, mert minden, amiben szállítás van, az előbb-utóbb az árakban is megjelenik – tette hozzá a szociológus.

Ahogy arról a Hírklikk is beszámolt, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa kezdeményezte, hogy jövő januárban is nézze meg a kormány az inflációs adatokat és ha a novemberi nyugdíjkorrekció sem sikerülne tökéletesre, akkor az előző év januárjától történjen meg a valós kiigazítás. Korózs Lajos is egyetért az ötlettel, és ahogy mondta, valóban január 10-e környékén fog kiderülni, hogy mennyi volt ténylegesen az éves átlagos infláció. Ha ez eltér a novemberi 3,1 százalékos korrekciótól, akkor azt a februári nyugdíjjal ki is kellene fizetni. Ráadásul a kormány megígérte, hogy januárban hat százalékos nyugdíjemelés jön. A kérdés, hogy azt már az újabb korrekció nyomán határozzák-e meg. Félő, hogy nem – fejtegette.   

„Attól tartok, hogy a kormány gyakorlatilag elkalibrálja magát és széttárja a kezét. És miközben azt mondja, megígérték, hogy megtartják a nyugdíjak vásárlóértékét, mi azt látjuk, hogy évről-évre, hónapról-hónapra ez mégsem történik meg. Számtalanszor elmondtam, hogy az inflációkövető nyugdíjemelés az évszázad átverése, mert egyrészről befagyasztja a nyugdíjakat, hiszen, ha megtartja a vásárlóértéket egyszerűen állandósítja azt a szintet, mint amikor valaki nyugdíjba ment. Ez pedig azt jelenti, hogy a sorsa soha nem lesz jobb, de most még romlik is” – összegezte Korózs Lajos.