Korózs Lajos: soha ilyen rosszul nem éltek a magyarok

Megjelentek a KSH legfrissebb inflációs adatai és „nincs okunk hátradőlni", mert szeptemberben 12,2 százalékkal nőttek az árak az előző esztendő azonos hónapjához képest.

A nyugdíjas fogyasztói árindex ebben az évben első alkalommal volt alacsonyabb, mint a lakosság egészére mért inflációs ráta – hívta fel a figyelmet. „Tévedés ne essék, ez most is áremelkedést jelent" – hangsúlyozta.

A szocialista politikus az adatokból kiemelte, hogy a cukor több, mint 61, a cukrászati termékek közel 19, a sertéshús több, mint 15, a lecsókolbász és a párizsi 18,2, a szalonna 14,2, a burgonya több, mint 18, a zöldségfélék pedig több, mint 22 százalékkal drágultak.

A háztartási energia átlagosan mintegy 14,6 százalékkal kerül kevesebbe, a vezetékes gázért mintegy egyharmadával, az elektromos energiáért pedig 3,2 százalékkal kell kevesebbet fizetni – emelte ki a képviselő. A tűzifánál azonban 18,7, a palackos gáznál 9,7, a szénnél 31,7, a járműüzemanyagoknál 35,4 százalékos drágulás tapasztalható – sorolta az adatokat.

Hozzátette, közel ötödével nőtt azoknak a háztartásoknak a száma, amelyeknek egy havi jövedelme nem fedezi a megélhetéshez szükséges kiadásokat. A képviselő megjegyezte, hogy 2021-ben a társadalom egyharmada nem, vagy csak hitelből tudta finanszírozni a saját kiadásait, 2022-ben ez az arány 35 százalék volt, míg 2023-ban már a háztartások 53 százaléka nem rendelkezik semmiféle tartalékkal.

Az MSZP alelnöke beszélt az év közbeni fizetésemelésről szóló javaslatukról, hozzátéve, hogy az ősz folyamán mindenképpen emelni kellett volna a minimálbért. Hiszen február óta folyamatos reálbérérték csökkenés van. Szerinte lenne rá pénz, csak az ország vezetői elherdálják azt. 

A kormánynak nagyon komoly intézkedéseket kellene hoznia az infláció további csökkentésének érdekében – jelentette ki. Vitathatatlan, hogy a növekedés mértéke csökken, de ez nem a kormányzati intézkedések hatására történik – tette hozzá.