Korrupció és következményei: Magyarország nem Ausztria, de Csehország még lehet

Az utóbbi napokban két olyan fejlemény is bekövetkezett a régióban, amelyek kapcsán óhatatlanul felmerül a párhuzam lehetősége Magyarországgal. Ami összeköti ezt a két fejleményt és az asszociációt Magyarországra, az a korrupció, az amiatti bukás/menesztés.

Ausztriában – mint portálunk is beszámolt róla – kormányválságot idézett elő, hogy a gazdasági és korrupciós ügyekkel foglalkozó ügyészség (WKStA) vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja miatt vizsgálódni kezdett Sebastian Kurz – azóta lemondott – kancellár közvetlen környezetében. A gyanú, hogy Kurz pártja, az ÖVP az Österreich című tömeglapban megjelent közvélemény-kutatási adatokat 2016-ban manipulálta, és közpénzből fedezték a megjelentetésüket. Kurz tehát lemondani kényszerült, kormánya maradt, s az utódját már be is iktatták a hivatalába.

Csehországban ugyanakkor a menetrend szerint tartott választáson veszítette el a többségét Andrej Babis pártja. A kormányfőről kiderült, hogy még üzletemberként – ahogy a Hírklikk is beszámolt róla – nem éppen transzparens módon vásárolt meg egy kastélyt és némi birtokot a francia Cote d’Azuron 15 millió euróért. A vételár washingtoni, monacói és a Brit Virgin-szigeteki offshore cégeken keresztül érkezett meg Franciaországba. Babis állítólag így akarta elrejteni az ügyletet, amit nem jelentett a cseh adóhatóságoknak. Korábban az is kiderült róla, hogy jogtalanul vett fel uniós támogatásokat. (Mondjuk, kormányfői alkalmasságáról sem lehettek sokan meggyőződve a koronavírus-járvány katasztrofális kezelése miatt, hiszen Csehországban is mintegy 30 ezren haltak meg.)

Érlelődik a társadalom átfordulása

Előfordulhat-e nálunk is az, ami akár Ausztriában, akár Csehországban történt? Van-e esély arra, hogy korrupció miatt a magyarok megbüntetik Orbánt, mármint a magyaroknak az egyelőre még fideszes vagy bizonytalan része, hiszen az ország fele már régóta büntetné? Erről kérdeztük Horn Gábort.

Magyarország inkább Csehországra hasonlíthat, már ami a következmény milyenségét illeti – mondta a Republikon Intézet vezetője. A magyar közállapotokban sajnos egyelőre nem megbocsáthatatlan bűn a korrupció. A helyzetre azt mondják, hogy ez van és kész. Például legalább két, állami pénzből finanszírozott közvélemény-kutatóról tudunk – ilyen ügyért Kurz távozni kényszerült, „de hát nálunk másként folynak a dolgok”.

Mindezzel együtt is úgy látja az elemző: elérhető – sőt, arra felé haladunk – egy olyan kritikus tömeg, amely már megelégelte a korrupció folyamatos, gátlástalan beépülését az állami gépezetbe. Ez persze nem érinti önmagában a törzsszavazói bázist, de a társadalmi többség elérésétől már nem állunk olyan messze, az átfordulás egy éles helyzetben bekövetkezhet – fejtegette, hozzátéve: a választás pedig maga az éles helyzet.

Kellenek a Hadházyk is

Horn Gábor szerint az előválasztás sikere mögött – sok mindennel együtt – benne van az elégedetlenek magas száma. Ezt mutatja, hogy már akár kisebb településeken is odamennek az emberek az előválasztási urnákhoz. Nem az ellenzék fantasztikus ajánlata miatt teszik ezt, hanem azért, mert elegük van. Persze az, hogy végül bekövetkezik-e 2022 tavaszán az átfordulás, nos, azt ma még nem lehet előre jelezni – mondta.

Hogyan lehet lejjebb vinni az emberek ingerküszöbét, hiszen az átbillenéshez az kell, hogy a szavazók legalább egy részének elérje az ingerküszöbét a fékeveszett és gátlástalan korrupció? – merül fel. Horn szerint Hadházy Ákos nagyon magas részvételű, nagyarányú sikere bizonyítja, hogy ez elérhető. Persze, az is kell hozzá, hogy az ellenzék elvégezze a dolgát. „Bízom abban, hogy amikor túl leszünk az előválasztáson, az ellenzék el fogja végezni a munkát. A lehetősége mindenesetre megvan rá” – szögezte le. Nem elég az, hogy az ilyen ügyek feltárásával – magas színvonalon – komolyan foglalkoznak bizonyos újságírók („erre jellemző példa a Partizán friss, Nyaral a NER című filmje), Magyarország – a nyugati világgal ellentétben – még nem tart ott, hogy ilyenekből bukás legyen. Horn szerint kell hozzá a politika elszántsága is, „az ezt hitelesítő, időnként együgyűnek tűnő Hadházyk, akik belemennek, beleállnak, nem hagyják, hogy lekerüljön az asztalról a téma, s akár huszadik alkalommal is felteszik a kérdést – merthogy kell a szimbólum is, nem elég a leleplezés”. 

Az előválasztás sikere jelzésértékű

A munkát tehát el kell végezni! – húzta alá a Republikon Intézet vezetője, aki bízik abban, hogy az ellenzék az előválasztás lefutása után rendezi a sorait és képes lesz elvégezni ezt a munkát. Ennek pedig lehet a következménye egy csehországihoz hasonló választási vereség Orbán számára, akinek persze a szavazóbázisa akkor sem tűnne el, de kisebbségben maradna.

„Nincs más választásom, optimistának kell lenni” – reagált arra a kérdésünkre Horn Gábor, hogy vajon akkor ő most derűlátó lenne? Mint mondta, az előválasztás – minden nyűgével együtt – bizonyítja, hogy már megvan azoknak a kritikus tömege, akik úgy gondolják, hogy Magyarországon rossz irányba mennek a dolgok, s vehetnének végre más irányt is. Ennek fő mozgatója a Fidesz gátlástalan, féktelen korrupciója, a hatalommal való teljes visszaélése. Az elemző meggyőződése, hogy ma már a Fidesz-szavazók is így látják, de egyelőre még megbocsátanak, mondván, a politikusok már csak ilyenek, a kommunisták idején is ez volt, és még rosszabb lenne alattuk.