Körvonalazódik Trump terve, amivel megoldja az ukrán kérdést
A megválasztott amerikai elnök régen mellette szolgáló, hűséges nemzetbiztonsági tanácsadóját, Keith Kellogg nyugállományú vezérőrnagyot bízta meg kampánya egyik legbecsvágyóbb ígéretének megvalósításával: véget vetni az ukrajnai háborúnak. Donald Trump – szokása szerint – bombasztikus, nyelvileg rosszul fogalmazott mondatokban jelentette be Kellog kinevezését az orosz és az ukrán ügyek biztosának, mondván, „Együtt, és erővel fogjuk biztosítani a békét és tesszük ismét biztonságossá Amerikát és a világot”. A gyakorlatban ez várhatóan azt jelenti, hogy a támogatás leállításával fenyegetve, tárgyalóasztalhoz, majd komoly területi és egyéb engedményekre kényszerítik az ukránokat.
A 80 éves tábornok a vietnami háborúban légideszant egységnél szolgált. Trump első elnöksége idején a nemzetbiztonsági stáb helyettes vezetője volt és dolgozott Mike Pence, akkori alelnök tanácsadójaként. E minőségében fültanúja volt annak a 2021 január 20-i telefonbeszélgetésnek, amelyben Trump próbálta rábírni helyettesét, közjogi minőségében ne hagyja jóvá az elvesztett választások eredményét. A súlyosan törvénytelen igényt Pence nem teljesítette, de mind ő, mind Kellog kitartottak Trump mellett.
Kellogg terveiből nyilvánvaló a trumpi ígéret végrehajtásának tervezett módja – bár távolról sem az elnök hivatalba lépése utáni első 24 órában, amint hirdette (és a magyar kormányfő visszhangozta). A cél: kötelezni a lengyeleket, hogy részt vegyenek az oroszokkal esedékes fegyverszüneti tárgyalásokon. Ahhoz fel kell adniuk mindeddig képviselt igényüket, hogy mielőtt Moszkvával tárgyalnának, az orosz csapatokat ki kell vonni minden megszállt területről – beleértve a Krím félszigetet. Kellogg szerint a tervezett tűzszünetnél a demarkációs vonalat ott húznák meg, ahol jelenleg a frontok húzódnak – azaz az oroszok valamennyi megszállt ukrán területen ott maradhatnának. Moszkva nyilvánvaló igénye az lesz, hogy az általa évekkel ezelőtt fellázított, majd katonáival először titokban elfoglalt ukrán megyéket hivatalosan is neki ítéljék. Moszkva legfeljebb néhány, csak kisebb orosz lakosságú területről lenne hajlandó lemondani. És természetesen Putyin ragaszkodni fog ismert követeléséhez: Ukrajna sem most, sem a jövőben ne lehessen a NATO tagja, maradjon semleges ütköző övezet Oroszország és Európa között. Emlékezetes, hogy Orbán Viktor Trumpnál tett látogatásán, telefonbeszélgetéseik után ismételten hangoztatta: ismeri a tervet, amellyel az elnök majd megoldja az ukrán kérdést. Feltehetően erre a tervre célzott, amelyet vélhetően ő is támogat.
Az Egyesült Államok a 2022 februári orosz támadás óta több mint 56 milliárd dollár értékű katonai támogatást nyújtott Ukrajnának. Joe Biden elnök legutóbb felgyorsította a szállításokat, és engedélyezte amerikai cirkáló rakéták kilövését orosz területre is. Egyúttal elengedte az ukránok több milliárd dollárnyi tartozását. Ugyancsak engedélyezte, hogy taposóaknákat szállítsanak az ukránoknak, amikkel fékezni tudják a szárazföldi orosz előrenyomulást. További amerikai (és európai) lőszer- és fegyverszállítások nélkül az ukrán ellenállás viszonylag rövid idő alatt összeomolhat. Trumpék tervei nyilván e lehetőségre hivatkozva akarják óriási engedményekre kényszeríteni az ukránokat.
Újra jön Gorka, a „kalandor szélhámos”
Váratlanul nagy és igen negatív visszhangot keltett az amerikai médiában a magyar származású kül- és katonapolitikai kalandor, Gorka Sebestyén kinevezése a nemzetbiztonsági apparátus egyik kulcsposztjára, a terrorelhárítás irányítására. A pozíció ugyan magas, de mégsincs szükség rá ahhoz, hogy az elnök javaslatát a szenátus jóváhagyja. Trump azzal indokolta Gorka jelölését, hogy az, mint mondotta, „legális migránsként” érkezett az országba, több mint 30 éves nemzetbiztonsági tapasztalatokkal rendelkezik, és vezető intézményeknél dolgozott. Ezzel szemben John Bolton, Trump korábbi ENSZ-nagykövete és harmadik nemzetbiztonsági tanácsadója az elnök első ciklusában, arról beszélt: „Gorka szélhámos, gazember, akinek egyetlen amerikai kormányban sem lehet helye és kinevezése semmi jót nem ígér a terrorelhárításnak”.
HR McMaster, Trump egy másik nemzetbiztonsági tanácsadója szerint „Gorka nem jó választás. Az elnök és munkatársai nagyon hamar rájönnek erre, ha Trump átveszi hivatalát.” A Washington Post szerint Trump tanácsadói szinte csaknem egyhangúan bohócnak tartják Gorkát és rettegnek attól, hogy dolgozniuk kelljen vele. Michael Anton, aki a helyettes nemzetbiztonsági főnök posztjára volt esélyes, Gorka kinevezésének hírére kiszállt a versenyből.
A lapok emlékeztetnek, hogy Trump első ciklusában Gorkát mindössze hét hónap után távolította el az akkori kabinetfőnök, John Kelly, többek között azért, mert nem ment át a nemzetbiztonsági átvilágításon. Egyébként azután tették ki, hogy eltávolították támogatóját, az ugyancsak a szélsőjobbhoz tartozó Steve Bannont. Rövid hivatali ideje alatt Gorka adta Trumpnak azt az ötletet, hogy tiltsák be a túlnyomórészt muszlim országok polgárainak az amerikai beutazást, és az elnök ezt a javaslatot meg is fogadta. Amikor a Hamász megtámadta Izraelt, Gorka tanácsa így hangzott: „Öljétek meg őket, mindegyiket. Isten áldja Izraelt, Isten áldja a judeo-keresztény civilizációt”.
Trump 2017 januári elnöki beiktatásán Gorka azzal hívta fel a figyelmet magára, hogy katonai jellegű öltözetben jelent meg, keblén a Vitézi Rend kitüntetésével. Amikor az amerikai média emlékeztetett, hogy a Rend a Hitlerrel szövetséges, antiszemita Magyarországhoz kapcsolódik, azzal védekezett: a kitüntetést apja emlékére viseli, aki az 50-es években menekült el Magyarországról. Gorka Sebestyén egyébként nem ritkán szerepelt Trump kedvenc tv-csatornáján, a Fox News-on. A YouTube-ról 2021-ben letiltották, miután videóiban terjesztette Trump hazugságait az állítólagos választási csalásokról.
