Kovács Zoltán kérése: augusztus 20-án viselkedjünk méltóságteljesen!
Sok vita előzi meg az augusztus 20-i, Európa legnagyobb tűzijátékaként beharangozott pénzpocsékolást. Az ellenzők azzal érvelnek, hogy a mostani gazdasági helyzetben, amikor eszméletlenül nagy a drágaság, és százezrek nem tudják, miből fogják fizetni a felemelt árú rezsit, nem ilyen hívságokra kellene költeni a pénzt. Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára azonban mindenkit megnyugtatott: a tűzijáték, valamint az ünnephez kapcsolódó programok az idén sem fognak többe kerülni, mint tavaly, ráadásul a nemzeti összetartozás tudata, az egymásra való figyelés és a gondoskodás is tükröződni fog az eseményekben.
Különösen ez utóbbi megnyugtató. A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár szerint egyébként politikai hangulatkeltés zajlik, „megint kipécézték a tűzijátékot”, amelyet tavaly is megpróbáltak ellehetetleníteni. Azt is elárulta, hogy a tűzijáték esetében nemcsak a szerződések köttettek meg már tavasszal, hanem a beszerzések is megtörténtek. Ebben a pillanatban tehát drágább lenne nem megtartani a tűzijátékot, mint megtartani.
Már ez is megérne egy misét, vagyis, hogy mitől drágább elállni egy rengeteg pénzt felemésztő parasztvakítástól, mint megtartani. Ha valaki befizet egy drága utazásra, majd még időben visszamondja az irodánál, nyilván veszít valamennyit az „üzleten”, de többet semmiképpen sem, mint amennyit befizetett. Persze, egy tűzijáték nem utazás, és a kormányzati beszerzések világa is más kávéház, mint amihez mi, kétkezi magánemberek hozzászoktunk. Nem kizárt ugyanis, hogy Kovács államtitkár ezúttal igazat mondott, és tényleg olyan, a köz számára előnytelen szerződéseket kötöttek a beszállítókkal, hogy többe kerülne a tűzijáték lemondása, mint megtartása.
Ezzel nem is foglalkoznánk többet, a részleteket úgysem ismerjük, azokat nem kötötték az orrunkra, sőt, tíz évre titkosították. Az viszont feltétlenül figyelmet érdemel, hogy a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár mindenkit arra intett: méltóságteljesen ünnepeljen augusztus 20-án. Épp ideje volt, hogy felhívják erre a figyelmünket. Egyre többen érezzük ugyanis, hogy baj van az ünnepeinkkel, pontosabban, azok megünneplésével.
Nem a szándékkal van baj, ünnepelnénk mi méltóságteljesen, csak hát nem tudjuk, hogyan kell. Talán, ha volnának követhető példák előttünk, nemcsak az ünnepekre, hanem a hétköznapokra is, akkor könnyebb lenne. Első megközelítésben könnyű belátni, hogy egy méltóságteljes ünneplésnél alapvetés, hogy ne köpködjünk az utcán, ne szemeteljünk, ne kiabáljunk az ünnephez (és a hétköznapokhoz) méltatlan jelszavakat. Legyen tiszta a kezünk, és ne hordjunk viseltes, sok évvel ezelőtt vásárolt ruhát. Legyünk vidámak, mosolygósak, még csak véletlenül se lógassuk az orrunkat. Ez utóbbi azért fontos, mert búvalbélelt arcok vágóképként rosszul mutatnának a televízióban.
Mindezt kiegészíthetjük némiképp árnyaltabb megközelítésekkel, például azzal, hogy amennyiben módunkban áll, ne hazudozzunk. Sem az ünnepi szónoklatokban, sem máskor. Ne állítsuk a kevésről, hogy sok, ne mondjuk valamiről, hogy megvédjük, miközben a vak is látja, hogy ellopjuk. Ne csaljunk, tartózkodjunk a mások elleni gyűlöletkeltéstől, uszítástól.
Ez is egy megoldás lehet, bár nem kizárt, hogy Kovács államtitkár nem erre gondolt. Igaz, nem tudhatjuk, mi járhat a fejében, még soha nem töltöttünk be ilyen magas jövedelemmel és ennyi felelősséggel járó tisztséget. Azt viszont tudjuk, hogyha a Kovács Zoltánt is foglalkoztató hatalom uralkodás helyett kormányozna, akkor eligazítás nélkül is tudnánk, miként kell egy ünnepen méltóságteljesen viselkedni.
