Kövér László szerint a forint a magyar szabadság jelképe

A magyar pénz és a bélyeg megmutatja, hogy van itt egy ország, amely a saját erejéből, tehetségéből, emberségéből és a saját munkája által képes boldogulni, ezért méltó a szabad és önálló életre – hangsúlyozta Kövér László a Bélyegmúzeum és a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont közös tárlatának megnyitóján.

Kövér László szerint a Pénzmúzeum küldetése, hogy a pénzről, a múltról és jelenről beszéljen az embereknek, miközben formálja a jövőt. A Bélyegmúzeum küldetése is hasonló: miközben hatalmas értékeket gondoz, fontos ismeretterjesztő munkát is végez.

A házelnök szerint a Pénzmúzeumban látható új időszaki kiállítás megmutatja, hogy mennyire közel áll egymáshoz a pénz és a bélyeg: mindkettő feladata a nemzet mindennapjainak a szolgálata.

Kövér László emlékeztetett Szent István vert pénzének korabeli jelentőségére, kiemelve, hogy az egyben bizonyíték volt a magyar királyság állami létének önállóságára, míg III. Béla dénárja a bizánci solidus mellett a keresztény világ vezető valutájának számított.

Károly Róbert aranyforintja „a zavaros idők után azt jelentette, hogy Magyarország újra erős" – hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke, hozzátéve, hogy a szabadság dolgában nagy jelentősége volt Rákóczi ezüstforintjának, a Kossuth-bankónak, később a koronát felváltó pengőnek, majd a háború és a szovjetek által gerjesztett inflációban tönkrement pengőt váltó magyar forintnak.

A forint aztán túlélte a rendszerváltoztatás gazdasági kríziseit, és ma gazdasági önrendelkezésünk egyik legfőbb eszköze - tette hozzá Kövér László.

A házelnök szerint a Magyar Nemzeti Bank napjainkra működésében is nemzeti célokat szolgáló intézmény lett. „Őrködjünk azon, hogy ez a jövőben se változzon!"– hívta fel a figyelmet.

Kövér László felidézte, hogy az első magyar bélyeg tervét Than Mór készítette el Kossuth Lajos felkérésére a szabadságharc idején, de a nyomdai megvalósításra már nem maradt idő. A provizórium és az önkény idején használt, „ránk oktrojált bélyegek is az elnyomás jelképei voltak".

A kiegyezés évében megszülethetett az első magyar bélyeg, amelyet még Bécsben nyomtattak. 1871-től nyomtatnak hazánkban magyar bélyeget, és azóta vagyunk saját jogon bélyegkészítő nemzet – mutatott rá, hozzátéve, hogy a Magyar Posta szintén nemzeti intézmény „tiszteletre méltó múlttal, küzdelmes jelennel és nagy jövőbeli feladatokkal".

Az Országgyűlés elnöke azt mondta, hogy a múzeum küldetése a múlt: „a múlt, amelynek vége a jelenig ér". A digitális korszak megjelenésével új kihívások várnak ránk. Kövér László szerint a digitális pénz kizárólagossága az emberi szabadság végét jelentené, és – mint mondta – nem hisz abban, hogy az emberek rabságba kényszeríthetők.

Kövér László szerint sok mindent elmond a szóhasználat a pénzhez való viszonyunkról: az angolszászok „csinálják" a pénzt, a németek „megszolgálják", a mediterráneumban az emberek „nyerik" a pénzüket, mi magyarok „keressük, megkeressük" a fizetésünket.

Mint mondta, néhány éve azt tapasztaljuk, „az égbolt egyre szűkül a nyugati világban", de „most úgy tűnik, fordul a szél és hosszú politikai küzdelem után visszatérhet a józan ész a nyugati világba, a béke Európa földjére, és ezzel ismét megerősödik a lehetőség, hogy az országunkat megtartsuk magyar országnak, ahol biztonságos és jó élni".

Hergár Eszter, a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont igazgatója elmondta, hogy az intézményt az elmúlt két és fél évben 300 ezren látogatták.

Az ingyenesen látogatható tárlathoz kísérőprogramok is kapcsolódnak: a szerdán induló Kávéházi beszélgetés első vendége Elekes Attila André bélyeg- és bankjegytervező művész lesz, bélyeg témában lesznek kézműves foglalkozások és két országos pénzügyi versenyt is szerveznek, de a tervek szerint minden hónapban készülnek izgalmas programmal – sorolta Hergár Eszter.

Szabó Jenő, a Bélyegmúzeum igazgatója elmondta: a Bélyegmúzeum és a Pénzmúzeum közös tárlatán hat, köztük két kortárs bankjegy- és bélyegtervező művész alkotásait mutatják be az illatos bélyegek és az 1954-es labdarúgó vb-re kiadott, az Aranycsapat győzelmét ünneplő sorozat mellett, és látható egy eredeti Aranyvonat-láda is, illetve különböző nyomdai technológiákkal készült darabok a kőnyomattól az UV-grafikákig.

Emellett illetékbélyegek, inflációs bélyegek, hotelbélyegek, levélzárók és még számos ritkaság szerepel a kiállításban, amelyben külföldi különlegességek is megjelennek. A tárlatot modern digitális eszközök és filmek is színesítik – tette hozzá az igazgató.

A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2023. május 31-i adása itt nézhető meg: