Kövér László tragikus képet festett arról, hogy milyen világ jön, ha nem a Fidesz nyer

Az Országgyűlés elnöke úgy folytatta: választanunk kell a békénk megőrzése vagy a háborúba sodródás között, aközött, hogy megőrizzük a szabadságunkat vagy feladjuk azt, megőrizzük az államunk cselekvőképességét vagy feladjuk azt. Választanunk kell egy büszke és szuverén Magyarország és egy újabb birodalmi alávetettség és megaláztatás között – hangoztatta Kövér László.

A nógrádi vármegyenapot az 1705-ös szécsényi országgyűlés évfordulóin tartják, itt választották a rendek vezérlő fejedelemmé II. Rákóczi Ferencet.

A Teleki László Városi Könyvtár és Művelődési Központban tartott ünnepségen Kövér László azt mondta: az egykori szécsényi országgyűlés tagjai pontosan tudták, hogy amikor az idők során a keresztény magyar állam elveszítette oltalmazó erejét, akkor mindig istentelen birodalmak törtek az országra, és mindig keserves volt az ország népének sorsa.

Amikor a történelem során a keleti és nyugati birodalmak szorításában létező magyar állam visszaszerezte önállóságát és cselekvőképességét, akkor a hazában, és itt, Nógrádban is, mindig újrasarjadt a magyar remény, és ismét szárba szökkent a magyar élet – tette hozzá.

Kövér László hangsúlyozta, a szécsényi országgyűlés tagjai még nem tudhatták azt, amit mi, mai magyarok már tudunk, és soha nem felejtünk: a magyar állam és a szabadság nem akkor kerül végveszélybe, amikor ellenséges idegen erők támadnak ránk, hanem akkor, amikor hazaáruló magyar politikusok ássák az államunk és nemzetünk sírját.

A példák között sorolta, hogy az első világháború végén ilyen magyar politikusok árulták el a magyarokat, 1918 őszén Budapesten az önmagukat polgári radikálisoknak nevező árulók ragadták magukhoz az állami főhatalmat, majd azt pár hónap múlva átadták a bolsevikoknak, és meggyilkolták Tisza István korábbi miniszterelnököt.

Azt mondta, az árulás, az ország cselekvésképtelenné tétele okozta a trianoni tragédiát. Az árulók között nevezte meg Linder Bélát, a Károlyi-kormány hadügyminiszterét, aki szavai szerint lehetővé tette, hogy ellenséges idegen katonaság támadhatott a védtelen Magyarországra.

Kövér László kiemelte, hogy amikor 1918-19-ben a magyar állam saját vezetőinek árulása miatt elveszítette cselekvőképességét, és idegen hadseregek marcangolták Magyarország testét, akkor a nógrádiak összefogva, saját erejükből megvédték Balassagyarmatot a magyar haza számára.

Megemlékezett az 1956-os salgótarjáni sortűz hőseiről és áldozatairól is, akik a vérbe fojtott szabadságharc után fegyvertelenül tüntettek a szovjet megszállók ellen.

Az Országgyűlés elnöke kitért arra, hogy harmadik éve dúl szomszédunkban a háború, és Európában erősödik a bizonytalanság, de Magyarországon ma mindenki békében és biztonságban élhet.

„A magyar emberek többségének akaratából tizenöt esztendeje a magyar nemzetet nem kiszolgáltató, hanem szolgáló államunk van, amely szuverenitását védve, határozott és cselekvőképes, de a kölcsönös előnyök és tisztelet jegyében mindenkivel nyitott a nemzetközi együttműködésre" – fogalmazott.

Ugyanakkor annak is hangot adott, hogy vannak az Európai Unióban magyarellenes politikai erők, akik meg akarják fosztani Magyarországot szuverenitásától.

Kövér László beszédében azt mondta: „azt is látjuk, ismét vannak magyar politikusok, akik Brüsszelben állva tapsolnak a magyar szabadság ellenségeinek, hasonlóak azokhoz, akik 1918 őszén is vigyázzállásban hajtották végre a nyugatról érkező magyarellenes parancsokat. Vannak ma is harsány magyar politikusok, akik nemcsak családtagjaikat, hanem nemzettársaikat is készek elárulni, akik arra készülnek, hogy a magyar államot ismét megbénítsák, ismét cselekvőképtelenné tegyék, és ezáltal a nemzetet ismét kiszolgáltassák."

A házelnök, emlékeztetve a jövő évi országgyűlési választásra, elődeink áldozataihoz méltó, valamint utódaink jövőjét szolgáló bölcs döntést kívánt minden résztvevőnek.