Külföldön élő magyarokat kérdezett a Népszava: szigorú elszámoltatást várnak

A Népszava körképe szerint a megkérdezettek között többen az Orbán-rendszer közéleti légkörével, a propagandával, az állami működéssel, illetve az oktatás, az egészségügy és más közszolgáltatások állapotával indokolták korábbi kivándorlásukat. A lap azt írja, nyolcadik éve követi olyan családok történetét, akiket „politikai menekültekként” mutat be, most pedig ismét tucatnyi külföldön élő magyar véleményét kérdezte meg.

A Dániában, egy farmon élő G. azt mondta a lapnak, családjával hetedik éve él külföldön, és szerinte sok mindennek kellene megváltoznia ahhoz, hogy hazatérjenek. Úgy fogalmazott, nem kellene „fetisizálni” az ügyészségi eljárásokat, mert szerinte több közép-európai kormánytag került már bíróság elé korrupció, hivatali visszaélés vagy hűtlen kezelés miatt.

Sz., aki pénzügyi területen dolgozik és párjával Angliában él, a Népszavának azt mondta, a kilátástalanság, a reményvesztettség, a gyűlölet és az erre épülő propaganda miatt hagyták el Magyarországot. Szerinte az elszámoltatásnak gyorsnak kell lennie, és úgy látja, enélkül fennmaradna a Fidesz általa torznak nevezett párhuzamos valósága. A Tisza Párt parlamenti kommunikációjával is egyetért, és azt mondta, ennél is keményebben fogalmazna azokkal szemben, akiket felelősnek tart.

Zs. kilenc éve költözött Hollandiába izraeli barátjával, korábban Tel-Avivban is éltek. A lapnak azt mondta, a magyarországi idegengyűlölet is szerepet játszott a távozásukban, majd a 2023. október 7-i terrortámadás és az azt követő izraeli-amerikai válaszlépések után Hollandiában sem érezték magukat biztonságban. Tavaly ősszel költöztek vissza Magyarországra, és Zs. azt mondta, abban bízott, hogy a Tisza nyerni fog. Hozzátette: nem mindenben ért egyet a párttal, Magyar Péter stílusa sem áll hozzá a legközelebb, de örül annak, hogy szerinte szakértők ülnek a kormányban.

Zs. a Népszavának több olyan ügyet is felsorolt, amely szerinte hozzájárult ahhoz, hogy elköltöztek: említette a kopasz verőemberek ügyét, a CEU elűzését, a homofób törvényt, a migránsozást, a magánnyugdíjakat, az Origo, a Népszabadság és az Index ügyét, az egyetemek átalakítását, valamint a Horthy-korszak relativizálását. Úgy fogalmazott, megbékélést szeretne, de ezt szerinte a bűnösök elszámoltatásának kell megelőznie.

Mohácsi Krisztián húsz éve él Angliában, jelenleg fogyatékkal élő fiataloknak fenntartott magániskolában dolgozik szülői kapcsolattartóként és gyógyszerfelelősként, emellett a megyei önkormányzatnál tolmácsol. A lapnak azt mondta, a környezetében néhány kivételtől eltekintve támogatják az elszámoltatást, és a legnagyobb félelem az, hogy „megint megússzák” azok, akiket felelősnek tartanak. Szerinte csak elfogulatlan, de szigorú és mindenkire kiterjedő számonkéréssel lehet lezárni a múltat.

Cartwright Éva Brüsszelben dolgozik vámszakértőként. A Tisza lendületéről azt mondta, számára időnként olyan érzés, mintha „fekvő embert rugdosnának”, de szerinte újra és újra szembesül olyan információkkal, amelyek miatt mégis szükségesnek tartja a kemény fellépést. Úgy látja, ha valaki állami hivatalnokként vagy politikusként követett el bűncselekményt, az nem jelenthet felmentést a törvények alól. Előrehozott önkormányzati választást ugyanakkor nem tart szükségesnek, bár vidéki környezetében szerinte van igény arra, hogy a helyi fideszes hatalmi szereplőket is elérje a számonkérés.

A Népszava megszólaltatta Gabriellát is, aki pedagógus, és három és fél éve négy gyerekkel és két kutyával költözött Finnországba a férje után. Azt mondta, örült a választási eredménynek, szeretne hazaköltözni, de gyermekei miatt erre még várniuk kell. Az elszámoltatással teljes mértékben egyetért, szerinte akár szigorúbb is lehetne, és nem kellene visszavenni a tempóból. Úgy fogalmazott, a bizonyíthatóan korrupt polgármestereket szerinte valamilyen módon el kellene távolítani.