Kulturális háborúskodással terelik el a figyelmet a lenyúlásról
Magyarország és Lengyelország egyre többször hivatkozik a „hagyományos” értékekre, ezért a jogállami összecsapás mindinkább a kultúrharc-jelleget ölt – írta a csak előfizetők számára olvasható vezércikkében a The Financial Times. A mostani jogállami holtpont azért állt elő, mert az EU igyekszik megvédeni az alapvető demokratikus elveket, de arról szó sincs, hogy idegen normákat szeretne bárkire is rátukmálni
A The Financial Times szerkesztőségi állásfoglalása rámutat: alig ült el a vita a jogállami mechanizmus ügyében, az összecsapás egyre élesebbé válik a két fél között. Már nem is csak a demokráciáról van szó, hanem éleződő kulturális háborúskodás zajlik. A nacionalista Fidesz úgy döntött, hogy éppen most módosítja az alkotmányt, megfosztva ily módon a meleg párokat az örökbefogadás jogától. A PiS pedig egyenesen hadjáratot folytat az LMBT-jogok ellen. A városi fiatalság mindkét országban liberális, de a két társadalom – sok nyugati államhoz viszonyítva – inkább konzervatív. A hatalmon lévő pártok a családi értékeket hirdetik, és ez népszerű a vidéki idősebb szavazótáborban.
Ám a hagyományos értékek propagálása elhomályosítja, hogy valójában mi a tét Brüsszellel és a nyugati partnerekkel szemben: a demokrácia és a jogállam, az igazságszolgáltatás reformja, a sajtó korlátozása, a fékek és ellensúlyok lebontása. Ez mind arra szolgál a Fidesznek és a PiS-nek, hogy még jobban beássa magát a hatalomba. Mindkettő azt állítja azonban, hogy csupán védekezik, mert az EU „idegen” liberális értékeket szándékozik rájuk kényszeríteni, holott azt a két társadalom egyáltalán nem akarja. Emellett Magyarországon a hatalom azt a képtelen állítást terjeszti, hogy az unió 34 millió migránst kíván a tagállamokra erőltetni.
Persze ez is csupán arra szolgál, hogy elterelje a figyelmet azokról a hírekről, amelyek szerint Orbán szövetségesei uniós programokon szedik meg magukat.
Brüsszelnek oda kell figyelnie arra, hogy az EU tagállamai eltérő szociokulturális háttérrel rendelkeznek. Ám mivel a szervezet a demokráciára és a jogállamra épül, nem engedheti meg, hogy egyes országokban lebontsák ezeket az értékeket, vagy, hogy hátrányos megkülönböztetést alkalmazzanak sebezhető kisebbségek ellen. A mostani jogállami holtpont éppen azért állt elő, mert az EU igyekszik megvédeni ezeket az alapvető demokratikus elveket, de arról szó sincs, hogy idegen normákat szeretne bárkire is rátukmálni – írta a lap.
