Kunhalmi: az uniós pénz Magyarországnak jár és nem az oligarcháknak

„Ha a NER csak így tudja kezelni a válságot, akkor azt tudom mondani, hogy az előző, szocialista kormány százszor jobban tette a dolgát” – mondta a képviselő az ATV Start című műsorában, a „megszorítás netovábbjának” nevezve azt, hogy postahivatalok tömeges bezárása után már a kis iskolákat is elkezdik bezárni a fideszesek országszerte.

Azt is kiemelte: utoljára szocialista kormány alatt tudott több tízezer gyerek iskolai körülmények között nyelvvizsgához jutni.

Kijelentette: pártja szerint minimum 50 százalékos azonnali béremelést kellene adni a pedagógusoknak. Hozzátette: az, hogy az orvosok megkapták az ígért béremelést, azt mutatja: „lenne itt pénz, csak nem arra költik”.

Az MSZP azért „nem meri elhinni”, hogy 2023-24-25-re nagy fokú pedagógus-béremelés lenne, mert a kormány visszavonta a saját, 2010 után önként vállalt ígéretét, hogy a pedagógusbérek kiszámításának alapja, a vetítési alap, a mindenkori minimálbérhez lesz kötve. Ha a kormány betartotta volna ezt az önként vállalt ígéretét, akkor mostanra a pedagógus-béremelés 97 százalékos lenne, jegyezte meg a politikus.

Ezért mondják maguk a diákok is a tanáraiknak, hogy „ne üljenek fel” a kormány ígéreteinek és harcoljanak tovább, „mert már legalább azt elértük, hogy leülnek velünk” tárgyalni – fűzte hozzá.

Rámutatott: a szakszervezetek 45 százalékos béremelést követelnek, míg a kormány idén semmit nem akar adni, és jövőre is csak tíz százalékot, illetve huszat akkor, ha „Brüsszellel” meg tud állapodni; miközben az infláció már most húsz százalék fölött van.

A szakszervezetek és Maruzsa Zoltán oktatásért felelős államtitkár hétfői találkozójáról Kunhalmi azt mondta: ez volt az első olyan szint, ahol tárgyalni lehet, korábban a kormány csak „lepattintotta” a tanárokat.

Rámutatott: a kormányból a politikai akarat hiányzik a megállapodásra; a november 18-ra meghirdetett pedagógussztrájkkal lehet fokozni a nyomást.

„Hátha nekik sikerül” – mondta Kunhalmi a pedagógus szakszervezeti vezetők és diákok brüsszeli útjáról, ahol az érintettek közvetlenül akarnak harcolni az érdekeikért; „mert a kormányuk, az béna kacsaként táncol”.

Újra hangsúlyozta: az MSZP is abban érdekelt, hogy megérkezzenek Magyarországra az uniós források, külföldön ezért is lobbizik.

Elismerte: amikor a miniszterelnök vagy a Fidesz azt mondja, ez a pénz jár Magyarországnak, „ez igaz. Csak nem teszi hozzá a mondat másik felét, hogy nem az oligarcháknak” – emelte ki.

Rámutatott a kormány „nagyon nagy hazugságára”: miközben elvileg 12 éve csak Magyarország szuverenitását védi, közben „a sokat szidott Brüsszelben” „kuncsorog a pénzért”, noha az oktatás nemzeti hatáskör.

Rámutatott: az eddigi oktatási demonstrációk, sztrájkok eredményeként gördülővé és tartóssá váltak a tiltakozások.

Navracsics Tibor uniós források felhasználásáért felelős miniszter aggályát, miszerint a tüntetéseken 18 év alatti gyerekek is részt vesznek, Kunhalmi úgy kommentálta: a szülő dönt.

„Ha azt mondjuk, hogy a szülő dönt a gyermek jövőjéről, akkor a szülő és család dönti el, hogy kimennek-e a tüntetésre vagy sem”.

Hangsúlyozta: amilyen a ma iskolája, olyan lesz a holnap Magyarországa; Navracsics pedig „foglalkozzon inkább azzal, hogy megérkezzenek az európai uniós források Magyarországra”.

A nyelvoktatásról elmondta: a szocialisták által 2010-et megelőzően előkészített nyelvi előkészítő programot Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár megszüntette azzal, hogy új nyelvi stratégiával több tízezer diáknak fognak állami szinten nyelvvizsgát biztosítani; ezzel szemben „most már ott tartanak”, hogy már a diploma megszerzését sem akarják nyelvvizsgához kötni.

„Utoljára szocialista kormány alatt volt, amikor több tízezer gyerek iskolai körülmények között tudott nyelvvizsgához jutni” – jelentette ki Kunhalmi.

Hangsúlyozta: mindenkinek joga lenne ebben az országban ahhoz, hogy „a gyönyörű magyar nyelv mellett” legalább angolul megtanuljon, ha azt szeretnénk, hogy gyermekeink versenyképesek legyenek.