Magyarország messze van
A legújabb hírek szerint Lázár János 7 hektár földet vett Hódmezővásárhely külterületén, a batidai vadászkastélyként ismert nagyréti vendégház mellett. A terület 39,23 millió forintba került. A vasutak normális működéséért is felelős miniszter 2023-ban 24 hektárnyi földet vásárolt, 2021-ben pedig arról szóltak a hírek, hogy 22,9 hektárnyi, 670,43 aranykorona értékű területet venne 57,2 millió forintos vételáron a batidai vadászkastélya mellett fekvő területen.
Mindez azért is érdekes, mert néhány nappal ezelőtt a rendőrség előállította a Magyar Kétfarkú Kutyapárt egyik passzivistáját, akinek az volt a bűne, hogy egy járdára felfestette: milyen messze van onnan Lázár János batidai birtoka. Házkutatás is volt a rongálással megvádolt passzivistánál és a rendőrség megtalálta és lefoglalta a bűnjelet: egy festék spray-t. Nem ő volt az egyetlen rongáló, példáját többen is követték és az ország több pontján is feltüntették az aszfalton, hogy az adott helyszíntől milyen messze van Lázár batidai kastélya.
Amint arról a Hírklikk is beszámolt, Lázár János nemrégiben arról beszélt, hogy 2026 után a legrosszabb esetben földműves lesz. Úgy tűnik, nem beszélt a levegőbe, s bár egy másik nyilatkozatában azt mondta, hogy bízik a Fidesz 2026-os győzelmében, nem zárta ki, hogy más forgatókönyv is elképzelhető.
Lázárnak a nagy földterületek iránti vonzódása nem új keletű. 2023-ban 24 hektárnyi földet vásárolt – ezzel akkor 43 ingatlanból állt a Lázár-birodalom. A miniszter egyébként már 2021 áprilisában sem ült a jól megérdemelt babérjain: akkor arról szóltak a hírek, hogy 22,9 hektárnyi, 670,43 aranykorona értékű területet vásárolna 57,2 millió forintos vételáron a batidai vadászkastélya mellett fekvő területen. A miniszter már akkor is jelezte, hogy nem mohóságból bővíti földjeinek számát, elmondása szerint gazdálkodna a megvásárolni szándékozott birtokon, előbb növénytermesztéssel, később állatok tenyésztésével foglalkozna.
Nem Lázár az egyetlen a NER kegyeltjei közül, aki vagyonra váltja kapcsolati tőkéjét. Orbán Viktor miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak egyik cége, a gazdasági hírekben gyakran szereplő BDPST Zrt. 2016-ban megvásárolta a meglehetősen leharcolt állapotban lévő Hochburg-Lamberg bodajki kastélyt. Idáig semmi különös, mondhatni, mindennapi a történet: vannak emberek, akiknek az a hobbijuk, hogy rossz állapotban lévő várakat vesznek. Ám a miniszterelnök saját lábon álló veje viszonylag gyorsan továbbadta a kastélyt a gazdasági berkekben szintén számottevőnek mondható – és nem utolsósorban Tiborcz-közelinek számító – Paár Attila cégének, a WHB Vagyonkezelő Kft.-nek. Utóbbi cégnek az volt a terve, hogy amint lehet, a kastélyt továbbpasszolják a Paár egyik üzleti partnere által tulajdonolt Excidit Befektetési Kft.-nek.
Itt fel is adhatnánk az átlagember számára bonyolultnak tűnő történet megértését, ám azok, akik egy kicsit is otthonosabban mozognak a mindennapos üzleti csodák világában, megpróbálhatják követni a kastély, majd később a pénz útját. A bodajki Hochburg-Lamberg kastély ugyanis a sorozatos adásvételek révén, látszólag olyan messze került Tiborcz Istvántól, hogy a gyanútlan szemlélőben az a benyomás keletkezhetett, mintha soha nem is lett volna köze Orbán Viktor vejéhez. Pedig, de. Az új tulajdonos ettől kezdve már gond nélkül kiírhatott egy felújítási pályázatot, 3 milliárd forintot szánt a kastély megújítására, s ezen a pályázaton, mit tesz isten, a történetből már ismert Paár-cég, a WHB Vagyonkezelő Kft. is indult, sőt nyert is. 1,4 milliárd forinttal az állami Turisztikai Ügynökség is beszállt a projektbe – ez az az ügynökség, amelyben sokak szerint nagy befolyása van Orbán Ráhelnek, aki nem távoli névrokona, hanem elsőszülött lánya Orbán Viktor miniszterelnöknek, mindemellett a felesége Tiborcz Istvánnak.
Amúgy minden szabályosan történt, mint ahogy Lázár János földvásárlásai is jogszerűek voltak. Más kérdés, hogy az ország számos további helyén lehetne felfestéssel jelezni, hogy az illető terület milyen messze van a NER politikusainak és a Fidesz holdudvarához tartozó kedvezményezettek vagyontárgyaitól. És nemcsak kastélyok, valamint az ezeket körülvevő földterületek jöhetnének szóba, hanem más „vagyontárgyak” is: kaszinó- és autópálya koncessziók éppúgy, mint hotelek, gyárak, vagy bármi más, amelyek miatt úgy alakult, hogy a nemzeti vagyon tíz százaléka immár a lakosság egy százalékának a tulajdonában van.