Lantos Gabriella: sem Parragh, sem Szijjártó, sem Orbán nem tud túljárni a vírus eszén

Millei Ilona 2021. április 8. 06:43 2021. ápr. 8. 06:43

Lantos Gabriella, az új Világ Néppárt egészségpolitikai szakértője szerint elkeserítő, hogy Magyarországon nem az a szempont, hogy hány embert tudnak megmenteni, hanem az, hogy meg lehet-e rendezni a foci Eb-t, vagy, hogy Parragh Lászlót újraválasztják-e a kamarai elnöki székben. Ezek azok az ország szempontjából érdektelen, de az országot elméletileg kormányzó vezetők számára kizárólagosan fontos szempontok, amelyek a döntéseiket meghatározzák. Úgy véli, az óvodák és az iskolák április 19-i nyitása felháborító felelőtlenség, amivel a vágóhídra küldik a pedagógusokat, a diákokat és ezáltal a szülőket is. Az érettségin a tíz négyzetméteren egy gyerek szabályt pedig a legszigorúbban be kell tartani, hogy ne az legyen az a fertőzés góc, amelyik elindítja a negyedik hullámot. Mert, hogy lesz, az száz százalék.

– Fontos mérföldkőhöz érkeztünk, 2,5 millió honfitársunk beoltva – ezzel kezdte bejelentését kedden délután Orbán Viktor, majd bejelentette az üzletek és szolgáltatások újra indulását, mától. Tényleg fontos mérföldkő a 2,5 millió beoltott?

– Úgy tűnik, hogy Parragh Lászlónak igen, hiszen tegnap közzétett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) egy közleményt, amelyben leírták, hogy ők javasolták a 2,5 millió beoltottat, mint mérföldkövet. Innentől kezdve világossá válik, hogy mi is ez a 2,5 millió, ez az MKIK számításai szerint a nekik megfelelő szám, és ennek nincs semmilyen, de semmilyen, a vírus terjedésével összefüggő következménye. És  akkor még lehet, hogy jóindulatú is voltam, amikor azt mondom, hogy ezt a rendelkezést a vállalkozók érdekében hozták, és nem gyanakszom arra, amit egyre többen mondanak, hogy a foci Eb. megrendezése miatti nyitási terv volt az, ami ehhez a 2,5 milliós számhoz kötődik.  Szóval, biztosan más szempont játszott közre – vagy a kereskedelmi kamara, vagy a foci –, és nem a járványügyi szakértők megfontolása, hiszen 2,5 millió beoltott nem jelent többet, mint 1,5 millió immunis embert, ami pedig pont semmi.

– Vagyis, az lehet, hogy 2,5 millió embert beoltottak, de nem ennyi ember lett védett…

– Így van pontosan. Körülbelül 1.5 millió ember az, aki most védett az oltások által, és akkor nagy jóindulattal még hozzá lehet számolni 05-1 milliót, akik az elmúlt fél évben átestek a vírusfertőzésen, és ilyen módon egy átmeneti védettséget szereztek. De az ő számuk folyamatosan csökkenni fog. Legjobb esetben is csak egy 2-3 milliós, pillanatnyilag védett csoportról beszélhetünk. Az, hogy 2,5 millió ember volt tegnap beoltva, ami egy olyan meseszám, aminek nincsen semmilyen más jelentése, csak az, hogy ők valamiért nyitni akartak, és valamit mondani kellett. Azt azért mégsem mondhatták, hogy „mert mi szeretnénk”.

– Valójában miféle intézkedés ez, mi a véleménye róla?

– A fele az ártalmatlan kommunikációs trükk. Annak, hogy meddig van a kijárási korlátozás nagyon sok köze nincs a vírus terjedéséhez, mert nem fog jobban terjedni este 8 és 10 óra között sem, mint este 8-ig. Hiszen az emberek ugyanazt csinálhatnak – semmit. Attól, hogy a hosszabb ideig világosabb tavaszi, nyári napok okán, az emberek kint sétálhatnak az utcán, nem fog jobban terjedni a vírus. Ez egy kommunikációs trükk, nincs nagyon komoly jelentősége. Az már sokkal nagyobb baj, hogy a plázák is kinyithatnak. Lehet, hogy egy-egy boltban szigorúan be fogják tartani a tíz négyzetméteren csak egy ember tartózkodhat – ami egyébként egy értelmes és jó szabály, már eddig is kellett volna ilyeneknek lenniük  –, de majd a boltok előtt, a plázák folyosóin fognak állni az emberek hosszú tömött sorokban, ahol összefertőzik egymást. Minden olyan bolt jó, ami kicsi, átlátható, és meg lehet határozni, hogy mennyi ember legyen bent, és akik nem férnek be, azok kinn, a szabad levegőn várakoznak. Egy főutcának lehet a kis boltjait kinyitni, ha ezt a tíz négyzetméter/egy ember szabályt szigorúan betartják és szigorúan ellenőrzik, és ez nem is tűnik olyan veszélyesnek. De az, hogy ezt plázákban csinálják, fel fogja turbózni a vírus terjedését, hiszen a plázák folyosói zárt terek. Minden olyan szabály, ami a nyitott terekben engedélyez bizonyos mozgásokat, az sokkal kevésbé veszélyes, mint ami zárt terekben teszi ezt. Ezért, ha mindenáron nyitni akartak, inkább a kávézók teraszait kellett volna kinyitni, mint a plázákban levő boltokat

– És az iskolák, óvodák április 19-i nyitása?

– Az felháborító felelőtlenség! Vágóhídra küldik a tanárokat, a gyerekeket, és ezáltal a szülőket is. Pont azok a szülők fogják a gyerekeket bevinni az iskolába, akik még nem lesznek beoltva a következő egy hónapban, a gyerekek pedig hazahurcolni nekik a fertőzést. Hiszen egy 10 éves gyereknek a szülei 40-45 évesek, ők még nagyon messze vannak attól, hogy be legyenek oltva. Sőt, a most beoltott pedagógusok immunitása is majd május elejére, közepére fog kialakulni. Tehát a tanárokat is visszaküldik a vágóhídra.  Nem jó érv az, hogy az eladó is ott van a boltban egy térben a vevőkkel, mert az ő ölébe nem ül bele a síró 8 éves gyerek, akinek meg kell törölni az orrát, és meg kell simogatni a fejét. Az ilyen gyerekek viszont majd „sztereóban” öntik a vírust a még nem immunis tanárokra. Az iskola nyitása nagyon, nagyon felelőtlen és cinikus dolog.

– Valójában hány beoltottnál lenne szabad nyitni egyáltalán?

– Ez a brit mutáns nagyon megnehezíti mindenkinek a dolgát, mert a korábbi verzióval kapcsolatban a szakértők között viszonylag elfogadott volt a 6-7 millió átoltott és immunis. Most már egyre többen mondják azt, hogy ez 7-9 millió is lehet. Ez már azt jelenti, hogy minden egyes felnőttnek, és még mondjuk a 10 év fölötti gyerekeknek is be kell oltva lennie ahhoz, hogy visszatérjen a normális élet. És a kormány nem ezen dolgozik. Egyáltalán nem ezen dolgozik, hanem bedobott egy ilyen „meseszámot”, a 2,5 milliót a köztudatba, eloltotta az emberek veszélyérzetét, akik azt mondják, hogy a felelős kormány nyilván tudja mit csinál, miért nyit ki. És nem beszélnek arról, hogy itt legalább 7-9 millió embernek be kell oltva lennie, de 7 milliónak biztosan! Hol vagyunk még ettől?!

– Arról nem beszélve, hogy a gyerekeknek még nincs is oltás…

– Az mRNS vakcinát kamaszoknak már ajánlják 16 éves kortól fölfele. A Pfizer vizsgálatai azt mutatják, hogy már 10 év fölött is működik, sőt, még hatásosabb is, mint későbbi életkorban. Gondolom, a többi vakcinát is elkezdik vizsgálni ebből a szempontból. Az viszont biztos, hogy a gyerekek beoltása nélkül nem fogjuk elérni a nyájimmunitást.

– És az érettségi?

– Az a legnehezebb kérdés, hogy mennyire szabad a gyerekek életét fölborítani. A középiskolások már megszokták, hogy távoktatásban vannak, őket biztosan nem lenne szabad visszaterelni a jelenléti oktatásba. Pont azért, hogy az érettségizőknek nagyon biztonságos helyet lehessen biztosítani. Ha ezt a „tíz négyzetméteren egy ember”-es szabályt vesszük alapul, akkor egy teremben az egy tanár mellett még öt-hat diákot lehet szétültetni. Ebből gyakorlatilag az következik, hogy májusban, júniusban a középiskolákban nem szabad jelenléti oktatást tartani.  Szerencsére május elejére, közepére a tanárok már immunisak lesznek, ők már nyugodtan bemehetnek érettségiztetni. A diákok lesznek egymásra a legveszélyesebbek, akik a következő egy hónapot élénk társasági élettel fogják eltölteni. Ezért a tíz négyzetméteren egy gyerek szabályt a legszigorúbban be kell tartani, hogy ne az érettségi legyen az a fertőzési góc, amelyik felturbózza a járványt.  A negyedik hullám így is, úgy is el fog indulni.

– Az biztos, hogy a negyedik hullám el fog indulni?

– Biztos. Az száz százalék. Ugyanis egyszerűen nem hűlt vissza a járvány, még annyira sem, mint a második hullám után. Január végén egészen megközelítette a fertőzöttek és a halottak száma azt, amit a Robert Koch Intézet már arra alkalmasnak gondol, hogy lassan lehessen a nyitásról elmélkedni. Akkor napi 100 halott volt, és 1700 fertőzött. A Robert Koch Intézet szerint egy Magyarország méretű országban 1400 napi fertőzött alatt lehet elkezdeni a – még nem teljes – lazítást, és a teljes lazítással várni kell addig, amíg 700 alá csökken a napi fertőzöttek száma. Utána lehet majd egy eléggé szabad beltéri élet, de még akkor sem lehet 50 százalékosnál nagyobb forgalom. Most még ennek a számnak a tízszeresénél tartunk. Vagyis ez a járvány nem hűlt vissza még oda sem, ahol januárban tartottunk, és három-négy hét múlva innen fog elindulni fölfelé.

– Még az is lehet, hogy egy újabb mutánssal?

– Azt nem tudjuk. Azt a biológia majd elrendezi. Nem kizárt, hogy újabb mutáns lesz, de ez a jelenlegi is elég fertőző, és elég veszélyes ahhoz, hogyha szabadabban terjedhet, akkor terjedni is fog.

– Viszont mi leszünk a legtöbb vakcinával, és a legtöbb beoltottal rendelkező ország Európában…

– Az lehetséges, de ez most egy olyan verseny, amelyiknek a részideje akár jó is lehet, csak ettől éppen nem fogjuk megnyerni ezt az „olimpiai bajnokságot”. Ugyanis, ha nem sikerül nekünk a leghamarabb elérni a minden ország számára fontos 70 és 90 százalék közötti átoltottságot, akkor az, hogy mi volt a részidőnk, senkit nem fog érdekelni. Viszont annál többen halnak meg, mert ebben a harmadik járványszakaszban az oltások nem védenek meg attól, hogy a fertőzés tovább terjedjen. Az oltások attól védik meg azokat, akik be vannak oltva, hogy ők maguk nagyon megfertőződjenek és meghaljanak. De ettől aközött a 7,5 millió ember között, aki még nincs beoltva, szabadon terjed a járvány. És, mivel nincsenek korlátozások, vagy nagyon csekély mértékűek, ez meg is fog történni. Szabadon fog terjedni közöttük a vírus, és ez a halálozásra durván hatni fog. Egyszerűen nem tud nem hatni. Sem Parragh László, sem Szijjártó Péter, sem Orbán Viktor nem tud túljárni a vírus eszén!

– Most már a körülöttük levő szakemberek is ezt mondják, ők is óvatosságra intenek, nem értem, hogy miért nem hallgatnak rájuk…

– Ilyenkor jön elő az emberben az a rossz érzés, hogy nem akarnak. Mert nem az a szempont, hogy hány embert tudnak megmenteni, hanem az, hogy meg lehet-e rendezni a foci Eb-t, vagy, hogy Parragh Lászlót újraválasztják-e a kamarai elnöki székben. Ezek az ország szempontjából érdektelen, de az országot elméletileg kormányzó vezetők számára a kizárólagosan fontos szempontok, amelyek a döntéseiket meghatározzák. Elkeserítő.