Lassítaná a járvány terjedését az iskolai téli szünet meghosszabbítása
Idén a közoktatási intézményekben a téli szünet december 19-én kezdődik, az első tanítási nap pedig 2021. január 4-e lesz. A covid-járvány miatt az élet és az egészség védelme érdekében a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a közoktatási intézményekben előrehozott téli szünetet követel hétfőtől, és azt, hogy a kiesett napokat jövő év június 16-ától 30-áig lehessen bepótolni. Nemcsak a PDSZ követeli a téli szünet meghosszabbítását, az Európai Bizottság a minap arra ösztönözte a tagállamok kormányait, hogy hosszabbítsák meg az iskolások téli szünetét, vagy az ünnepek után írjanak elő online tanulást, ezzel is lassítva a járvány terjedését az iskolákban. Pusztai Erzsébet egészségügyi szakértőtől és Gosztonyi Gábortól, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnökétől arra kértünk választ, ők helyeselnék-e ezeket a lépéseket? Szakértőink megerősítették, a szünet meghosszabbításának mindenképp lenne értelme, lassítaná a járvány terjedését.
Pusztai Erzsébet azt mondja, bár a téli szünet kezdetéig még van két hét, és a szülők szempontjából borzasztóan nehéz kérdés lenne az iskolai szünet előre hozása, de egészségügyi szempontból biztos, hogy érdemes lenne egy héttel előbbre hozni azt. Még akkor is, ha az iskolában van szűrés, és amennyiben fertőzöttet találnak, azonnal elrendelik az oktatás leállítását. A lemaradás pótlására sokféle megoldás lehetséges, még a tanítási év meghosszabbítása is, ha szükséges. Hozzáteszi, bár ő nem oktatási szakértő, de úgy gondolja, a tananyagot is lehetne csökkenteni ebben az évben.
Az Európai Bizottság kérésével kapcsolatban elmondta, azt lehet látni, hogy Európa legtöbb országában nagyon komoly a járványhelyzet, és – ha lehet – Magyarországon még komolyabb. Minden olyan megoldás számításba jöhet, amelyik csökkenti a kontaktus lehetőséget. Eközben természetesen figyelni kell a gazdaság működésére, és segíteni kell a családokat, mert, ha a munkabér csökken, az egy másik oldalról jelent nagyon súlyos problémát.
Gosztonyi Gábor szerint ketté kell választani a kérdést. A Pedagógusok Szakszervezete ahogy eddig is, továbbra is azt követeli, hogy amelyik oktatási intézményben megjelenik a fertőzés akár csak egy gyermeknél, diáknál vagy oktatásban dolgozónál, ott az intézményt azonnal zárják be. Erről maga az intézményvezető dönthetne leggyorsabban, hiszen neki van a legtöbb információja. A hivatalos eljárás azonban továbbra is bonyolult és hosszadalmas, amit már sokszor kifogásoltak. A PSZ ugyanakkor azt sosem kérte, hogy ott is bezárjanak intézményt, ahol nincs is jelen a vírus. A PDSZ követelését viszont abból a szempontból nem ellenezné, hogy a téli szünet előrébb hozása akár önkéntes karanténnak is tekinthető lenne, és mindenképp kisebbítené a karácsonyi közös családi ünneplés kockázatát. A Pedagógusok Szakszervezete szerint akár előbbre hozzák a téli szünetet, akár a végét hosszabbítják meg januárban, mindkét intézkedés a járvány terjedésének lassítását is szolgálhatja, tehermentesítve ezzel az egészségügyi ellátást. Azonban ha a kormány vagy az operatív törzs elrendelné a téli szünet előbbre hozását vagy meghosszabbítását az általános iskolákban (hiszen a középiskolák már november közepe óta online munkarend szerint dolgoznak, így esetükben indokolatlan lenne ez az intézkedés), a kieső tanítási napokat valamikor pótolni kellene, és erre június második fele látszik a legalkalmasabbnak. Arról egyelőre a PSZ-nek nincs információja, hogy a középiskolások januárban miként folytathatják a tanulást.
A pedagógusok első heti tesztelésének eredményével kapcsolatban Gosztonyi Gábor jelezte: a PSZ szerint az nem a teljes valóságot tükrözi, hiszen a nyilvánosságra hozott adatokba nem számították bele azokat a kollégákat, akik már Covid-fertőzöttként vagy hivatalosan elrendelt karanténban vannak otthon. A tesztelés eredménye csak azt jelezte, hogy a felnőttek is képesek tünetmentesen fertőzni, ezt mutatja a több ezer pozitív teszt. S, hogy mi a helyzet a bezárt intézményekkel kapcsolatban? A PSZ csak következtetni tud a nyilvánosságra hozott adatokból. A kormány által alacsonynak mondott fertőzöttségi mutató ellenére, valószínűleg azért kellett sok intézményt bezárni, mert az ott dolgozók nagy része már eleve nem dolgozott betegség vagy karantén miatt. A tesztelésen kiszűrt kollégáik kiesésével pedig lehetetlenné vált a helyettesítés, így sok helyen kénytelenek voltak bezárni az óvodákat, iskolákat.
Az operatív törzs mai jelentése szerint, egyébként jelenleg 434 óvodában egy-egy csoportnak, 212 óvodában és 133 iskolában pedig az egész intézménynek rendelt el rendkívüli szünetet, valamint 678 iskolában egy-két osztályt, 66 iskolában a teljes intézményt érintően digitális tanrendet.