Lattmann Tamás: a kormány képviselőinek kétszer meg kellene gondolniuk a kijelentéseiket

– Elvileg november 19-től működik az Integritás Hatóság, de se telefonszáma, se honlapja nincs. A Facebookon ugyan van egy oldal ezen a néven, egy kedveléssel és két követővel, valamint üzenetet lehet küldeni, amiben az áll: „Ha üzenetet küldesz, a(z) Integritás Hatóság számára láthatóvá válnak a nyilvános adataid.” Ez jól van így?

– Főszabály szerint, ha az ember egy Facebook-oldalnak üzenetet küld, akkor az nem feltétlenül szokott így lenni, nem így kéne, hogy működjön. Azt nem tudom, hogy van bekonfigurálva, lehet simán akár egy hibás beállítás is az oldal adminjai részéről. Ez a kisebb gond. Alapvetően sokkal inkább az a probléma: ahhoz képest, hogy arról volt szó, hogy ez a hatóság majd fellép a korrupcióval szemben, azt se lehet róla tudni, mi van vele, létezik-e.

– Az unió által a korrupciós-jogállamisági vitában felfüggesztett támogatások feloldásához megkövetelt független korrupcióellenes hatóság felállításáról szóló törvényt szeptember 23-án nyújtotta be Varga Judit igazságügyi miniszter. A hatóság felállításáról szóló jogszabály kimondta: az Integritás Hatóság elnökét november 4-éig ki kell nevezni, ez meg is történt. De azt is kimondta, hogy a szervezetnek november 19-étől (az Európai Bizottság által szabott határidőre) működnie kell. Ön szerint mennyi idő kell egy ilyen hatóság létrehozásához úgy, hogy az szemmel láthatóan működjön is?

– Teljesen a nulláról létrehozni egy ilyen hatóságot addig, amíg az teljesen működőképes lesz, egy hónaptól egy évig terjedő időszak is lehet. Attól is függ, hogy mikor lőjük ki a startpisztolyt: például, hogy lehet-e már tudni, kik fognak ott dolgozni, vagy a vezetésnek kell a nulláról felépítenie az egészet. A lényeg az, hogy általában nem megy egy-két hét alatt. Már csak azért sem, mert ha össze kell hozni egy ott dolgozó stábot, akkor nem biztos, hogy az a megfelelő ember, aki éppen „üresben lóg” a munkaerőpiacon, és holnaptól ott tudna dolgozni. Ezért is mondtam, ahhoz, hogy teljes erővel be tudjon indulni egy ilyen szerveződés, adott esetben még egy év is kevés lehet. Ha ugyanis a „placcon” ott van három kiváló szakember, akit oda akarnak venni, akkor lehet, hogy nekik még munkahelyi kötelezettségeik vannak, és csak később tudnának beállni. Nagyon sok mindentől függhet a dolog. Egy-két hét alatt legfeljebb valami látszatot lehet csinálni, nem pedig működő hatóságot.

– Annak, aki az Integritás Hatósághoz megy dolgozni, a szaktudáson kívül milyen szabályoknak kell megfelelnie?

– Azt gondolom, hogy a kormánytisztviselőkre vonatkozó általános szabályok alkalmazandóak rájuk. Azok az alapkövetelmények itt is, amik minden kormánytisztviselő esetében. Hogy emellett van-e a hatóságnál dolgozókkal szemben valami különleges elvárás, vagy egyéb, az már opcionális kérdés. Én a jogszabályokban arra vonatkozóan nem láttam semmit, hogy lenne ilyen elvárás. Márpedig, ha a jogszabályokban ilyen nincs, akkor nincs ilyen elvárás.

– Két ellenzéki politikus már november 19-én sem jutott be az Integritás Hatóság épületébe, egyikük egy november 21-i újabb próbálkozásra sem.  Mikor a parlamentben az ellenzéki pártok számon kérték a kormányt, miért nem működik még a hatóság, Latorcai Csaba államtitkár azt mondta: abszurd dolog a kormányon számon kérni a hatóság működését, hiszen az Integritás Hatóság független szervezet. Tényleg annyira független szervezet ez, hogy még a működését sem lehet számon kérni a kormányon?

– Ez egy politikai mondás. Ezt a hatóságot a kormány ötletelte ki, teljesen legitim dolog számon kérni rajta, ha nem működik, vagy ha vicces dolgokat produkál. Az azért a kormány felelőssége, ha olyant talál ki, ami nem működik. Azt gondolom, hogy igazából ez nem is a magyar parlamentnek kínos, hanem az Európai Bizottságnak. Hiszen nekik úgy adták el, hogy ez majd a „csodát” fogja elhozni. Innentől kezdve, pedig a mindennapos magyar belpolitikai „adok-kapokban” teljesen legitim dolog, hogy az ellenzék előveszi, és kritizálja vele a kormányt. Amennyiben a kormánynak erre az a válasza, hogy ez egy teljesen független szervezet, akkor az annyira nevetséges, hogy még a bizottság sem fogja elhinni. Úgyhogy egy kicsit „túl van tolva” a dolog. Lehet, hogy ott abban a pillanatban jó ötletnek tűnik ilyet mondani, de az Európai Bizottság Brüsszelben biztosan egész másként fogja ezt értékelni. Egyáltalán nem látja viccesnek, sőt, kifejezetten azt a szándékot fedezi fel egy ilyen mondás mögött, hogy itt cinizmus van. Azt látják, hogy üres ígéreteket tesznek, és még ilyen cinikus válaszokat is adnak, ha azokat megkérdőjelezi valaki. A politikai hatása ennek sokkal gyilkosabb, mintsem ezek az emberek el tudják képzelni. 

– Ilyen körülmények között az EU hogyan adhat hitelt a kormány szavának, hiszen az Európai Bizottság részéről az egyik legkomolyabb fenntartás a korrupciós aggály volt?

– Azt majd meglátjuk, hogy a bizottság mit fog erre mondani. Az Európai Bizottság figyeli ezeket a dolgokat, éppen ezért kellene kétszer meggondolniuk a kormány képviselőinek, hogy milyen nyilatkozatokat tesznek, ki milyen kijelentésre ragadtatja magát.  Azt, hogy miként fogják értékelni, már egy következő kérdés. Azt gondolom, ha több olyan jel van, hogy ez nem feltétlenül egy komolyan vett intézkedés, és maga a kormány is inkább elviccelné azt, akkor tévedés, és hiba lenne elvárni azt a bizottságtól, hogy ő komolyabban vegye, mint amennyire láthatóan maga a kormány. 

– Ez mit jelent a gyakorlatban?

– Két íven folyik a vita jelenleg, az egyik a kondicionalitási eljárás, az úgynevezett új jogállamisági eljárás, ebben pár nap van arra, hogy a bizottság döntsön, ad újabb időt a kormánynak, vagy most már átteszi a Tanács elé az általa javasolt intézkedésekkel arról, milyen pénzeket kellene megfogni, és nem kifizetni Magyarországnak. A másik a Helyreállítási Alap forrásaival kapcsolatos vita. Ott pedig a bizottság saját hatáskörben saját mérlegelése alapján állapodik meg a Navracsics Tibor vezette tárgyalódelegációval, a kormánnyal, vagy nem. Ezt majd ők eldöntik. Ám, ha ilyen „mókákat” csinál a kormány, és ilyen beszólásokkal szórakoztatja az Országgyűlést, és rajta keresztül az országot, és nyugodtan hozzátehetjük, az európai nyilvánosságot is, akkor nem biztos, hogy a bizottság elhiszi, hogy itt mindent megtesznek azért, hogy ne legyen korrupció.