Lattmann Tamás: Magyarország EU-s tagállam létére „szégyenpadra” kerül

– A jogállamiságot és demokráciát érintő, régóta fennálló problémák miatt az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) arról határozott, hogy teljes körű ellenőrzési eljárás alá vonja Magyarországot. Mit jelent ez? 

– Először is tegyük tisztában azzal, hogy az Európa Tanács határozatának nincs köze az Európai Unióhoz, a kondicionalitáshoz, a vizsgálatokhoz, a jogállamisági eljáráshoz. Az egy egészen más történet. Az Európa Tanács az Európai Uniótól teljesen különálló nemzetközi szervezet. A zavart gyakran az okozza, hogy az EU-n belül is van két tanács: az Európai Tanács, és az Európai Unió Tanácsa. Ezek az Európai Unión belüli intézmények, ahol a tagállamok vezetői hoznak döntéseket. Ezzel szemben az Európa Tanács, amiről most beszélünk, egy külön nemzetközi szervezet, ami 1949 óta létezik. Ebben tag minden európai állam, kivéve Beloruszt, és most már Oroszországot, amely nemrég döntött a kilépés mellett. Ez a nemzetközi szervezet sokaknak azért lehet ismerős, mert ennek a keretein belül működik a Velencei Bizottság, amely alkotmányossági, jogállamisági kérdésekben vezető európai szakértői testület. Itt működik az Emberi Jogok Európai Bírósága, a híres strasbourgi bíróság is. Annyi kapcsolata van az Európai Unióval, hogy az Európa Tanácsnak is van egy parlamentje, ezt úgy hívják: Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE). Ezt nem közvetlenül választjuk, oda a tagállami parlamentek delegálnak, de ott ugyanazok a pártok, és leginkább ugyanazok a politikusok vannak, akik az Európai Parlamentben meg a tagállami parlamentekben. Tehát vannak kapcsolódások. 

– Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) magyarországi vizsgálatának van konkrét köze az Európai Unióhoz?

– A főszabály szerint semmi. Ez egy különálló történet. Nem meglepő viszont, hogy valamiféle kapcsolódások, összefonódások azért vannak, hiszen a politikai aktorok leginkább ugyanazok. De az Európa Tanács keretében folytatott vizsgálatnak konkrét, közvetlen köze nincs az Európai Unióhoz. Az Európai Unió keretében zajló egyéb eljárásoknak, mint például az új jogállamisági eljárásnak sincs közvetlen kapcsolódása ehhez a dologhoz. Ezek egymással párhuzamosan működnek. Annyi közvetett, áttételes kapcsolódása lehet a dolognak, hogy mondjuk, amit egy Európa tanácsi vizsgálat föltár, vagy megállapít, azt utána mondjuk a kondicionálási eljárásban az Európai Unióban álláspontként elfogadják. Akkor ez valószínűleg irányadó lehet. 

– Mit jelent az Európa Tanács határozata a „teljes ellenőrzésről”?

– Vannak bizonyos olyan kérdések – kiemelték például a különleges jogrendi állapotot, a választási rendszer kérdéskörét és még egy-két dolgot –, amikben a Velencei Bizottság már eddig is állást foglalt. Az Európa Tanács figyelme kiterjedt ezekre a kérdésekre eddig is. Igazából ezekben a dolgokban nemhogy javulás nem volt az elmúlt időszakban, de a magyar kormány a különleges jogrendi helyzetek folyamatos „pofozgatásával” csak még nagyobb zűrzavart okozott a jogrend előírásai között. Úgy tudom, hogy most majd ezekre fognak fókuszálni. Közvetlen hatása ennek igazából nem lesz. Annyi lesz, hogy megállapítják, ha találnak problémákat. De ilyen problémákat már eddig is sokat találtak. Mint mondtam, a Velencei Bizottság már mind a két kérdésben állást foglalt. Ez egy politikai vizsgálat lesz, ami persze nem jelenti azt, hogy nem lehet igaza. Közvetlen jogkövetkezményei nem lesznek, mert alapvetően nem úgy szabályozott folyamat, mint mondjuk egy kondicionálási eljárás az Európai Unióban, ahol konkrétan, világosan le van írva, hogyan megy és mi a vége. Ez inkább politikai vizsgálat, és a hatása is ennyi lehet. 

– Azt mondták, hogy Magyarország ezzel a határozattal csatlakozik az Európa Tanács azon tíz tagállamához – Albániától Törökországig és Ukrajnáig –, amelyek szintén teljes körű ellenőrzés alatt állnak. Van ennek valami jelentősége abból a szempontból, hogy hová, kik közé kerültünk?

– Annyi igen, hogy ez egy nagyon kellemetlen politikai helyzet. Kínos egy államnak, ha idekerül, uniós tagországok nem is szoktak. Volt olyan korábban is, hogy ilyen vizsgálatokat folytattak le, ez azért sajnálatosan nem példa nélküli Magyarország elmúlt 12 évi történetében, de ebben a formában egy újabb, nagyon kellemetlen üzenete van. Uniós tagállam az Európa Tanácsban nem szokott ilyen helyzetbe kerülni.

– Ez a gyakorlatban mit jelent, ide jönnek ellenőrizni?

– Ez attól függ, hogy a magyar kormány mennyire hajlandó együttműködni ebben a kérdéskörben. Lehet az is, hogy idejön egy delegáció, beszélgetnek a téma magyar területének gondozóival. Meglátogatják az Igazságügyi Minisztériumot, ahol az igazságügyi miniszter elmondja nekik, hogy itt minden jó. Meghallgatnak olyan embereket, szereplőket Magyarországról, akik valamennyire érintettek abban a kérdésben. Nagyon változatos vizsgálati lehetőségek vannak. A lényeg az, hogy a végére valamilyen olyan összefoglaló jelentés készül, aminek közvetlen politikai, jogi, vagy egyéb hatásai nem lesznek.

– Akkor milyen hatásai lesznek?

– Legfeljebb közvetett hatásai lehetnek, például, hogy amikor az Európa Tanács kereteiben megállapítanak valamit, akkor azokat a megállapításokat az Európai Unió intézményei komolyan veszik. Mondjuk, amikor az Európai Bizottság gondolkodik azon, hogy jogállamisági kérdésekben mit kellene csinálni Magyarország ügyében, akkor odanyúlhat az Európa Tanács ilyen jelentéseihez, és elfogadhatja azoknak a tartalmát valósként. Illetve egy másik ilyen közvetett politikai hatás lehet, hogy ezeket a vizsgálatokat a tagállami kormányok is elfogadják általában valósként. Akármit magyaráz is a magyar kormány, hogy ez az NGO, az a Soros, amaz meg a nemváltó óvodás, ez a tagállami kormányzatokat nem feltétlenül kell, hogy érdekelje. Általában nem is érdekli. A tagállami kormányok helyén tudják kezelni az Európa Tanács különböző intézményeinek meg szakértő testületeinek az állásfoglalását, és általában sokkal jobb viszonyuk van vele, mint a magyar kormánynak. Különösen akkor, amikor a magyar kormányt kizárják. Aminek az a közvetett hatása jelentkezhet, hogy az uniós kondicionalitási vagy jogállamisági eljárásban az Európai Bizottság most javaslatokat tett az Európai Unió Tanácsának, de a főszabály szerint a Tanácsnak kell majd dönteni, a Tanácsban pedig a tagállami kormányok ülnek. Ezért volt most Orbán Viktor Berlinben, mert a német kormányt próbálta „masszírozni”, hogy adott esetben úgy döntsön, ahogy. Ez teljesen logikus, természetes dolog, hogy ilyenkor a tagállami kormányok irányában kell lobbizni, ezt csinálja most a magyar miniszterelnök is. Ezért nem Brüsszelbe ment, hanem Berlinbe. A lényeg az, hogy az Európa Tanács ilyen állásfoglalásai a tagállami kormányok döntését is befolyásolhatják. 

– A vizsgálatnak gyakorlatilag a magyarországi demokráciára nézve a jövőben bármilyen hatása van?

– Közvetlen jelentősége biztos, hogy nincs. Azt, hogyha az Európa Tanács keretein belül születik egy határozat, egy állásfoglalás arról, hogy itt mi van, a magyar kormány nem fogja közvetlenül elfogadni, és azt mondani, jó, akkor mindenen változtatunk. Erre nem számítok. Ez elméletben lehetséges, de gyakorlatilag nem jellemző. 

– Akkor marad minden a régiben?

– Azért annyira nem biztos, hogy maradhat. Például a kondicionalitási eljárásnál – annak a megindítása, és az, hogy a kormányzatnak nem sikerült teljes mértékben a neki tetsző irányba vinni a folyamatot – azért látjuk, hogy a kormányzati kommunikáció megváltozott bizonyos mértékig. Ők maguk is fenntarthatatlannak ítélték, és egyfajta korrekciót hajtott végre a magyar kormány. Láthatóan a kommunikáció szintjén mindenképpen. Egészen máshogy kommunikálnak most már a brüsszeli vonalon, Brüsszellel kapcsolatban, azért volt egy „visszavágás”. Pont azért, mert rájöttek, hogy amit idáig csináltak, az nemhogy nem működött, de kifejezetten káros volt. Mondhatjuk, hogy egy „pályakorrekció” van ebben a témában. Persze, nagyon odafigyelnek arra, hogy közben Magyarországon ne változtassanak semmit. De a kommunikációban már jelentős váltás történt, mert muszáj volt.