Látványpékségnek tartja Szekeres Imre az állami tisztviselők honvédelmi felkészítését
„Nem tudok másra gondolni, mint hogy valaki megtalált egy hatvanas évekbeli aktát, és felcsillant a szeme, hogy ilyet nekik is kellene csinálni” – reagált Szekeres Imre a hírre, hogy az államigazgatási tisztviselőket honvédelmi felkészítésre invitálják. A korábbi honvédelmi miniszter ezzel kapcsolatban felidézte a rendszerváltás előtti polgári védelmi szervezetet. Szemfényvesztésnek tartja a mostani terveket, s el is mondja, hogy miért.
A Népszava számolt be arról, hogy állami tisztviselőknek indítanak honvédelmi felkészítést. Erről Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter beszélt egy videóban, a kormány által sokat hangoztatott állítást előhozva, miszerint a békéhez erő kell. Azt is hangoztatta, hogy „az elmúlt időszak vészhelyzeteiben azt is tapasztaltuk, hogy a védelmi képességek és a védelmi feladatok sikeres végrehajtása nem csak a katonáinkon múlik”. Ezzel indokolta, hogy az államigazgatás különböző területein dolgozó tisztviselőiknek felajánlják, ha szeretnének, vegyenek részt teljesen önkéntes alapú honvédelmi felkészítésben. Egyben megköszönte a már eddig jelentkezetteknek, hogy „vállalták ezt a különleges és új honvédelmi felkészítést, amellyel ismét csak azt szolgáljuk, hogy Magyarország biztonságát és védelmi képességeit erősítsük.” A videóból megtudhatjuk, hogy a felhívásra már első körben sokan jelentkeztek, az első kilencven résztvevő meg is kezdte a képzést.
Mire megy ki ez az egész? Él még olyan korosztály Magyarországon, amely emlékszik például a honvédelmi oktatásra, mint tantárgyra, az egyetemisták kötelező lőgyakorlatára és elméleti képzésére (amelynek a végén vizsgát kellett tenni), az „elvtárs, mindig maradj éber” elvárásra, nem szólva a munkásőrségről. Azt a megfélemlített légkört akarják talán visszahozni ismét? Mi a cél? Szekeres Imrét kérdeztük.
Másról lehet szó – vélekedett a korábbi honvédelmi miniszter, aki emlékeztetett arra, hogy régen az államigazgatásban működött egy tisztviselőkből álló polgári védelem szervezet, amely gyakorlatilag a honvédséggel együttműködve látta el azokat a polgári védelmi feladatokat, amelyek katasztrófa esetén vagy háborús helyzetben felmerülhetnek. Ennek a szervezetnek többféle – részben a katasztrófavédelemmel összefüggő – funkciója volt. „Nem tudok másra gondolni, mint hogy valaki megtalált egy hatvanas évekbeli aktát, és felcsillant a szeme: ilyet nekik is kellene csinálni” – jegyezte meg némileg szarkasztikusan Szekeres. Aki azonban felhívta a figyelmet arra, hogy azok katonatisztek voltak, alaposan felkészítették őket, miközben most arról beszélnek, hogy polgári tisztviselők kapnak honvédelmi kiképzést.
„Ez is besorolandó a rejtélyek közé, a következő években bizonyára hallunk majd olyanokat, hogy hány százan jelentkeztek erre a képzésre, de élő embert nem fogunk találni, aki ennek megfelelően tevékenykedik” – jegyezte meg.
Lehet, hogy ez is csak a félelemkeltés része? – kérdeztük. Szekeres szerint azonban inkább szemfényvesztés zajlik. Azt próbálják demonstrálni, hogy milyen erősen készülünk mindenféle helyzetre, miközben semmiféle helyzetre nem készülünk. Szerinte a lépések diszfunkcionálisak, s a honvédség célszerű megerősítése helyett vannak ezek a „látványpékségek”, amelyek semmi másra nem jók, mint hogy időt, energiát és figyelmet vonjanak el fontosabb dolgokról. Ehelyett a volt honvédelmi miniszter szerint például inkább ki kellene építeni a teljes légtérellenőrzést, hogy teljes legyen a légvédelem.