Lázár János: gyávaság és régi kommunista reflexek lehetnek Novák Katalin döntése mögött
Gyávaságot és régi kommunista reflexeket emleget Facebook-bejegyzésében Lázár János azzal kapcsolatban, hogy Novák Katalin elsőre nem írta alá a kastélytörvényt.
Ahogy arról a Hírklikk is beszámolt, Novák Katalin köztársasági elnök vétójogával élve, az Alkotmánybírósághoz küldte a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvényt. A Sándor-palota szerint az állami kastélyok „örökbefogadására" vonatkozó koncepció támogatható, a törvény rendelkezései anélkül teszik lehetővé a magántulajdonba adást, hogy ehhez a törvényalkotó a nemzeti vagyon megfelelő védelmét biztosító garanciális szabályokat teljes körűen meghatározta volna – tartalmazza az összegzés.
„Ha jóhiszeműen értelmezem a lépést, akkor sem értem a célját. A Sándor-palota jogászai azt mondják: úgy változtassunk, hogy ne változtassunk semmit" – reagált a döntésre közösségi oldalán Lázár János, a törvényjavaslatot benyújtó Építési és Közlekedési Minisztérium vezetője.
A miniszter szerint a törvény lényege pontosan az, hogy változtatni kell az eddigi gyakorlaton. Mint írja, „a magántőkét nem megdönteni kell", hanem bevonni: az épített örökség megóvásába, értékes kastélyaink felújításába és fenntartható működtetésébe.
„Ha rosszhiszeműen értelmezem, akkor viszont értem a mai döntést: gyávaság és régi kommunista reflexek vannak mögötte. Remélem, tévedek, és az elnök jogászai csupán nem olvasták a törvényt, vagy nem értik annak lényegét."
Lázár abban biztos, hogy történelmi örökségünk, kastélyaink jobb sorsa érdemesek, ehhez viszont – véli a tárcavezető – változásra és bátorságra van szükség.
„Megtisztelő Elnök asszony kitüntető figyelme, hiszen az alkotmányos normakontroll intézményét szinte csak az ÉKM-es jogszabályoknak tartja fönn. Mi pedig nem hátrálunk, hiszen Magyarország előre megy, nem hátra."
Lázár János az utóbbi megjegyzésével valószínűleg arra utalt, hogy júliusban a szintén hozzá köthető állami beruházásokról szóló törvényt sem írta alá elsőre Novák Katalin, hanem továbbküldte az Alkotmánybíróságnak, amely meg is állapította, hogy Alaptörvény-ellenes. Végül az Országgyűlés októberben megszavazta a beruházási törvény új, átdolgozott változatát, amit már a köztársasági elnök is aláírt.
