Léderer András: nem egyértelmű, miért tűntek el a menekültek a szlovák-magyar határról
Többféle találgatás is napvilágot látott arról, hová tűnhettek el a tavaly ősztől a magyar-szlovák határnál néhány héten keresztül megjelenő kisebb menekültekből álló csoportok. a Magyar Helsinki Bizottság főmunkatársa szerint ennek logikus magyarázata lehetne a vajdasági lövöldözésre adott szerb válasz, amennyiben a csökkenés utána történt. A szerb rendőrök akkor ugyanis összeszedtek minden a Vajdaságban illegálisan tartózkodó külföldit és zárt menekülttáborokba vitték őket. A hivatalos rendőrségi jelentésekre hivatkozva Léderer András azt is elmondta, hogy attól kezdve a Magyarországról Szerbiába visszakényszerített menekültek száma is drasztikusan csökkent.
A tavaly ősztől az év végéig a magyar-szlovák határon megjelent kisebb menekülthullám nem adott különösebben nagy munkát a rendszerváltás óta a menekülteknek jogi segítséget nyújtó Magyar Helsinki Bizottságnak, mert 2020 tavasza óta Magyarországon lényegében lehetetlen menedékjogi kérelmet előterjeszteni - mondta Léderer András. A tranzit zónák bezárása után ugyanis a kormány egy olyan törvénytelen rendszert vezetett be, ami szerint függetlenül attól, hogy ki mennyire szorul rá a segítségre, akkor is, ha már jogszerűen itt tartózkodik, el kell, hogy menjen Belgrádba vagy Kijevbe. Ott a magyar nagykövetségen időpontot kell szereznie és elő kell terjesztenie egy szándéknyilatkozatot a menedékkérelemről. Hogyha azt jóváhagyja - egy teljesen önkényes eljárással – a Menekültügyi Hivatal Budapesten, akkor kap egy egyszeri beutazási vagy visszautazási engedélyt Magyarországra, hogy ezek után elkezdhesse itt benyújtani a menedékkérelmét– magyarázta a Magyar Helsinki Bizottság főmunkatársa.
Azok az emberek, akik átlépték a szlovák-magyar határt és a szlovák hatóságok azonosították, majd közülük azok, akiket esetleg visszaadtak, szintén nem tudtak menedékkérelmet benyújtani. Ha szabályszerűen voltak egyébként Magyarországon, akkor itt maradhattak addig, amíg tartott a vízumuk. De az esetek többségében mindenféle további eljárás nélkül egyszerűen kilökték őket Szerbiába – mutatott rá a helyzetre Léderer András. Hozzátette, 2016 nyara óta minden olyan harmadik országbeli állampolgárt, aki nem tudja igazolni, hogy jogszerűen tartózkodik Magyarországon – érvényes vízuma, útlevele van – azt anélkül, hogy bármilyen azonosításnak, eljárásnak alávetnék, leviszik a szerb határra, és a kerítésbe épített kapuk egyikén, a szó szoros értelmében átlökik.
A visszakényszerítésekről - a rendőrségi jelentések szerint - tavaly ősztől sem látszik komolyabb ugrás, miközben akkor jelentek meg kisebb csoportokban a magyar-szlovák határon a menekültek. Ez akkoriban a szlovák választásokhoz is kapcsolható volt – idézte fel Léderer András. A hivatalos adatok szerint drasztikusan akkor csökkent ez a szám, amikor novemberben a Vajdaságban durva lövöldözés történt az embercsempész csoportok között. Amire a szerb rendőrség válaszul egy nagyon határozott akcióval begyűjtött minden illegálisan a Vajdaságban tartózkodó külföldit és zárt menekülttáborokba szállították őket. Azóta lényegében nagyon alacsony lett az irregulárisan, szabálytalanul Magyarországra érkezők száma. Vélhetően ez is közrejátszhatott abban, hogy eltűntek a szlovák-magyar határról is a menekültek – fejtegette a Magyar Helsinki Bizottság főmunkatársa.
Arról is beszélt, hogy Szlovákiából Magyarországra alig érkeztek menekültek. Akik máshonnan jutottak be az országba, azok viszont Szlovákia vagy Ausztria felé akartak tovább menni, minél gyorsabban. „Ha egy menekült találkozik egy magyar hatósági személlyel az egyetlen dolog, ami várhat rá, hogy megfogják, berakják egy rendőrautóba és kidobják Szerbiába. Ezért ezeknek az embereknek a magyar szabályozás nem hagy más lehetőséget, minthogy illegálisan, sokszor embercsempészek segítségével próbáljanak meg bejutni és minél gyorsabban átjutni Magyarországon és szintén irregulárisan belépjenek Szlovákiába vagy Ausztriába.”
A menekültek eltűnését a szlovák-magyar határról nem segítette az, hogy a szlovákok a katonasággal védték a határukat, és a menekültek nem akartak szembe kerülni velük? – kérdeztük. A Helsinki Bizottság főmunkatársa szerint a katonaság nem tartozik a visszatartó erők közé, mert ezek az emberek biztonságba akarnak kerülni, és ha ezt egy adott ország hatóságától remélik, akkor az teljesen mindegy, hogy rendőr vagy katona, örülni fognak neki a menedékkérők. A szlovák-magyar határról ráadásul nem is érkeztek hírek olyan rendőri vagy katonai brutalitásról, mint a magyar-szerb határnál szolgálatot teljesítő egyenruhásokról.
Visszatérve a szlovák-magyar határról eltűnt menedékkérőkre, Léderer András úgy gondolta, nem is az a kérdés, hová lettek, hanem az, hogy miért voltak ott olyan sokan tavaly ősszel. Hiszen Szlovákia eddig nem volt célország. Úgy vélte, maga az a helyzet is nagyon váratlanul érte az országot, hogy a nyártól Magyarországról elkezdtek kisebb csoportokban, de a korábbiakhoz képest így mégis tömegesen érkezni hozzájuk a menedéket kérők.
A Telex korábban megkérdezte a rendőrségtől, hogy tavaly szeptember-október-november hónapokban havonta hány bejelentés érkezett illegális bevándorlók mozgásáról, és hány esetben léptek fel velük szemben. A válasz szerint szeptember 1. és október 31. között Nógrád vármegyében 475 illegális migránssal szemben, Pest vármegyében 489 emberrel szemben intézkedett a rendőrség. Novemberben viszont nem kaptak bejelentést, és nem történt intézkedés. Bár voltak, akik emögött a szlovák választást látták magyarázatul, Léderer András szerint inkább a korábban említett durva fegyveres összecsapás és a szerb rendőrség válasza az, ami visszatartja azóta is a menekültek nagy részét attól, hogy belépjenek Magyarország területére, illetve onnan tovább menjenek Szlovákiába vagy Ausztriába.
