Létminimum alatt él a magyarok 40 százaléka

A számítások alapján:
– Egy négytagú családnak (két felnőtt, két kiskorú gyermek) havonta nettó 544 ezer forint jövedelemre van szüksége az alapvető szükségletek fedezéséhez.
– Egy nyugdíjas házaspárnak havonta nettó 291 ezer forint szükséges.
– Egy egyedülálló, gyermektelen fiatalnak legalább nettó 187 ezer forint kell a nullszaldós megélhetéshez.

A fogyasztói kosarak kialakítása a KSH eredeti normatív élelmiszerkosarán alapult. Ezt kiegészítendő mi is árfigyelést végeztünk. Az árakat 60 különböző helyszínen, három hónapon keresztül gyűjtötték. Vizsgálták a szupermarketek (Spar, Interspar, Auchan, Tesco), diszkontok (Lidl, Aldi, Penny) és kisboltok (Coop, CBA, Príma) árait is. Az alapvető élelmiszerek közül három – a tojás, a liszt és az étolaj – minden hónapban 20 százaléknál nagyobb mértékben drágult, miközben például a töltelék nélküli palacsinta elkészítéséhez szükséges alapanyagok ára több mint 25 százalékkal emelkedett az előző évhez képest.

A létminimum-számítás szerint
„Az I. és II. jövedelmi ötödbe a KSH táblázata alapján 3.794 ezer fő tartozik… ezekben a jövedelmi szintekben az átlagosnak tartott havi jövedelmek nem érik el (vagy épphogy közelítik) a létminimum értékét (187 ezer Ft/hó/fő). Így minimum a lakosság két ötöde – azaz 40 százaléka – létminimum alatti összegből él.”

A KSH hivatalos adatai szerint 2023-ban 1 millió 400 ezer ember élt a szegénységi küszöb alatt Magyarországon – 155 ezerrel több, mint 2022-ben. A szegénység különösen azokat érintette, akik nyugdíjasok, munkanélküliek vagy alacsony iskolázottságúak. A legszegényebb jövedelmi ötödbe tartozók több mint háromnegyede volt kitéve a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának.

A számítás szakmai hátterét dr. Belyó Pál, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke biztosította, aki a módszertani kidolgozást és az adatgyűjtés rendszerezését vezette. A létminimum-számítás a KSH eredeti módszertanára épült, normatív fogyasztási kosárral, kiegészítve az MSZP által működtetett árfigyelő szolgálat adataival. A kalkuláció a saját tulajdonú lakásban élők fogyasztási szerkezetéből indult ki, vagyis nem tartalmaz bérleti díjat vagy lakáshitel-törlesztést.

Belyó szerint a létminimum kiszámítása nemcsak gazdasági kérdés, hanem alapvető társadalmi tükör is, amely pontos képet ad arról, hogy hányan élnek ma Magyarországon a megélhetés határán vagy az alatt.

Korózs Lajos, az MSZP elnökhelyettese és szociálpolitikai szakértője közölte,
„Mi ezt a feladatot elvégeztük, és 2020-tól visszamenőleg kiszámítottuk a létminimumot. Nyugdíjas konzultációt indítunk, megkérdezzük az érintettek véleményét is arról, hogy milyen változások kellenének a megélhetésük javításához.”

A konzultáció online is elérhető: nyugdijaskonzultacio.mszp.hu