Ligeti Miklós jelölése körül van a legtöbb kérdés az alkotmánybíró-választás előtt

A HVG cikke szerint a Tisza-frakció öt jelöltje biztos befutónak tekinthető a keddi parlamenti szavazás előtt. A jelölteket hétfőn hallgatja meg az Országgyűlés illetékes szakbizottsága, ezt követheti a keddi döntés.

Magyar Péter az öt név ismertetésekor azt közölte, hogy olyan jelölteket javasolnak alkotmánybírónak, akik megfelelnek az Alaptörvény előírásainak és a szakmai követelményeknek. A HVG idézése szerint a kiválasztásnál a feddhetetlenséget, az integritást, a függetlenséget és a valódi szakmai teljesítményt mérlegelték, valamint azt is, hogy a jelöltek lefedjenek több jogterületet: az alkotmányjogot, a büntetőjogot, a közigazgatási jogot, a polgári jogot és az alapjogokat.

A legnagyobb közéleti érdeklődést Ligeti Miklós jelölése kapta. Ligeti 12 éve a Transparency International Magyarország jogi igazgatója, korábban pályázott a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, az NVVH vezetésére, de alulmaradt az elnökké választott Unger Annával szemben. A HVG szerint a neve lehetséges legfőbbügyész-jelöltként is felmerült, de a legfőbb ügyész jelölése a köztársasági elnök jogköre.

A lap azt írta, hogy Ligeti nem kommentálta a HVG-nek a jelölését. A cikk szerint a kommentelők egy része azért értelmezte félreállításként az alkotmánybírói jelölést, mert Ligetit inkább az NVVH élén vagy legfőbb ügyészként látta volna szívesen. A HVG ugyanakkor jelezte: Baka András köztársasági elnök korábban azt közölte, hogy politikai szereplőkkel nem egyeztet a legfőbb ügyész jelöléséről.

Jámbor András volt képviselő a HVG által idézett álláspontja szerint téves az az értelmezés, hogy Ligeti alkotmánybíróvá választása félreállítás lenne. Szerinte az Alkotmánybíróság a közjogiság fontos kontrollintézménye, még akkor is, ha a Fidesz-kétharmad korábban több jogosítványát megcsonkította vagy elvette. A cikk felidézte azt is, hogy a Tisza iránya szerint az Alkotmánybíróság elnökét ismét maguk a bírák választhatnák, a bírák mandátuma 12 évről 9 évre csökkenne, és a testület visszakapná a normakontroll jogát költségvetési és adóügyekben.

A HVG Dull Szabolcs politikai elemző véleményét is idézte, aki szerint sokan Ligetire az elszámoltatás kizárólagos biztosítékaként tekintenek, ezért értelmezik félreállításként az alkotmánybírói posztot. Dull szerint azonban alkotmánybíróként Ligeti nagyobb hatással lehet az elszámoltatás menetére és gyorsaságára, mint egy civil szervezet jogi igazgatójaként.

Az öt jelölt között van Chronowski Nóra egyetemi tanár, az MTA doktora, az ELTE TK Jogtudományi Intézet kutatóprofesszora, a Közjogi Szemle főszerkesztője is. A HVG megemlítette, hogy Chronowski korábban kétlépcsős alkotmányozásról írt, és egy podcastban arról beszélt, szerinte a NER azért nem demokrácia, mert kiszámíthatatlan volt, és sokakat ért alaptalan joghátrány.

A jelöltek között szerepel Kovács András kúriai tanácselnök bíró, közigazgatási jogász is. A HVG emlékeztetett: jogerős ítélet mondta ki, hogy Varga Zs. András Kúria-elnök jogellenesen függesztette fel. Kovács 23 éve bíró, szakterülete a versenyjog, munkája során hatósági döntéseket vizsgál felül, és nagy hazai, illetve multinacionális cégek kiemelt ügyeiben is hozott ítéleteket.

Orosz Árpád Gábor, a másik jelölt korábban a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője volt, ma már nyugdíjas. A HVG szerint ő a legidősebb a jelöltek között, 1983-ban diplomázott, és alapítója volt a Magyar Bírói Egyesületnek. Sulyok Tamás államfő tavaly márciusban a Magyar Érdemrenddel tüntette ki. Szomora Zsolt szintén a jelöltek között van: a Szegedi Tudományegyetem Bűnügyi Tudományok Intézetének helyettese, egyetemi tanár, kutatómunkájának fókuszában a büntetőjog alkotmányos vonatkozásai állnak.

Az Alkotmánybíróságon a HVG szerint azután üresedett meg 5+1 hely, hogy a tiszás többség júliusban megszavazta az Alaptörvény 17. módosítását, amely visszaállította a korábbi 70 éves életkori határt. Emiatt szűnik meg Polt Péter mellett Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán megbízatása, novemberben pedig ettől függetlenül lejár Czine Ágnes mandátuma.

A HVG szerint már az új összetételű testületnek kell majd döntenie egy, a Tisza-többség és a Magyar-kormány számára fontos ügyben: még alkotmánybírósági tárgyalásra vár a Fidesz beadványa, amely a korábban befagyasztott, több milliárd eurónyi forrás tényleges hazahozatalát érinti.