Lőcsei Lajos: „a mi felelősségünk a társadalom egészéhez szólni, nekem ebbe beletartoznak a romák is”

Magyarország legnagyobb kisebbsége a cigányság, mégis, ha parlamenti érdekképviseletről kell beszélni, csak olyan emberek neve jut eszünkbe, akik nem előre viszik a romák ügyét, sokkal inkább hátráltatják. Ezért volt felüdülés, amikor tavaly három új ember került az Országgyűlésbe, bizakodni kezdett a hazai cigányság, hogy elindulhat a változás. A képviselők egyike a Momentum színeiben megválasztott Lőcsei Lajos leginkább vidéken, Heves vármegyében politizál és az ott élők problémáit igyekszik felhangosítani, és megoldásukban segíteni. 

A napokban – az oktatási tiltakozások idején – a Karmelita-kolostor kordonbontásánál is lehetett látni, csakúgy, mint Hadházy Ákost, őt is a rendőrök cipelték el a rácsok közeléből. Mint mondta, az akcióban való részvételével fejezte ki leginkább elutasítását a „bosszútörvénnyel” kapcsolatban, hiszen – ahogy fogalmazott – az elmúlt napok és a közeljövő eseményei azt tükrözik, hogy van még a magyar társadalmon belül olyan, aki nem tűri a folyamatos jogfosztást. 

Lőcsei neve feltűnt az egri elkerülő út kapcsán is, amiről büszkén beszélt lapunknak. Mint a helyi, egri szervezet elnökségi tagja, ő és a Momentum állt az élére az elkerülő út elleni tiltakozásnak. Több, mint 8 ezer aláírást gyűjtöttek, egy hónap alatt minden ötödik választópolgárhoz eljutottak, és három nappal a népszavazás előtt megjelent egy lakossági fórumon Lázár János, aki bejelentette, hogy leteszik a fegyvert, elálltak attól a beruházástól, amit nem akartak az egriek. 

Ezek mellett a képviselő elmondta azt is, mi történt vele megválasztása óta. Miután felvette a mandátumát, és megkezdte a munkát a Parlamentben, állítása szerint sikerült egy kicsit felkavarni még az ellenzék állóvizét is, és megismertette magát a társadalom egészével, ugyanis „a legjobb visszajelzés, mindig az állampolgár, sokan mondják, hogy ez az az út, amelyet járnom kell továbbra is, ami nem a gyűlölködésre alapszik.” Büszkén jelentette ki, hogy a rendszernek nem sikerült beszippantania őt.

„Rendszeren kívüli maradtam, nem vagyok része a 2010 előtti politikai kultúrának, ahogy a 2010 utáninak sem. Sikerült egy új politikai színt behozni, amire akár építkezni is lehet” – fogalmazott. 

Arra a kérdésre, vajon a származása mennyire befolyásolja a munkáját, egyértelműnek nevezte, hogy a nemzetiséghez tartozás részben meghatározó. Sosem titkolná származását, de egy roma politikus természetesen nem csak roma témákkal foglalkozik, meg tud szólalni az oktatást, egészségügyet érintő problémák kapcsán is, hiszen ők a magyar társadalom melletti kiállásra esküdtek fel. Az viszont vitathatatlan, hogy könnyebben tud megszólalni a romaügyekben, hiszen ő maga is hátrányos, szegény sorsból érkezett, így a saját bőrén tapasztalhatta meg az akadályokat, amiket a cigányság elé gördít az élet. Lőcsei kifejezetten próbál odafigyelni arra, hogy ne válassza külön a roma és nem roma kérdéseket. Erre jelentett példát, hogy amikor a kormány megemelte a gáz és villany árát, volt egy javaslata: 

„Emeljék meg a rezsi-védett áram mennyiségét azoknál a családoknál, ahol nincs bevezetve a háztartásba a vezetékes gáz, vagy távhőszolgáltatás. Ha egy kicsit is tisztán látnak a választópolgárok, mindenkinek világos, hogy ez leginkább a romákat érintette volna, de én egyszer sem említettem a narratívámban azt, hogy a romáknak akarok segíteni. A kommunikációm az volt, a magyar választópolgároknak, a hátrányos helyzetű településeken élő szegény embereknek akarok segíteni. Pont ezt a kommunikációt kellene a politikai elitnek olyan irányba helyezni, hogy ne csak romákról és magyarokról beszéljenek végre már. Nem akarok senkit sem pozitívan megbélyegezni.”

Az országot járva megtapasztalta, mennyire bizalmatlanok az emberek. Ebben megjelenik 12-20 év negatív tapasztalata, az, hogy bizalmatlanná váltak a politikusokkal szemben. Ennek visszaépítése – magyarázta – hosszú időbe telik, de úgy érzi, nyitottak rá az emberek, ez pedig abból fakad, hogy a Momentum politikusát őszintének és érthetőnek gondolják. Felelősnek érzi magát, hogy ezekért az emberekért szót emeljen, ennek kapcsán megkérdeztük, hogy rá igaz-e a kollektív felelősségérzet, amelyet azért érez az ember, mert egyedüli romaként példát szeretne mutatni és változást akar kieszközölni a rólunk kialakult képről – egy olyan közegben, ahol szinte egyedüli romaként dolgozik. Tisztában van vele, hogy elvárják tőle, romaként érje el a roma választókat, de úgy fogalmazott: 

„Akkor beszélhetünk felelősségről, ha magunkra húzzuk ezt a bélyeget, hogy romaként felelősségünk romákhoz is szólni. Ezen a gondolkodásmódon kellene változtatni. A mi felelősségünk abban merül ki, hogy a társadalom egészéhez kell szólni, őszintén kell beszélni problémákról a magyar választópolgárokkal: nekem ebbe beletartoznak a romák is. Ügyekről kellene beszélni, ami mondjuk az oktatás, vagy akár a romákat érintő hátrányos megkülönböztetés. Úgy érzem, hogy a választópolgárok – legyenek romák vagy sem – megértik, ha elmondom, joguk van hozzáférni a minőségi oktatáshoz, vagy egészségügyhöz.”

Elmondta, mióta képviselő, a parlamenten belül is találkozott sztereotípiával, megbélyegzéssel, amivel a hétköznapi ember is naponta szembesült. Rengeteg gyűlölködő üzenetet kap a származása miatt, úgy érzi, neki többet kell teljesítenie, mint a nem roma politikusoknak. Miközben azért rengeteg pozitív visszajelzést is kap.

A képviselő kifejtette, neki és másik két sorstársának azonos a célja: egy élhetőbb országot akarnak kiépíteni, ahol nem a gyűlölet beszél, ehhez pedig az kell, hogy leváltsák az Orbán-kormányt. Ez szerinte csak akkor történhet meg, ha a magyarokat nem akarják többé megvezetni illúziókkal, hazug politikával.

„Csak egy új miniszterelnök-jelölt hozza el nekünk a kormányváltást. Ha nem történik szerkezeti átalakulás ellenzéki oldalon, ha ugyanazt a politikát fogja folytatni, ha csak a Messiást fogja várni, ha nem lesz új miniszterelnök-jelölt, akkor nem lesz váltás.”

Márki-Zay Péter ötlete volt két évvel ezelőtt, hogy legyen befutó helyen három roma parlamenti képviselő. Ugyanakkor viszont a Fidesz kinevezte Sztojka Attilát roma kapcsolatokért felelős kormánybiztosnak, így 2022-ben négy roma is bekerülhetett az Országgyűlésbe. Lőcsei arra a kérdésre, hogy milyen viszonyt ápol Sztojkával, egyáltalán tudnak-e bármiben együttműködni, egész egyszerűen nemmel válaszolt.

„Nem ápolok rossz kapcsolatot, de jóban sem vagyunk Sztojkával. A parlamentbe kerülésem után volt egy kijelentésem, hogy várom, felemelje a szavát azokért, akikért esküt tett. De úgy gondolom, hogy ő teljesen beburkolózott a nemzetiségi politizálásba. Úgy látom ő csak pártérdekeket szolgál, most éppen a nemzetiségi önkormányzati választásra készülnek, viszont szerintem a nemzetiségi politizálás nem hozza el a magyarországi cigányoknak a jóléti országot, egészen addig, amíg nincs meg a politikai elitben a megfelelő politikai akarat és amíg nem változnak az alapvető dolgok pozitív irányba, akár az alapvető egészségügyi ellátásban, minőségi oktatásban. Úgy látom, hogy próbálnak politikai megújulást hirdetni és próbálnak váltásra hangulatot teremteni – ugyanazokkal a személyekkel, akik már 20 éve a kisebbségi politikában jelen vannak és irányt nem változtatnak a kormány részéről – csak nem tudom, hogy kit akarnak leváltani, hiszen ők dirigálnak, ők döntik el, hogy mi legyen a hazai cigánysággal.”

Lőcsei Lajos végül arról beszélt, küzd azért, hogy ne váljon a rendszer részévé, ami kihívás, mint új képviselőnek. Szeretne továbbra is két lábbal a földön járni, megmaradni ugyanannak a hétköznapi családapának, vidéken politizáló embernek, mint mielőtt bekerült a Parlamentbe. Az elveit, értékeit, sosem adja fel, bár a rendszer minden nap megpróbálja megtörni.

„Akkor sem fogok megváltozni, ha csak ez az egy ciklusom lesz, ember maradok minden körülmény között.”