Los Angeles ismét olcsó olimpiára készül

A játékok rendezésével megbízott magáncsoport mintegy 7 milliárd dolláros költségvetést irányzott elő az olimpiára, beleértve a megnyitót és a záróünnepséget. A nagyváros és Kalifornia állam törvényhozói megállapodtak, hogy ha ez kevésnek bizonyul, adóbevételeikből előteremtik a szükséges összeget. A város vállalta az első 270 milliót, az állam a következőt. Hogy mi lesz, ha netán így is elfogyna a pénz, erről jelenleg nincs szó. Ehhez képest elég merésznek tűnik a rendező bizottság ígérete, hogy egymilliárd dolláros profitot hozhat a következő, azaz a 34. nyári olimpia.

A járvány által késleltetett 2021-es tokiói játékok végül 14 milliárd dollárba kerültek, ez 128 százalékkal volt magasabb az előirányzottnál. A 2016-os riói játékok 24 milliárddal az eddigi legdrágább nyári játék volt. A költségeik 352 százalékkal haladták meg a tervezettet. Párizs – az eddigiek szerint – 9.7 milliárdba került. Ilyen számokkal összehasonlítva, Los Angeles kifejezetten olcsónak látszik és várhatóan lényegében az is lesz, ha nem számítjuk az óriási, egyébként is tervezett és már korábban megkezdett óriási infrastrukturális beruházásokat. Az persze nem biztos, hogy sikerülhet megismételni az 1984-es Los Angeles-i játékok anyagi sikerét. Azok a hivatalos közlések szerint 223 millió dolláros profittal zárultak, ami mai áron mintegy 670 millió és a hasznot a helyi fiatalok sportjára fordították. A siker fő titka: javarészt meglévő létesítményeket használtak – és ez a cél ezúttal is. Los Angeles úgy járhat el a leggazdaságosabban, ha tanul a múltból, és a fenntarthatóságra helyezve a hangsúlyt, nem épít új létesítményeket.

A ’84-es játékokat túlnyomórészt a máig meglévő helyszíneken rendezték: ezek a Memorial Coliseum (amely már 1932-ben helyszín volt), a Rose Bowl Stadium, és az egyetem Pauley kosárlabda csarnoka. Mivel a softball és a kenu versenyeknek nincs megfelelő helyszínük, ezeket a Kaliforniától 1600 kilométerre keletre fekvő, közép-amerikai Oklahoma Cityben tartják, hogy takarékoskodjanak. Megtakarítják az olimpiai falu óriási költséggel járó építését is: a versenyzők – sok más olimpiai helyszínhez hasonlóan – a kaliforniai egyetem Los Angeles-i campusának kollégiumaiban kapnak majd szállást. Az amerikai biztonsági emberek nagy érdeklődéssel nézték a Szajnán rendezett megnyitó ünnepséget, de utána a polgármester kijelentette: izgalmas volt nézni, hogy lehetett több százezer embert védeni egy ilyen eseménynél, de ők maradnak a hagyományos megoldásnál, a megnyitó a stadionban lesz. 

A rendezők szerint a kiadásokat részben az üzleti világ fedezné. A nagyvállalatoktól mintegy 2,5 milliárd támogatást várnak, de ez még egy milliárddal kevesebb mint amennyit ebből a forrásból terveztek. Amennyiben ez nem sikerül, akkor adóbevételekből kell majd pótolni. A többit a jegyek, a globális televíziós jogok eladásából és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) nyújtotta hozzájárulásból tudják majd fedezni. Casey Wassermann, a szervező bizottság elnöke közölte: szinte valamennyi, a játékokkal kapcsolatos munkahelyet helyiekkel töltenek majd be és a közvetlen kiadások többsége is a helyi gazdaságnak jut. Emellett a játékok beszállítói, partnerei, a rádió- és tévé-társaságok ugyancsak szívnak fel munkaerőt a nagy projekthez Kaliforniában és sok, az olimpiával kapcsolatos szerződés előfeltétele, hogy azt a helyi hatóságok költségvetéséből is támogassak.

Természetesen gazdasági stratégia szempontjából Los Angelesben is a legfontosabb az infrastruktúra, különösen a szállítás-közlekedés. A nagyváros közlekedési társasága már eddig óriási összegeket költött autóbusz- és gyorsvasúti vonalak kiépítésére, beleértve egy új kötöttpályás vonalat, amely a belvárosból az óriási kiterjedésű metropolis nyugati szegélyére vezet. Los Angeles nemzetközi repülőterét milliárdból korszerűsítik, beleértve mozgójárdák kiépítését a központi termináltól a gyorsvasútig és az autókölcsönzőkig. Mindenesetre a terv, hogy 2700, az ország különböző részeiből kölcsönzött elektromos buszt állítsanak forgalomba, igencsak bátor: csak azok üzemeltetése milliárdba kerülhet. Mégis az látszik a reális megoldásnak, hogy külön autópályákon szállítsák a sportolók és nézők tömegét a helyszínek között. Ez lehet viszonylag gyors, de óriási dugókkal fenyeget az amúgy is rendkívül túlterhelt forgalmú körzetben.  

A nagyváros vezetői eredeti pályázatukban azt ígérték, hogy a „legzöldebb” játékokat fogják rendezni, és ezt elsősorban azzal érik el, hogy „autómentessé” teszik a metropolist. Karen Bass polgármester még párizsi sajtóértekezletén is megismételte, hogy autók nélküli olimpiát rendeznek. Enyhén szólva merész ígéret, hiszen éppen Los Angeles és környéke az Egyesült Államok legforgalmasabb területe, ahol a közlekedés jobban kihat a mindennapi életre, mint az időjárás. Így elkerülhetetlen, hogy tovább építsék az óriási városrészeket összekötő vasútvonalakat, akárcsak az, hogy további autópályákat teremtsenek, amelyeken elektromos járműveken, hozzá dugók nélkül utazhatnak résztvevők és látogatók százezrei. Míg a rendező bizottság korábban még azt mondta, hogy a közösségi közlekedés játssza majd a „vezető szerepet”, kiderült, hogy egyes helyszíneket el lehet majd érni autón. Bass polgármester korábbi, de máig nem cáfolt közlése szerint mindenhová el lehet majd jutni busszal vagy metróval. A polgármester felidézte, hogy ’84-ben is halálra voltak rémülve az emberek a városban, hogy még szörnyűbb lesz a forgalom – azután kiderült, hogy ez nem következett be. Újabban a rendező bizottság annyit mond, hogy a közlekedésben „első helyen áll a tömegközlekedés”. Egyes helyszíneken lesz parkolási lehetőség, máshol kevesebb. Senkinek sem fogják megtiltani, hogy autóval menjen a versenyekre, de tömegközlekedéssel ez sokkal könnyebb lesz. 

A városi közlekedési társaság vezetője azt mondta: nem ijednek meg a feladat súlyától, az a jó, hogy határidőt kaptak, ameddig meg kell oldani a problémákat.... A feladat annál is nehezebb lesz, mivel a 160 kilométer hosszú gyorsvasúti hálózat és a csaknem 120 buszvonal kihasználtsága a koronavírus-járvány idején erősen lecsökkent, ahogy a legtöbb amerikai nagyvárosban és még nem érte el korábbi kapacitását, míg állaga leromlott. Los Angeles metrórendszere ma csak 85 százalékát adja annak, ami 2019-ben volt. Így egyáltalán nem különleges, hogy autóval fele annyi idő alatt el lehet érni a célt, lévén, hogy a tömegközlekedés ritka, kevés a megálló, és ráadásul sokaknak azoktól még túl távol van az otthonuk. Egyébként a hajléktalanság további növekedése oda vezetett, hogy a metró bizonyos vonalai és egyes buszjáratok lényegében menedékhellyé váltak, így az adott esetben drogos, vagy italos hajléktalan utasok miatt a többiek nem érzik magukat biztonságban, és nem ritkák az összetűzések.  

Tavaly az átlag Los Angeles-i autós egy év alatt 89 órát veszített a dugók miatt, – ez az egyik legmagasabb ilyen adat az Egyesült Államokban. A jelenlegi körülmények között az autózás például a Rose Bowl Stadiontól Pasadenában a Long Beach-i kongresszusi központhoz szinte leküzdhetetlen feladat. Ennek tükrében is vélik a rendezők: itt a történelmi alkalom, hogy megszabadítsák a város lakóit az autóktól, az idegességtől, az időveszteségtől. A nagy kérdés, hogy ezt négy év alatt meg lehet-e oldani. A rendezők és a megfigyelők legnagyobb aggodalma, hogy a közlekedési infrastruktúrát nem tudják 2028-ig a szükséges mértékben kiépíteni. Különös tekintettel a hosszú metróvonalakra, nagyon merész vállalkozás ilyenek építését négy éves időszakra elvállalni. A szükséges új metró-vonalakból eddig egy különösen hosszú nyílt meg, amely közvetlen összeköttetést biztosít a nagyváros keleti részétől Santa Monicába. Más, már korábban kitűzött nagyberuházások azonban még nem indultak be, így például meg kell építeni a metrót a belvárosból az egyetemig, amivel a két órás autóutat 30 perces vonatutazásra lehet cserélni. Szakértők szerint egyébként segíthet a helyzeten, ha szabályozzák az áruszállítás időpontjait és ismét arra bátorítják a vállalatokat, hogy küldjék home office-ba alkalmazottaikat. 

A Los Angeles-i polgármesteri hivatal, a rendező bizottság emberei is ott voltak a párizsi játékokon, hogy gyűjtsék a tapasztalatokat a fejlesztéshez. Ha az amerikaiak vizsgálták a párizsi metró helyzetét, nem lehetnek túlságosan derűlátóak. Az új, nagy párizsi expressz vonalhálózatnak a korábbi ígéretek szerint készen kellett volna állnia az olimpiára, annak azonban 20 év alatt csak néhány szárnya készült el, kiépítése legalább 2030-ig fog tartani.

Amint másutt, Los Angeles-ben is van civil szervezet, amely ellenzi a játékok megrendezését, azzal, hogy az csak növeli majd a lakosság vagyoni különbségeit és tovább súlyosbítja a hajléktalanok amúgy is nehéz, régi problémáját. Nézetük szerint semmiféle gazdasági haszon nem igazolhatja, hogy embereket eltávolítsanak az utcákról és egyéb helyekről, mert nincs hol lakniuk. Jóllehet Párizsban tudatosan vitték az olimpiai falut a szegényebb rétegek lakta külvárosokba, az olimpia előtti időszakban csaknem 13 ezer hajléktalant szállították el a fővárosból. Los Angelesben azonban mintegy 30 ezer hajléktalan él.

A metropolis olimpiai bizottsága egyébként új tagot kapott. Reynold Hoover nyugállományú vezérőrnagy, aktív korában az amerikai hadsereg afganisztáni műveleteinek logisztikai parancsnoka, majd az Egyesült Államok északi parancsnokságának helyettes vezetője volt, így feltehetően sok tapasztalata van sok ember mozgatásában és ellátásában. 

Az amerikai lapokban már megjelentek az első hírek arról, mikor és hogyan lehet jegyet rendelni a következő olimpiára. A franciák mintegy másfél évvel a nyitás előtt kezdték meg a jegyeladást, ami azt jelenti, hogy Los Angeles várhatóan 2027 februárja körül nyitja meg a lehetőséget. 

Tekintettel a minden játékkal növekvő költségvetési problémákra, az utolsó pillanatokban fellépő logisztikai gondokra, amelyek a legtöbb olimpiát kísérik, nem kevés szakember úgy véli: az lenne a legcélszerűbb, ha egy-egy várost választanának mind a nyári, mind a téli játékok állandó helyszíneként. Ebben az esetben Los Angeles nyilvánvalóan kiváló tartós helyszín lenne a nyári játékokra, különösen, ha elkészül minden, amit még csak ígérnek.

Az idő majd megmutatja, mire jutnak, mindenesetre már jövőre lesz egy próbafutam, a Világkupa, 2027-ben pedig ott lesz a Super Bowl.