Lukasenka is bűnrészes Putyin háborújában
Belarusz nem válhat a Kreml nukleáris homokozójává – figyelmeztetett szerkesztőségi cikkében The Washington Post, Putyinnak azzal a bejelentésével kapcsolatban, hogy taktikai nukleáris fegyvereket szándékozik állomásoztatni Belaruszban.
Egyelőre nem világos, hogy Putyin mennyire gondolja komolyan, amit mond. Az orosz elnök március 25-én a Rosszija 24 tévécsatornán közölte, hogy Moszkva máris átadott Belarusznak tíz, nukleáris fegyverek hordozására alkalmas repülőgépet, egy nukleáris robbanótöltetek felhasználására alkalmas Iszkander rakétakomplexumot, április 3-án pedig elkezdi az emberek megfelelő kiképzését, és július 1-jére befejezi egy taktikai nukleáris fegyverek különleges raktározására alkalmas létesítmény építését Belaruszban.
Ugyanakkor nem tudni arról, hogy tényleg épül-e ilyen létesítmény Belaruszban, és ha valóban volna ilyesmi, azt nem lehetne egyhamar befejezni. A fenyegetés azonban így is aggasztó. Ha ezek a fegyverek valóban Belaruszba kerülnek, az eddiginél közelebb lesznek Ukrajnához. Észszerű megközelítésben egy ilyen fegyvernek nincs haszna a hadszíntéren ebben a konfliktusban, és masszív ellencsapást váltanának ki a nemzetközi közösség részéről, továbbá még inkább elszigetelné Oroszországot és Putyint. Emellett mindig fennáll a téves számítás és a félreértelmezés veszélye. Vagyis, gyengülnének azok a fegyverzet-ellenőrzési szerződések, amelyek korlátozták a nagy hatótávolságú, vagy stratégiai nukleáris fegyverek számát.
A hidegháború idején gyártott sok taktikai – más szóval rövid hatótávolságú – orosz nukleáris fegyvereket a kilencvenes évek elején kivonták a Varsói Szerződés tagállamaiból és a szovjet köztársaságokból. Úgy tudni, hogy Oroszország még mintegy 2000 ilyen fegyvert tárol központi raktárakban.
Mindazonáltal semmi nem akadályozza Putyint a bejelentett terv végrehajtásában, mert a fegyverzet-ellenőrzési szerződések soha nem terjedtek ki a taktikai nukleáris fegyverekre.
Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök amúgy is Putyin helytartója, és a nukleáris robbanótöltetek érkezése csak még inkább alárendelné Minszket Moszkvának. Lukasenka bűnrészes Putyin háborús bűneiben is, amennyiben Oroszország rendelkezésére bocsátja a légterét és földi létesítményeit: az ukrajnai lakóházakba csapódó rakéták egy részét Belarusz területéről, vagy ott állomásozó repülőgépekről lövik ki. Közben Lukasenka az országában egyre erősebben szorongatja a civil társadalmat.
Lukasenka demokratikus ellenzéke, amelynek élén Szvetlana Tyihonovszkaja, a 2020-as belarusz elnökválasztás emigrációban élő legitim győztese ellenzi a nukleáris robbanótöltetek állomásoztatását az országban, és követeli az orosz csapatok kiutasítását. Tyihanovszkaja úgy látja, hogy a Nyugatnak most nem szabad enyhítenie az országa elleni szankciókon. Az Egyesült Államok március 24-én újabb szankciókat vetett ki Belaruszra, egyebek között Lukasenka Boeing 737 típusú, elnöki luxus repülőgépére, amelyet arra használ, hogy ő és családja kiránduljon vele.
Belarusznak ma minden lehetséges támogatásra szüksége van a harcában, hogy megszabaduljon a Kreml diktatúrájától, amely az országot az ukrajnai háború frontvonalába helyezi – írta a lap.
