Ma a téli influenza okozza a nagyobb veszélyt nem a koronavírus

– A világsajtó koronavírus lázban ég, ugyanakkor van, aki azt mondja, hogy Magyarországon inkább a szezonális influenzától kell félni. Ön is így látja?

– Lényegében igen, mert ma sem a magyar, sem az európai lakosságnak a koronavírussal kapcsolatban semmilyen teendője nincs. Feladatuk a kormányoknak és az egészségügyi hatóságoknak van. Fel kell készülni egy koronavírus járványra, hogy senkit ne érjen váratlanul. Egyelőre még nincs Európában olyan koronavírus járvány, amelynek hatására a betegség emberről-emberre folyamatosan terjedne. Néhány behurcolt eset van, amit pillanatnyilag egyesével számon lehet tartani, és akiknek még a kontaktjairól is tudnak. A betegeket elkülönítve kezelik. Tehát a felkészülési időszak zajlik, a hazai lakosság számára most az influenzajárvány jelenti az igazi veszélyt.

– Az épp forgalomban lévő influenza vírus is követel halálos áldozatokat, vagy inkább a szövődményeknek van komoly következményük?

– Az influenzajárványban nagyon sokan meghalnak Európában és Magyarországon is. Ezért nagyon fontos, hogy az influenza elleni védőoltást minél többen megkapják. Ezzel ugyanis mindenki védi saját magát, másokat, és akadályozza a járvány kiterjedését. Érthetően van egy félelem – bennem is –, hogy ha egy influenza-fertőzött emellett koronavírussal is megfertőződik, akkor ez statisztikailag lehetőséget ad a vírus számára, hogy a „gazdaszervezetben” mutálódjon, és esetleg új „képességeket” szerezzen, aminek következményét nem lehet előre látni. Nem tudható, hogy ezáltal súlyosabb lesz-e a betegség, vagy több szövődményt is okozhat. A két vírus találkozását tehát a legjobb lenne elkerülni.

– A szezonális influenza is követel áldozatokat, vagy csak a szövődmények követelnek halálos áldozatokat?

– Ha az influenza az alapbetegség, és ebből következnek szövődmények, akkor influenza halálról beszélünk. Nem tekinthető influenza halálnak, ha valakinek a szervezetében megtalálják a vírust, a tünetei enyhék, de mellesleg elüti az autóbusz, vagy infarktust kap. Ez akkor sem influenza-halálozás, ha vírushordozóként éri a tragédia.

– Csupán az influenzában is meg lehet halni, vagy elsősorban a szövődményei a veszedelmesek?

- Az influenza halálos betegség. A 11 évvel ezelőtti járvány idején, 117-en haltak meg közvetlenül influenzában. Mielőtt megfertőződtek, az emberek 20 százaléka makkegészséges volt. És egy részük hirtelen halállal halt meg, egy vérzéses tüdőgyulladásban.

– Mit lehet tudni a mostani, tehát az úgynevezett szezonális influenzajárványról?

– Igen, már beszélhetünk járványról. Amit eddig kimutattak az egy A-vírus járvány. Ennek is a H1N1 verziója okozza a megbetegedések döntő többségét. Szerencsére ez olyan vírus, ami pont benne van a védőoltásban, amit az 1 millió 300 ezer államilag beszerzett oltóanyag biztosít. Ekkora mennyiségből az ország szerezhetne védettséget, de egy friss közlemény szerint, ennek mindössze csak 40 százaléka fogyott el. Ez a szégyen elsősorban az egészségügyi propaganda hiányára vezethető vissza.

– A szezonális influenza is olyan tünetekkel jár, mint a koronavírus okozta betegség?

– Egyelőre a koronavírus okozta betegség lefolyásáról keveset tudunk. Amit ismerhetünk, az is bizonytalan. A koronavírus által okozott betegséget ránézésre nem lehet elkülöníteni egy náthától vagy egy influenzától. Egyetlen apró tünet számít specifikusabbnak: a koronavírus okozta fertőzés gyakoribb esetben száraz köhögéssel is jár.

– Naponta vannak újabb fejlemények a koronavírus okozta világjárvány elleni védekezésben. A hírek szerint, izolálták a vírust, s elkezdődhet a vakcina gyártása. Ez mennyi idő?

– Egyelőre a világon nagyon kevés helyről van hitelt érdemlő információnk arról, hogy a vírust biztonságosan tudják szaporítani. Ez az első lépése annak, hogy ellenanyagot, tehát védőoltást lehessen létrehozni. Ilyen híreket kaptunk Ausztráliából, az Egyesült Államokból. Nálunk ez a készség még hiányzik. Pedig az a cél, hogy hazai oltóanyag legyen a koronavírus ellen, az nemzetbiztonsági, illetve egészségügyi stratégiai kérdés.

– Erre van esély? Dolgoznak már ezen a szakemberek?

– A magyar gyártásról, a terveiről, az esetleges előkészítéséről semmit sem tudunk. A világ elkezdte a felkészülést, hogy ez hat hónap múlva, vagy évek múlva lesz, azt nem lehet pontosan tudni. Erre egyelőre különböző becslések vannak, mert ez egy új oltóanyag előállítását jelenti. Ezért az ellenanyag ellenőrzését alaposan el kell végezni. Nem vállalható az a kockázat, hogy valamilyen szövődményt okozzon.

– Vannak friss hírei Kínából, lehet, hogy a koronavírus váratlan megjelenése, tehát a pánik csinált ebből világjárványt?

– Nem a pánik a felelős, 25 országba jutott el eddig a vírus. Matematikai modellekre épülő becslések szerint, az igazolt vírusfertőzöttek számánál hozzávetőleg tízszer több a valós beteg, akiknek enyhe tüneteik vannak. Az oroszok – nem egészen ártatlan szándékkal – a tegnap esti híradóban százszoros szorzót említettek. Ez túlzás. A fertőzöttek száma Kínában egyelőre 400 ezer, vagy ennél valamivel több lehet. Ha ezt további tízzel szoroznánk, akkor 4 millió lenne, de ennyi talán nincs.

– És a védőoltásról vannak már hírek?

– Ma reggeli hír, hogy Kínában az első próbálkozás megtörtént a védőoltás előállítására, és ennek az anyagnak az első kipróbálását megkezdték egereken. Mire ebből tömegesen elérhető és biztonságos védőoltás lehet, annak az időtartama még hosszú hónapok, félévek is lehetnek.