Macron előre hozott választásokba menekül a szélsőjobb elől
Franciaországban a Nemzeti Tömörülés (FN) nagy fölénnyel nyerte meg az európai parlamenti választásokat. Megszerezte a voksok 32 százalékát, míg Emmanuel Macron elnök pártjának 15 százalék jutott. Ezzel megnyílt az út a szélsőjobboldali tömörülés előtt, hogy megpróbáljon hatalomra kerülni. Macron ugyanis azonnal rendkívüli parlamenti választásokat írt ki és ezen az FN igen jó esélyekkel indul.
Macron még a választás estéjén a tévé-kamerák elé állt, hogy (sok munkatársának meglepetésére is) bejelentse: levonja a tanulságot a vereségből és június végére rendkívüli választásokat ír ki. „A nacionalisták és a demagógok előretörése veszélyezteti nemzetünket és Európát, Franciaország helyét a világban” – mondta az államfő. Macronnak még három éve van hátra elnöki mandátumából, így adott esetben együtt kell majd élni fő vetélytársával, aki az elnök embere helyett a kormány élére kerül. Macron tovább irányíthatná az ország kül- és védelmi politikáját, de helyzetében meggyengülve aligha játszhatná az eddigi szerepet az európai- és a világpolitikában.
Az FN-nek ma 88 helye van a törvényhozás 577 tagú alsóházában, Macron pártjának 169, de a felmérések szerint az FN most legalább kétszer, de akár háromszor annyi mandátumot is szerezhet. Az államfő merész előre-menekülésének vegyes visszhangja volt. Az egyik oldal szerint vesztébe rohan, mások úgy vélik: hosszabb távon győzhet. A derűlátók azt remélik, hogy a szélsőjobb veszélyt elhárítandó sokkal több baloldali és el nem kötelezett polgár megy majd el szavazni a két fordulóban, június 30-án és július 7-én, miután most a részvételi arány viszonylag alacsony, alig 50 százalék feletti volt. Egyébként a francia szocialisták ezúttal – némi meglepetésre – jól szerepeltek és kereken 14 százalékot kaptak.
Könnyen lehetséges, hogy a választás után alakuló új parlament összetétele miatt döntésképtelen lesz. Így Macron összefoghat jobb- és baloldali középpártokkal és azok egyik emberét állíthatja a kormány élére. A 2027-es elnökválasztást illetően: Marine Le Pen pártjáról már kampányában, vagy pedig utána kiderülhet, hogy képtelen kormányozni.
Marine Le Pen, az FN vezetője, a pártalapító, Jean-Marie Le Pen lánya. Az apa többek között arról nevezetes, hogy a Holokausztot „a háború egyik kísérőjelenségének” nevezte. Lánya azután később ki is zárta a pártból és sikeresen igyekezett azt politikailag szalonképessé tenni. Új vezetőt is talált már élére. A 28 éves Jordan Bardella bevándorolt olasz szülők gyermekeként Párizs egyik külvárosában, szerény körülmények között nőtt fel. Még kamaszkorában csatlakozott Le Pen pártjához, ahol felfigyeltek a telegén, értelmes, politikailag hasznos származású fiatalemberre. Fel is építették, s a 2019-es Európa-parlamenti választáson az akkor 23 éves fiatalember a lista élére került, így már nemzetközi tapasztalata is van. Ismerői szerint egyébként igazi politikai tehetség: bármilyen közönség előtt tud hatásosan beszélni – mindenkinek azt mond, amit az hallani akar. Míg az Európai Parlamentben az éghajlatváltozás elleni rendszabályok ellen szavaz, otthon sokkal mérsékeltebben szólal meg.
Az FN egyébként nem áll majd egyedül a választási porondon: a még tőlük is jobbra álló, Eric Zemmour vezette Reconquete (Visszahódítás) nevű párt már jelezte, készen áll az együttműködésre. Az üzenetet Marine Le Pen unokahúga, a párt egyik irányítója közvetítette.
A franciaországi politikai földrengésnek egyébként az egész világra kiható következményei voltak és vannak. Gyengült az euró, lementek a részvényárak és megindult a találgatás: miként alakul Európa sorsa, ha mindkét meghatározó nagyhatalom – Franciaország mellett Németország is – bizonytalan helyzetbe, majd a szélsőjobb befolyása, netán irányítása alá kerül.
