Madárinfluenza: volt, van és lesz is

Mekkorára becsülhetők az idei károk?  

Jóslásokba nem bocsátkoznék, de a korábbi évek tapasztalatai alapján nem tévedek nagyot, ha a leölt állatok forgalmi értéke alapján akár tízmilliárdos veszteséget prognosztizálok. Ehhez hozzá kell majd adni azt a tetemes összeget is, amit a közvetlen járványkezelés hatósági intézkedései miatt kell majd kifizetnie a költségvetésnek. Ezen felül jelentkeznek majd a gazdálkodók termelési- és érékesítési veszteségei is, amelyeket jelenleg még nem tudunk számszerűsíteni.

Néhány héttel ezelőtt már megkongatták a vészharangokat, de a járvány terjedése nem állt le. Ennek mi lehet az oka?

Amíg az ország számos pontján jelentkeznek a megbetegedés a vadmadarakban, addig gyakorlatilag a veszélyhelyzet is fennáll. Bács-Kiskun vármegyében van jelenleg egy jelentős járványgóc. Talán ez az ország járványszempontból legkockázatosabb területe, ahol már sajnos telepek közötti terjedést is tapasztalunk. Abban a térségben nagyon sűrűn vannak a gazdaságok, ez mindenképpen növeli a járvány kialakulásának kockázatát. Itt kisebb szabálytalanságok is a járvány robbanásszerű terjedését okozhatják, amint azt sajnos jelenleg tapasztaljuk is. 

Talán ebben maguk az állattartók is hibásak?

Amikor már az állattartó telepek között terjed a fertőzés, akkor joggal vetődik fel ez a kérdés. Ebben több tényező is szerepet játszhat. Nem tartják be az előírt fertőtlenítési szabályokat? Vagy egyéb járványvédelmi előírásokat kezelnek az előírtnál „lazábban”? Ha ez megtörténik, a járvány átterjedhet a közeli állományokra, akár az állatok, akár a takarmány, vagy az alom szállítása kapcsán, de okozhatja a gazdaságok közötti személyforgalom, a higiénés előírások elmulasztása is.

Már hetekkel ezelőtt, amikor az első hírek megjelentek az influenzáról, éppen ön utasította az állattartókat, hogy figyeljenek oda, és zárják ólakba az állatokat, ne tartsák kint, szabadon. Nem fogadták meg a szavát?

Akik értő módon foglalkoznak baromfineveléssel, pontosan tudják, hogy a járvány megjelenését a leghatékonyabban úgy lehet megakadályozni, ha a kritikus hetekben átállnak a zárt tartásra. Száz százalékos biztonságot ezzel sem lehet elérni, de legalábbis az állomány megbetegedésének kockázata jelentősen csökkenthető. Ha a kórokozó valamilyen módon mégis bekerül egy olyan régió valamelyik telepére, ahol közel vannak egymáshoz a gazdaságok, akkor – ahogy már említettem – csak a szabályok szigorú betartása mérsékelheti a károkat. Egyébként a mostani járványban is földerítettek a helyi hatóságok olyan eseteket, amikor a gazdálkodó nem hajtotta végre a zárt tartásra vonatkozó utasítást. 

Vannak eszközeik az ilyen esetek szankcionálásra? 

Ilyenkor természetesen szankcionáljuk a vétkeseket. Ha az állományuk érintetté válik a járványban, kizárhatjuk a gazdaságot a kártalanítási folyamatból. 

Törvényszerű, hogy ez a járvány minden évben megjelenjen?

Ha nem is törvényszerű, de a vadmadarak vándorlását nem tudjuk befolyásolni, annak sem tudjuk elejét venni, hogy a költöző szárnyasok ne hurcolják be hozzánk a vírust. Ezért a járvány kockázata folyamatosan fönnáll. Azt, hogy mekkora mértékű lesz a kibontakozó járvány, lehet befolyásolni azzal, ha a baromfitartók betartják a biztonsági szabályokat. 

Azt lehet tudni, mely északi államokból indul ki a fertőzés?

Azt nagyon régen tudjuk, hogy vannak a világnak olyan pontjai, ahol vagy tartósan, vagy csak időszakosan hatalmas vadmadár-populációk élnek. Szezonálisan azokról a tájakról hurcolják körbe a világon a szárnyasok vonulásukkal a vírust. Ezek jellemzően az északi régiók, ilyenek Szibéria hatalmas területei, de Kanada is idetartozik. A délre tartó madarak vándorlásukkor a különféle pihenési pontokon egymással is találkoznak, ott a magukkal hozott vírusokat egymásnak is át tudják adni. Így alakul ki aztán Európában, vagy a világ egyéb pontjain a háziszárnyasok megbetegedése. Magyarország messze van Szibériától, de a jelenlegi járvány kórokozója, úgy tűnik, nem olyan nagyon messziről érkezett: a vírusgenetikai vizsgálatok arra mutatnak, hogy az Európán belül mozgó nyári ludak nagy csapatai a felelősek elsődlegesen a kór behurcolásáért.  

A humán influenza megfékezésére már vannak vakcinák. Nem lehet ehhez hasonlóan a madarak számára is valami ellenszert találni? Végül is óriási gazdasági károkról van szó.

Madárinfluenza régen is volt, ma is van és lesz is. A megelőzésnél elsődlegesen a biológiai biztonsági intézkedések jöhetnek szóba. Ezekről a járványvédelmi rendelkezésekről – a zárva tartásról, a telepek higiéniai előírásainak betartásáról – már beszéltem. Létezik a madárinfluenza ellen is vakcina, de jelen pillanatban Magyarországon még nincsenek meg az alkalmazás feltételei. Állategészségügyi szempontból meg kell győződnünk arról, hogy a vakcina nem fedi el a fertőzést, hamis biztonságot sugallva ezzel a gazdálkodónak, miközben a járványt széthurcolhatják az állatszállításokkal. Ez az egyik része az aggályoknak. A másik része kereskedelmi szempont: a magyar export jelentős célországaiban nem fogadják el a madárinfluenza vakcinázást, mint lehetséges védekezési módot. Amint híre megy, hogy egy ország elkezdett vakcinázni, akkor számos kapu bezárul annak az országnak az export lehetőségei előtt.  

Amikor a Covid megjelent, felröppent a hír, hogy a vírus talán a denevérekből „pattant át” az emberekre. Ez a madárinfluenza esetében nem fordulhat elő?

Ennek jelen pillanatban kicsi a kockázata. Az európai országokban előforduló madárinfluenza vírustörzseket folyamatosan vizsgálják a szakemberek, ha nem is lehet kizárni, ma még nem látják ennek esélyét.