Magyar György: a fair végeredményért az összes szavazatot újra kellene számolni

A Magyar Ügyvéd Blog legfrissebb posztja felvázolja az eddig történteket, azt, hogyan jutottunk el az AB  döntéséig. Az utóbbi folyományaként a Kúriának ismét le kell folytatnia az eljárását, és új döntést kell hoznia. Nagy kérdés, mi lesz ennek az eredménye – jegyzi meg a szerző. 

Az Alkotmánybíróság szerint ugyanis a Kúria megszegte a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogból fakadó kötelezettségét, amely szerint a döntését okszerű indokolással kellett volna alátámasztani. A Kúria szerint az érvénytelen szavazatok újra számlálásakor szerzett új bizonyítékok alapján nem kérhető az érvényes szavazatok újra számlálása, mivel az új jogsértés állításának minősül. Az AB nem így látta ezt. Álláspontjuk: az alaptörvény megfelelő értelmezése alapján egy korábban állított jogsértés kapcsán a Kúria feladata annak megállapítása lett volna, hogy az új bizonyítékok alapján szükségessé vált-e az érvényes szavazatok újra számlálása. Az AB szerint a határozat értelmében a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme valósul meg, ha nem azonos szempontok alapján értékelik a szavazatok érvényességét, illetve érvénytelenségét. Ugyanakkor a testület egyetlen szót sem vesztegetett arra, mi legyen a IV. és VII. kerületben, ahol Vitézy a választás megismétlését kezdeményezte (egyébként más kerületekben is előfordulhatott, hogy csak vékony vonallal húzták ki a visszalépett Szentkirályi Alexandra nevét).

Magyar György ezután pontról pontra rámutat, hogy szerinte miért vérzik több sebből a választási eljárási törvény (Ve.).

1. A jogszabályban megállapított jogorvoslati fórumok és határidők teljes kihasználása esetén lehetetlenné válik annak a követelménynek az érvényesítése, amely szerint, ha „a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti a szavazást, az erről szóló határozatában az ismételt szavazást a megismételtetett szavazás napját követő harminc napon belüli időpontra tűzi ki”. Lefordítva ez annyit jelent, hogy ha az AB a választás eredményének megsemmisítéséről, és annak megismétléséről döntött volna, az ellentétes lenne a Ve. rendelkezésével. Magyarán, a választás harminc napon belüli megismétlése objektíve lehetetlen, ha a jogorvoslatra rendelkezésre álló három, illetve hat napot teljeskörűen betartják.

2. A Ve. szerint kiesik a jelölt – a konkrét esetben a fideszes Szentkirályi Alexandra –, „ha a szavazást megelőző második nap 16 óráig a jelölésről (...) írásban lemond”. Őt „az egyéni szavazólapokról törölni kell”. Ennek módját azonban a jogszabály nem határozza meg, és alapvetően ez a vita tárgya (vékony vonal, vastag vonal, teljes kisatírozás).

3. Vajon nem sérti-e a Ve.-nek a választási eljárás alapelveire, tehát a választás tisztaságának megóvására, az esélyegyenlőségre, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveit, ha valaki a választóit huzamosabb ideig abban a hiszemben tartja, hogy indul, majd az utolsó pillanatban visszalép? Ráadásul úgy, hogy a szavazóit arra biztatja, a korábbi ellenfelére voksoljanak. Ez persze nem igazán jogi, hanem morális és politikai kérdés – mutat rá a blogposzt szerzője.

4. Milyen technikai akadálya lett volna annak, hogy Szentkirályi péntek reggeli visszalépése után vasárnapra újra nyomtassák a főpolgármesteri szavazólapokat? – teszi fel az írás a kérdést, majd választ is ad rá: semmilyen, de a törvény másként rendelkezik. (Az EP- és az önkormányzati választás egyébként 25 milliárd forintba került, ebbe belefért volna még néhány tízmillió Budapesten az érvényes szavazólapok kinyomtatására.) A korábbi szabályok szerint erre lett volna lehetőség, bár kétségtelen, hogy csak rendkívüli erőfeszítések árán. Viszont ezt ma sem tiltaná semmi.

5. Az Alkotmánybíróság észrevehette volna, hogy a választási rendszer garanciális szabályai hézagosak (például ki, mikor, milyen feltételekkel nyithatja fel a lezárt urnákat stb.).

Magyar György szerint mindenesetre az bizton megállapítható, hogy a Kúriának az előttünk álló hét elején felül kell vizsgálnia a főpolgármester-választás érvényességére vonatkozó korábbi döntését. Az AB-határozatra figyelemmel valószínűleg úgy foglalnak állást, hogy az összes szavazatot újra kell számolni. Ez a fideszes alkotmánybírák kockázatos döntéséből fakad, ám senki nem tudhatja, mi lesz ennek az eredménye. Megfordul Karácsony 41 fős többsége? Esetleg még nagyobb lesz az előnye? „Történjék bármi, a következő főpolgármester legitimitását legfeljebb egy tisztességes szabályok szerint kiírt új választás kitűzésével lehetett volna biztosítani. Erre azonban már nincs jogi lehetőség” – mutat rá Magyar György.

A blog végezetül emlékeztet arra, hogy az alkotmányjogi panasz benyújtása előtt azonnal több helyen is felvetette az egyensúlytalanság bekövetkezését. Felhívta a figyelmet arra, hogy hibázott az NVB, amikor csak az érvénytelen szavazatok újra számlálását rendelte el, és az érvényeseket nem vizsgáltatta. Akkor azt írta: „érdemes akár az összes szavazatot is újra számolni, mert lehetséges, hogy a szavazatszámláló bizottságok által érvényesnek minősített voksok között – és ezeket senki nem vizsgálta felül – is lehet vitatható, ami ilyen minimális különbség esetén sorsdöntő lehetne”. Az AB mostani határozatában ezt a vélekedést megerősítette, „a fair végeredmény – akkor is, ha ez többletmunkával és költséggel jár – csupán az összes voks újra számolását követően állapítható meg”.