Magyar György: a gyerekek védelme fontosabb, mint a gyónási titok fenntartása

Dunai Mónika fideszes képviselő jegyzi azt az egyéni képviselői indítványt, amely  módosítaná a gyermekvédelmi törvényt. Felmentést adna az egyházi személyeknek a gyermekeket ért bűncselekmények bejelentési kötelezettsége alól, ha arról gyónás közben szereznek tudomást. A javaslat indoklása szerint, „A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a jelzési vagy együttműködési kötelezettség elmulasztásának következménye valamennyi gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagra tekintettel egységessé válik azzal, hogy a gyónási titok körében megismert információk kivételt képeznek majd ez alól, tekintettel arra, hogy ezen vallási tevékenység végzése kívül esik a közfeladat-ellátás körén, azzal összefüggésbe nem hozható, szemben más hivatásokhoz fűződő titoktartási kötelezettséggel. Hasonlóan felmentést ad a büntetőeljárásról szóló törvény is a tanúkénti kihallgatása alól annak az egyházi személynek, akinek és amire vonatkozóan hivatásánál fogva titoktartási kötelezettsége áll fenn."

Úgy látom, hogy ezzel a jogszabály-módosítással egérutat biztosítanak az egyházi intézményeknek és személyeknek. – mondta a Hírklikknek Magyar György. „Ha ugyanis a gyónási titok okán jut az egyházi személy tudomására valamiféle pedofíl jellegű elkövetés vagy bármiféle szexuális visszaélés, akkor a gyónási titokba lehet burkolózni. Ez azt jelenti, hogy felmentik az egyházi embert attól a kötelezettségétől, hogy feljelentést tegyen, pedig a józan ész és ítélőképesség szerint az a cél, hogy ezek a disznóságok kiderüljenek” 

Nem az az érdek, hogy elbújjanak a gyónási titok mögé, hanem az, hogy napvilágra kerüljenek az ilyen ügyek – folytatta az ügyvéd, majd egy példával is szemléltette a helyzetet. Képzeljünk el egy egyházi fenntartású árvaházat, amelyben vannak olyan pap-tanárok, akik időnként gyóntatnak is. Ha egyikük tanárként szerez tudomást arról, hogy mondjuk a kántor megrontott egy kisgyereket, akkor köteles feljelentést tenni. De ha azt mondja, hogy nem az iskolában, az osztályban vagy a gyerekektől tudta meg, hanem a gyónás keretei között, akkor már nem kell feljelentést tennie az új jogszabály-tervezet szerint. „Ha a gyónást arra használják fel, hogy az egyébként napvilágra került visszaéléseket elfedje, akkor ilyen jogszabályt alkotni nem szabad” – jelentette ki Magyar György. 

A keresztenyelet.hu még 2018-ban számolt be arról, hogy az Ausztráliában történt gyermekzaklatási botrányok miatt a papokat köteleznék, ha valaki gyermekek zaklatásával kapcsolatos bűnt gyón meg nekik, kötelességük legyen jelenteni azt. Ha ennek nem tesznek eleget, komoly, 7.400 ausztrál dolláros – mintegy 1,765 millió forintnyi – pénzbírságra számíthatnak. Dél-Ausztrália és Tasmania területén már akkor elfogadták a törvényjavaslatot. 

Az ausztrál példa jó, mert azt mondja, ha ilyen bűncselekményről szerez tudomást az egyházi ember, akkor feloldódik a gyónási titok, hiszen nagyobb érdek fűződik a gyermek megmentéséhez és a bűncselekmény kiderüléséhez, mint a gyónással kapcsolatos titoktartás – reagált Magyar György az ausztráliai törvényre. De nincsenek átemelve ezek a jogi rendelkezések a magyar büntető eljárásba. „Legjobb tudomásom szerint a római pápa az elmúlt években kinyilvánította, hogy ilyen súlyos szexuális visszaélések esetében a gyónási titkot fel kell oldani. Az egyházjog és a közjog nem azonos” – tette hozzá az ügyvéd. 

Titok van, de a titok alól lehet felmentést adni. Titoktartás köti például az ügyvédet és az orvost is. „Én ügyvédként nem mondhatom el az ügyfelem nevét, lakcímét, adatait, kivéve, ha felment és felhatalmaz erre. Büntető eljárásban azonban védői titkot semmiképpen sem mondhatok el, viszem magammal a sírba.” 

De, ha egy papnak valaki meggyónja, hogy abuzált egy gyereket, akkor nem fogja felmenteni a papot a titoktartás alól – vetettük fel. Erről van szó – felelte Magyar György. A gyóntatásnál nem kell számot adni róla, de ha köztudomású, akkor viszont igen. Ami valóban lehetőséget ad arra, hogy minden ilyen bűnöző elrejtőzzön a gyónási titok mögé. A kegyelmi botránynál is azért marasztalták el a bicskei gyermekotthon igazgató-helyettesét, mert befolyásolta a gyereket a vallomástételében. Ezek után majd azt mondhatja, hogy nem tudott róla, csak gyónásnál derült ki, amiről meg nem köteles számot adni. Ez a fából vaskarika, menekülőút, egérút, amit biztosítanak az egyházi embereknek. A gyónás elvileg személytelen, nem ismeri egymást a gyóntató és aki gyón, de az egyéb körülményekből bizonyára ki lehet következtetni, hogy kiről lehet szó – fejtette ki. 

Magyar György szerint az eljárásoknak az a szépsége, hogy lehet vallomást kérni a gyerektől, ki lehet hallgatni a kántort – hogy az előbbi példánál maradjunk –, a tanúkat, és ezekből a vallomásokból össze lehet rakni a történetet. A pap pedig nem kaphat felmentést ezektől a személyektől. De ha beleviszik ezt az egészet a gyónás keretei közé, akkor ott már mentességet kap. Ezt nem szabad megengedni.  

„Azt kell figyelembe venni, hogy két dolog ütközik: a gyónási titok és a gyermekek érdeke. Én azon az állásponton vagyok, hogy a gyermekek védelme erősebb érdek, mint a gyónási titok fenntarthatósága, és ne adjunk ilyen menekülési utat az egyházi szereplőknek. De az egész problémának a kezdete az, hogy miért adunk át közfeladatokat az egyházaknak? Miért kell társadalmi problémákat, állami feladatot kiszervezni az egyházaknak különleges státusszal? Az állami iskolák jól fel vannak építve. Az egyházi iskolákat úgy tartja fent az egyház, hogy jó adag támogatást kap hozzá az államtól. Túl van dimenzionálva és igen nagy az egyházak, köztük a református egyház térnyerése” – fűzte hozzá Magyar György.

Tordai Bence a Párbeszéd-Zöldek frakcióvezetője közösségi oldalán hívta fel a figyelmet arra, hogy a népjóléti bizottság már meg is tárgyalja a javaslatot. Erről azonban semmilyen információ nem jelent meg. Viszont az MTI közreadta a Fidesz-frakció közleményét, amelyben azt írták, hogy a gyermekvédelmi törvényhez kizárólag olyan módosítást támogatnak, amely szigorítást tartalmaz. Azzal egyetértenek, hogy Dunai Mónika a fegyelmi felelősségre vonást és a büntetőjogi következményeket is kiterjeszti a gyermekvédelmi jelzőrendszer valamennyi tagjára, ha azok elmulasztják jelzési kötelezettségüket egy gyermek veszélyeztetettségének észlelése esetén. „Kivételek ez alól nem lehetnek sem egyházi, sem alapítványi, sem egyéb fenntartású intézményekben. Ezt támogatjuk. A gyónási titokra vonatkozó részt azonban nem, mert annak jelenlegi szabályozása elegendő, módosítása szükségtelen” – közölték.

Tordai Bence erre Facebookon úgy reagált, hogy ez nem jelenti azt, hogy megnyugodhatunk. A Hírklikk kérdésére elmondta, hogy kedden a népjóléti bizottság ülésén még megszavazták a Dunai-féle módosítást úgy, ahogy volt, viszont láthatták azt is, hogy ez mekkora ellenállásba ütközik a nyilvánosság előtt. Ezért visszakozhattak, ám a törvényalkotási bizottság ülésén bármi megtörténhet. „Figyelni fogunk erre, mert a tervek szerint a kampányzaj utolsó csinnadrattájában, június 6-án várható, hogy újra előkerüljön” – ígérte az ellenzéki politikus. Szerinte az eredeti szabályozás sem elegendő, hiszen az egyházügyi törvény azt mondja ki, hogy „az egyházi személy a hitéleti szolgálata során tudomására jutott, személyiségi jogot érintő információkat nem köteles állami hatóság tudomására hozni”. Ahogy mondta, a rendszerszintű változáshoz az egyházügyi törvényt kellene még módosítani. Ehhez – ahogyan azt már három évvel ezelőtt is megpróbálták – most újra be fogják nyújtani javaslatukat. Mert, ahogy azt Magyar György is kijelentette: a gyónási titok nem lehet fontosabb a bántalmazott gyermekek jogainál, érdekeinél.