Magyar György: Amerikában, ha a közlekedési szabálysértésnél magyarázni kezdek, a rendőr a második felszólítás után már a fegyveréhez nyúl
Az MSZP törvényjavaslata bűncselekménnyé minősítené az engedély nélküli járművezetést. Ez alapján, ha valakinek bevonnák a jogosítványát, és mégis autót vezetne, akár három évre is leültethetnék. Magyar György ügyvéd szerint, ha valakinél a járművezetés eltiltás hatálya alatt áll és ennek ellenére mégis volánhoz ül, az azt jelenti, hogy az elkövető szembehelyezkedik a jogszabállyal és a bírói ítélettel. Ez már olyan súlyos kategóriába esik, ami alapján el lehet gondolkodni, hogy érdemes-e átvinni a BTK-ba.
„Törvényjavaslatot nyújtottam be a Magyar Országgyűlésnek, ahol az eddigi szabálysértési alakzatból bűncselekménynek nyilvánítjuk azt a tényállást, amikor valaki úgy vezet, hogy nem rendelkezik képesítéssel, vagy kifejezetten visszavonó határozat ellenére ül volán mögé/.../ Nagyon sokan halnak meg az utakon, aminek az egyik előidézője a gyorshajtás, a másik pedig az ittas vezetés. Ezzel szemben hatékonyan kell fellépni, hiszen emberi életekről van szó” – jelentette be november elején Molnár Zsolt, a szocialisták budapesti elnöke, aki szerint nagyobb lehet így az intézkedés visszatartó hatása. Álláspontja szerint, a Dózsa György úton történt halálos gázolás elkövetője, M. Richárd példája egyértelműen bizonyítja, hogy mit jelent a járművezetés „mint veszélyes üzem” főként, ha valakit eltiltanak a volántól és ezt követően okoz tragédiát.
A tervezettel kapcsolatban megkerestük a közéleti kérdésekben is rendre megszólaló ügyvédet, hogy a szubjektív véleményektől független szakmai véleményét kikérjük az eset apropóján – mennyiben elharapódzó közvélekedés a hasonló esetek elleni szigorítás igénye.
Magyar György a kérdést jogszakmailag vitathatatlanul érdekesnek tartja és úgy véli, „az alapvető jogszabályokhoz való alkalmazkodás evidencia, viszont a jogfejlődés és az életviszonyokhoz való igazítása indokolhat bizonyos jogszabályi változtatásokat. Ezek lehetnek akár súlyosbítások vagy szabálysértésből büntetőjogba hajló módosítások”.
A konkrét kérdéshez kapcsolódóan jelezte, hogy fontos a témában figyelembe venni a differenciálás lehetőségét. A szabálysértés két fajtája említhető ebben a kérdéskörben, amit nem szabad „összekutyulni”: az egyiket „járművezetés eltiltás hatálya alatt”, a másikat pedig „engedély nélküli vezetés”-ként jegyzik a szabálysértési törvényben s a kettő közötti éles különbség a büntetési tétel, amivel szankcionálják. Az előzőt kiemelt szabálysértési tételként kezelik, „aminél valóban el lehet gondolkozni Molnár Zsolt javaslatán, hogy érdemes-e átvinni a BTK-ba, mivel ez már olyan, jóval súlyosabb kategória, ahol az elkövető szembehelyezkedik a jogszabállyal, a bírói ítélettel, amire fütyül”.
Ezzel kapcsolatban viszont az a szakmai véleménye, hogy ha a meglévő szankciórendszert – pénzbüntetés, elzárás, gépjárművezetéstől eltiltás – erősítenék, annak is meglenne a visszatartó ereje. Azt el tudja képzelni, hogy ez a szabálysértés átkerül a BTK-ba, de első körben a büntetés súlyosbításával kísérletezne.
Azt a felvetést, hogy a külföldi joggyakorlatban miként kezelik a hasonló eseteket, dr. Magyar György két kontinentális példával élve jellemezte:
„Amerikában magam is tapasztaltam, hogy rettenetesen szigorúan veszik a közlekedési morált és szabályokat. Ott, ha akárcsak egy tűzcsap mellett állok meg szabálytalanul, először bekopog az ablakon, jelezve, hogy menjek el a tilos parkolásból s ha magyarázni kezdek, a második kopogtatásnál már a fegyveréhez nyúl. Ott nincs meg a jogrendszerrel való játéktér lehetősége. Az európai viszonylatban ellenben vannak toleranciaküszöbök, mint például az ittas vezetés fokmérőjében. De, ahol ezt a szabályrendszert kialakították, annak betartatása, például egy német jogrendszerben közel sem elnéző. Azonnali intézkedések és súlyos büntetések a következményei a szabályok áthágásának. Ott bizony nem fordulhat elő, hogy a szabálysértést néhány napon belül ne vizsgálja ki a vizsgálóbíró és ne hozzanak gyors döntést az ügyben. Elképzelhetetlen, hogy hónapok, félévek után keresgéljenek esetleges tanúkat, mint történt például a Molnár Zsolt által is felvetett Dózsa György úti halálos gázolás esetében. Ennek kellően hatékony szankcionálása még valóban megoldandó feladat nálunk. Az vitathatatlan tény, hogy a bírói rendelkezéseknek és a jogi háttérnek is üzenetértéke van. Ezért is hangsúlyozom, hogy a bíróknak hagyjuk meg az önállóságot, adjuk meg azt a döntési lehetőséget, hogy például – amint M. Richárd esetében – a legszigorúbb szankciót alkalmazzák és örökre eltiltsák a vezetéstől. Csak ő ugye az az immorális személyiség, aki ennek ellenére is bizonyítani akarta, hogy márpedig ő akkor is volán mögé ülhet – s ennek tragikus következményei lettek” – nyilatkozta a Hírklikk megkeresésére dr. Magyar György ügyvéd.
