Magyar György félti az ellenzéket
Csaknem 80 ezren szavaztak az ellenzéki előválasztás második fordulójának első napján. Ez reményt nyújt arra, hogy szombat estig legalább annyian elmennek voksolni, mint az első fordulóban, amikor a részvétel felülmúlta a 630 ezret. Az informatikai rendszert közben több kisebb támadás érte, de ezek nem okoztak jelentős fennakadást.
A szavazást lebonyolító Civil Választási Bizottság elnöke kizártnak tartja, hogy a támadásokat központilag rendelték volna el. Magyar György szerint az elképzelhető, hogy a kormánypártok túlbuzgó hívei megpróbálkozhattak zavart okozni, de pusztán ennyi történhetett. Az informatikai rendszer terhelése ugyan kissé megnőtt, de nagyobb károk nem keletkeztek. Az ismert ügyvéd úgy véli, amúgy sem kifizetődő több célpontra lőni. Ezt mondta az első forduló előtt is, amikor még öt miniszterelnök-jelölt közül lehetett választani, s ez az álláspontja most is, amikor már csak ketten vetélkednek. Magyar György abban azonban bizonyos, hogy aki végül állva marad, az ugyanúgy megkapja a maga adagját a karaktergyilkosságból, mint a 106 egyéni körzetben már megválasztott ellenzéki politikusok is.
Az elnök ma megjelent blogbejegyzésében aggodalmát fejezte ki a második forduló előtt történtek miatt, mert szerinte ez az egész előválasztás intézményének árthatott. Megkérdeztük tehát tőle, ez azt jelenti-e, hogy csalódott. Azt válaszolta, nem ez a helyes kifejezés arra, ami miatt megírta véleményét. „Féltem magát a folyamatot” – fogalmazott Magyar György. Mint mondta, valami olyasmi történt, mintha a 100 méteres síkfutás jól alakuló döntőjének a 90. méterénél kiderülne, hogy onnantól gátakat is át kell ugrani. Persze tisztában van vele, hogy nincsenek vegytiszta elemek, és az is előfordulhat – bár elutasítja –, hogy menet közben változtatnak.
A Civil Választási Bizottság elnöke hangsúlyozta, csak a véleményét fejti ki, és nem kritizálni óhajt, különösen nem jelen pozíciójából. Az is természetes, hogy a választáson indulók – a körülmények alakulásához igazítva – egyeztetnek egymással. A fontos azonban az, hogy ne úgy nézzen ki, mintha a választók feje fölött próbálnának megegyezni. Magyar György kiemelte, ő mindig a civilek, vagyis a „mezei” választópolgárok oldalán állt. Ebből a szempontból nem érdeklik sem a pártok, sem az általuk futtatott jelöltek. Emlékeztetett rá, hogy mióta a Fidesz átírta a választási törvényt, két voksolás zajlott le és mindkettő a jelenlegi kormánypártok kétharmados parlamenti többségét hozta. Legutóbb 2018-ban történt meg, hogy a különböző pártok nem szálltak fel a civilek által indított közös hajóra és így lényegében külön-külön buktak.
A jövő évi választás előtt most lehetőség kínálkozik rá, hogy végre együtt induljanak. Emiatt most reális esély látszik arra, hogy megtörjék a Fidesz uralmát, akár egyszerű többséggel, de akár még kétharmaddal is. Nem szabadna hagyni, hogy ez most elvesszen. Ehhez azonban önuralomra és visszafogottságra van szükség valamennyi résztvevőtől. Ez mindannyiuk közös érdeke – tette hozzá az ügyvéd.
Az első forduló jelezte, hogy az előválasztás megmozgatta az ellenzék szavazóit, de még a bizonytalanok egy részét is. A második fordulót megelőző viták viszont inkább arra lehettek alkalmasak, hogy elbizonytalanítsák az embereket. Magyar György emlékeztetett rá, korábban nem volt egységes álláspont arról, hogy ketten vagy hárman küzdjenek meg a miniszterelnök-választás második fordulójában. Voltak, akik úgy vélték, a három szereplős felállás lehetőséget nyújt a „mutyira” és ez be is igazolódott. Végül az történt, hogy a második helyen végzett politikus (Karácsony Gergely) lépett vissza a harmadik, vagyis Márki-Zay Péter javára. Ez a korábban kialakult preferenciák felborítását jelentette – fűzte hozzá az elnök.
Magyar György befejezésül megerősítette, magánemberként, de a Civil Választási Bizottság elnökeként is mellőz minden elfogultságot, őt az ügy sikerre vitele érdekli. Vagyis még mindig bízik benne, hogy egy jó kezdeményezés, az előválasztás végül beigazolja létét és hozzájárul a Fidesz uralmának lebontásához.
