Magyar György: nem lehet fideszes vagy Tisza-szagú az Alkotmánybíróság
Az Alkotmánybíróság függetlenségének helyreállításához alapvetően meg kell változtatni az alkotmánybírák kiválasztásának rendszerét – erről beszélt Magyar György a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. Az ügyvéd szerint nem lenne szerencsés, ha a jelenlegi politikai erőviszonyok alapján egyszerűen lecserélnék a Fideszhez kötődő bírákat Tisza által támogatott jelöltekre. Olyan rendszert tartana demokratikusnak, amelyben a pártok mellett a jogi szakma, az egyetemek és a különböző jogászi szervezetek is részt vennének a jelölés előkészítésében.
A pártok helyett a szakmaiság kerülne előtérbe
Magyar György szerint már régóta időszerű lenne az Alkotmánybíróság tagjainak kiválasztását szabályozó rendszer reformja. Úgy látja, a testület jelentősége egy jogállamban megkérdőjelezhetetlen, ezért különösen problémás, ha a bírák kiválasztásában a politikai lojalitás kerül előtérbe. Az ügyvéd szerint a jelenlegi rendszer alapvető hibája, hogy a pártok túl nagy befolyással rendelkeznek a jelölésben, miközben az alkotmánybírói tisztség a jogászi pálya egyik csúcsát jelenti.
Magyar György úgy fogalmazott, az Alkotmánybíróság „különleges hivatás, egy különleges megbízás”, amelyhez nem elég pusztán a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelni. Szakmai és erkölcsi alkalmasságra is szükség van, hiszen az alkotmánybírák feladata többek között annak ellenőrzése, hogy a jogszabályok megfelelnek-e az alkotmányos követelményeknek. Szerinte ezért nem az lenne a jó megoldás, ha a parlamenti frakciók egyszerűen saját jelöltjeik közül választanának.
Az ügyvéd egy olyan modellt vázolt fel, amelyben a parlamenti pártok továbbra is tehetnének javaslatokat, de mellettük minden jogi egyetem, valamint a bírói, ügyészi és ügyvédi szervezetek is megnevezhetnék az általuk alkalmasnak tartott szakembereket. Ezekből a jelöltekből egy szélesebb összetételű testület választhatná ki azokat, akik valóban alkalmasak lehetnek az alkotmánybírói tisztségre. Magyar György ezt a saját megfogalmazásában egyfajta „vének tanácsaként” írta le, amelyben helyet kaphatna kormányzati, parlamenti és alkotmánybírói képviselő, valamint több olyan elismert jogász, aki szakmai tapasztalata alapján képes megítélni a jelöltek alkalmasságát.
Nem Fidesz- vagy Tisza-bírákra van szükség
Magyar György különösen fontosnak tartja, hogy az Alkotmánybíróság reformja ne egyszerű politikai személycserét jelentsen. Szerinte ugyanis ugyanabba a hibába esne az új hatalom, ha a jelenlegi, Fidesz által kinevezett alkotmánybírák helyére kizárólag a saját politikai táborához köthető személyeket ültetne. „Nem lenne jó, ha az eddigi Fidesznek minősített vagy Fidesz-hátterű alkotmánybírák helyett a közeljövőben Tisza-hátú alkotmánybírák döntenének” – hangsúlyozta.
Az ügyvéd szerint éppen azt kellene elkerülni, hogy a politikai váltással együtt az Alkotmánybíróság politikai karaktere is egyszerűen megforduljon. Ha ugyanis egy kormánytöbbség által támogatott testület a mindenkori hatalom számára kedvező döntéseket hoz, akkor megszűnik az intézmény egyik legfontosabb funkciója: a hatalom ellenőrzése. Magyar György szerint a fékek és ellensúlyok rendszerének helyreállítása csak akkor lehet hiteles, ha az Alkotmánybíróság valóban képes kontrollt gyakorolni a politikai döntéshozók felett.
„Az egész alkotmánybírósági létnek ez a lényege, hogy legyen kontroll” – mondta, hozzátéve, hogy az elmúlt 16 évben szerinte súlyosan meggyengültek a fékek és ellensúlyok. Éppen ezért nem egy újabb politikai függőség kialakítására, hanem olyan kiválasztási rendszerre lenne szükség, amelyben az alkalmasság, a szakmaiság és a tisztesség fontosabb a politikai lojalitásnál.
Az Alkotmánybíróság most különösen fontos döntés előtt áll
A beszélgetésben szóba került a köztársasági elnök jogállásával kapcsolatos, 17. alaptörvény-módosítás, valamint annak alkotmányossági vizsgálata is. Magyar György szerint ennek különösen nagy jelentősége van, mert az Alkotmánybíróság a közeljövőben dönthet arról, hogy az új szabályozás megfelel-e az alkotmányos követelményeknek. Az ügyvéd szerint a Fidesz frakciója éppen ezzel kerülhet saját maga által kialakított helyzetbe, hiszen a kormányoldal korábban olyan szabályokat alkotott, amelyek korlátozták az Alkotmánybíróság lehetőségeit a jogszabályok tartalmi vizsgálatában.
Magyar György szerint komoly kérdés, hogy a köztársasági elnök mandátumának megszüntetésére vonatkozó rendelkezés formai vagy tartalmi alkotmányossági problémát jelent-e. Úgy vélte, az Alkotmánybíróság rendkívül nehéz helyzetben van, mert bármelyik irányba dönt, annak komoly politikai és közjogi következménye lehet. Éppen ezért azt sem zárta ki, hogy a testület végül egy „dodonai”, vagyis lényegében elkerülő döntést hoz, amely nem foglal egyértelműen állást a legkényesebb kérdésekben.
Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság és a rendes bíróságok szerepe ugyan eltérő, de mindkettő esetében meghatározó a jogértelmezés. Egy rendes bírósági ügyben az első- és másodfokú eljárás, illetve bizonyos esetekben a rendkívüli jogorvoslat lehetősége biztosítja a hibák korrigálását. Az Alkotmánybíróság azonban más pozícióban van: normakontrollt gyakorol, vagyis azt vizsgálja, hogy a jogszabály összhangban áll-e az alkotmányos rendelkezésekkel.
Magyar György szerint ezért különösen veszélyes, ha a testület összetétele tartósan egyetlen politikai oldalhoz kötődik. A cél szerinte egy olyan Alkotmánybíróság létrehozása lehet, amelynek döntéseit a politikai oldalaktól függetlenül is hitelesnek fogadja el a társadalom. „Nekünk demokratáknak, civileknek, szakmabelieknek, szakmánkívülieknek, össztársadalmi szempontból erre kell törekedni” – fogalmazott, hozzátéve: azt kell elkerülni, hogy az Alkotmánybíróságnak a jövőben ne Fidesz-, hanem „Tisza-szaga” legyen.
