Magyar György nem optimista, szerinte a rákosrendezői ügy még nincs lefutva

A Magyar Ügyvéd Blog már korábban is több posztot szentelt Rákosrendező ügyének (ezekről mi is hírt adtunk, itt és itt – a szerk.), most is gyorsan reagált a legfrissebb fejleményre. Dióhéjban: Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón bejelentette, hogy a kormány tudomásul veszi a fővárosi tulajdonú Budapesti Közművek Zrt.-nek (BKM) a Rákosrendezőre vonatkozó elővásárlási jogát, a cég tehát megvásárolhatja a területet, ha teljesíti azokat a szerződéses feltételeket, amelyeket a dubaji befektető eredetileg vállalt. Hozzátette: ha a BKM kifizeti a vételárat, megtisztítja a területet, és tartja magát a szerződésben rögzített egyéb vállalásokhoz, akkor eldöntheti, kivel és mit valósít meg ott.

Magyar György legfrissebb bejegyzése felidézi, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter – január 28-án – még másként gondolta: szerinte megszületett minden szükséges megállapodás Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek között a Rákosrendező fejlesztéséről, így a felek új területekre is kiterjeszthetik az együttműködést. A tárcavezető azelőtt sietett ezt közzétenni, hogy a miniszterelnökkel együtt az emírségekbe utazott. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok fontosságát egyébként szerinte mutatja, hogy a kereskedelmi forgalom már elérte a félmilliárd dollárt a két ország között, ezúttal pedig megállapodás született az együttműködés újabb területekre való kiterjesztéséről. Így a két fél az olaj- és földgázkitermelés, az energetika és a megújuló energiaforrások hasznosítása érdekében is fejleszti a kapcsolatokat. Még sajtot is exportálnánk nekik.

Gulyás Gergely csütörtökön azonban már azt fejtegette, hogy a kormány nem lemondott a rákosrendezői beruházásról, hanem egész egyszerűen ez van, „ilyen a jogállam”. Erre jegyzi meg Magyar György, hogy Varga Judit ex-igazságügyi miniszter azonban másként magyarázta a jogállamiság fogalmát, szerinte az önkényes politikai eszköz, amellyel elkerülhetik az érdemi vitát, hiszen az ellenfél érveit meg sem hallhatják. Gulyás mindazonáltal közölte, az emirátusokkal kötött megállapodás kapcsán „nem estünk csapdába és nem is állítottunk csapdát” – ugyanakkor sok sikert kívánt az „ősellenzéki” Budapestnek. Majd hozzátette, hogy a nemzetközi szerződésben megfogalmazott jogok és kötelezettségek mostantól a fővárost is terhelik Rákosrendezőn. Gulyás elismerte, korábban nem ilyen egyértelműen mondta ki, hogy Budapestnek valóban elővásárlási joga van a területre. „Mi több, a kormányoldal pont ennek az ellenkezőjét állította” – jegyzi meg Magyar.

Az ügyvéd egyben felhívja a figyelmet arra, hogy keveredhetnek a fogalmak. A nemzetközi szerződésben az Egyesült Arab Emírségek azt vállalta, ösztönzi az általa kijelölt céget arra, hogy ötmilliárd eurónyi beruházást valósítson meg. Ez a feltétel azonban nem vált a Rákosrendezőről szóló adásvételi szerződés részévé. Az viszont szerepel benne, hogy a vevő a nettó 51 milliárd forintos vételár legfeljebb feléért vállalja a terület kármentesítését. Ha a munkálatok ennél többe kerülnének, az eredeti vásárló – illetve a helyébe lépő BKM – elállhat a vételtől.

Az adásvételi szerződésben azt is kifejezetten leszögezték, hogy a magyar állam a nemzetközi szerződésben kötelezettséget vállal infrastrukturális fejlesztésekre, így gyalogos felüljáró, vasút feletti közúti felüljáró építésére – ami Gulyás Gergely szerint a megállapodásnak nem része –, a vasúti pálya fejlesztésére, a sínek befedésére arra alkalmas módon, hogy felette park legyen kialakítható, az M1-es metró meghosszabbítására, kerékpárút és gyalogút megvalósítására. A dokumentum szerint az ehhez szükséges forrást legalább 800 millió euró – mintegy 330 milliárd forint – becsült összeg erejéig biztosítani fogják. Ha az eladó ennek nem tesz eleget, a fővárosi cég ugyancsak jogosult kiszállni az üzletből, és akkor visszaállnak az eredeti állapotok.

Az írás újfent visszatér a fogalomzavarra: a nemzetközi szerződésben nagyrészt vágyakat fogalmaztak meg, az adásvételi szerződés viszont kötelező érvényű a feleknek. Az ötmilliárd eurónyi arab befektetés így csak kívánságműsor – az emírségek ösztönzi az arab befektetőt ilyen értékű fejlesztésre –, de nem része az egyébként is zavaros, nézete szerint jó erkölcsbe ütköző, ezért semmis adásvételi szerződésnek. 

Ez az üzlet ugyanis Magyarország számára előnytelen. A deal hozott volna 2039-ig 51 milliárdot a köznek – addig kell kifizetni a területért az 51 milliárd forintot –, miközben ez nekünk 330 milliárdba fájna. Már ha fájna, mert ha az állam költ ennyit infrastrukturális beruházásokra, annak jobban örülhetnek a térség lakói, mint a rákosrendezői területre álmodott luxuslakásoknak és az ötszáz méteres Trump-toronynak.

A mérkőzésnek még vélhetően nincs vége – hívja fel a figyelmet Magyar György. Már csak azért sem, mert a területre elővásárlási joga van egy Fideszhez közeli cégnek, a Stockton Zrt.-nek is, amely eddig nem nyilatkozott, de elvileg még megteheti. Idézhetjük Karácsony Gergelyt: ingyen senki nem hülye, hiszen ez a cég bevásárolta magát az érintett terület egy kis részébe. Jelenleg azonban úgy tűnik – bár a rendeleti kormányzás idején ne zárjunk ki semmilyen váratlan fordulatot –, hogy Rákosrendező ügyében a jogállamiság győzelemre áll.

A terület az arab befektető helyett a fővárosi cégé lehet, ahol – akár magánbefektetők tisztességes megpályáztatásával – elérhető árú (bér)lakásokat és valóban közcélt szolgáló zöldterületeket alakíthatnak ki. „Legyünk jóhiszeműek, és higgyük azt, hogy a kormány kétségtelenül arcvesztéssel járó kudarca okán nem teremt lehetetlen helyzetet Budapest számára. Úgy látom azonban, hogy a NER és a főváros őszinte szándékú és nélkülözhetetlen megállapodása ebben az ügyben nagyon távolinak tűnik...” – zárul a Magyar Ügyvéd Blog legfrissebb bejegyzése.

A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2024. január 31.-i adása itt nézhető meg: