Magyar Helsinki Bizottság: a kirúgott tanárok győzhetnek a bíróságon

– Jogi eljárás szempontjából mi történt eddig a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok ügyében?

– Egyelőre előkészítés alatt van a munkajogi kereset, még nem nyújtottuk be a munkaügyi bírósághoz, de már dolgozunk rajta. 

– Az mit jelent, hogy a tanárok pertársaságot alakítva indítottak pert a volt munkáltatójuk ellen?

– Az, hogy ők öten pertársaságot alakítottak, csupán technikai kérdés, azt jelenti, hogy közösen nyújtják be a keresetet azonos alperessel szemben. Ennek azonban pergazdaságossági szempontból van jelentősége, az ügy érdemét tekintve nincs. 

– Mikor indulhat ez a per egyáltalán?

– Gyorsan el kell indulnia, mert a felmondás közlésétől számítva 30 napon belül meg kell indítani a pert. Szerintem egy bő héten belül be fogjuk nyújtani a keresetet. Az, hogy mennyi idő alatt fut le, a bíróságon is múlik. Arra számítunk, hogy 2024 első felére lehet ebből döntés.

– Ez nem kevés idő…

– Az már a jogerős döntés lehet, amiből látni fogjuk, hogy mi a magyar bíróság végleges álláspontja erről az esetről. 

– Ön szerint győzhetnek a bíróságon a kirúgott tanárok?

– Azt gondolom, hogy igen. Ez nem egy reménytelen per. Nyilván nem lenne felelősségteljes jogászi magatartás megjósolni, hogy mi lesz a vége, mert az eljárás bonyolult jogi kérdéseket vet fel. Például azt, hogy a bíróságok a munkabeszüntetésnek a motívumait és a kontextusát mennyire veszik figyelembe annak megítélésekor: ez a polgári engedetlenség valóban olyan normasértés volt-e, amire indokolt munkáltatói válasz az elbocsátás. Hiszen a tanárok nem azért nem vették fel a munkát, mert nem volt hozzá kedvük. Úgy gondoljuk, figyelembe kell venni, hogy mi volt a céljuk, amikor nem vették fel a munkát. Azt, hogy ez véleménynyilvánítás egy olyan helyzetben, amikor a másfajta hatékony véleménynyilvánítási eszközöktől megfosztották a pedagógusokat, a sztrájkjogukat kiüresítették. Figyelembe kell venni, hogy ami formálisan egy normasértés, vagyis a munkaköri kötelezettségek megszegése, az tartalmilag a közoktatási rendszer nehéz helyzetére való figyelemfelhívás volt, amely helyzet megoldása a pedagógusoknak és a gyerekeknek, az egész magyar társadalomnak az érdeke. Az lesz a fő kérdés, hogy a munkaügyi bíróságok az ügynek ezt az aspektusát figyelembe veszik-e, vagy úgy tekintenek rá, mint bármilyen más, egyszerű foglalkoztatási helyzetre, amikor valaki nem végzett el egy feladatot, ami egyébként a munkaszerződése alapján kötelessége lett volna. Azt nem lehet előre megjósolni, hogy a bíróságok figyelembe veszik-e ezt a szempontot, illetve milyen súllyal veszik figyelembe, de azt gondoljuk – nyilván ezért is vállaltuk el az ügyet –, hogy enélkül nem hozható megalapozott döntés. Nem lehet eltekinteni attól, hogy mi volt a céljuk azoknak, akik nem vették fel a munkát, s hogy mi volt az előzmény, vagyis a sztrájkjog kiüresítése.

– Volt már egyébként ilyen, vagy hasonló ügy bíróság előtt?

– Nem, nem volt. Először kerülnek magyar bíróságok olyan helyzetbe, hogy ezt így fontolóra kelljen venniük. Egyébként más jogterületen volt ilyen ügy: a Fidesz-frakció 2007-es kordonbontása. Tulajdonképpen ott is hasonló volt a helyzet: volt egy formálisan jogsértő magatartás, mégpedig az, hogy a képviselők a rendőri felszólítás ellenére tovább bontották a kordont. Ez ránézésre elég egyértelmű szabálysértés. A bíróság azonban azt mondta, igaz, hogy ez formálisan szabálysértés, de tartalmát tekintve, politikai véleménynyilvánítás volt, amely megmaradt békés keretek között. Ezért nem lehet olyan módon társadalomra veszélyesnek tekinteni, ahogy egyébként egy szabálysértést lehet, vagy kell. Emiatt eltekintett a képviselők megbüntetésétől. Ilyen értelemben a tanárok ügye nem precedens nélküli, a munkajog területén azonban első a maga módján. Az a kérdés, hogy amit akkor a szabálysértési ügyben eljáró bíróság megcsinált, azt megteszi-e most a munkaügyi bíróság: figyelembe veszi-e a formálisan jogellenes magatartás kontextusát és politikai véleménynyilvánítási tartalmát. 

– Miért vállalta a Magyar Helsinki Bizottság, hogy együttműködik a pedagógus szakszervezetekkel is, és ezt a pert szintén vállalja?

– Erre nagyon egyszerű a válasz: mert ez nagyon fontos ügy. Annál kevés fontosabb dolog van, mint hogy rendbe lehet-e tenni a közoktatást. Generációk sorsa múlik azon, hogy lesznek-e elkötelezett, normális körülmények között dolgozni tudó tanárok, akikre a gyerekeinket és a saját jövőnket bízzuk. Az, hogy őket rendesen megfizetjük-e, ugyanolyan kulcskérdés, mint hogy megfizetjük-e az orvosainkat, az egészségügyi dolgozóinkat, a rendőreinket. Ezért volt számunkra egyértelmű, hogy ha a nálunk meglevő speciális jogi tudás ebben az ügyben hasznosulhat, akkor azt meg kell próbálni hasznosítanunk.