Magyar Péter nem látott fóliázott könyvet, a boltok mást mondanak

Az Index cikke egy budapesti könyvesboltban elhangzott jelenettel indít: egy vásárló egy befóliázott szakácskönyvre kérdezett rá, az eladó pedig tréfásan azt felelte, hogy „meleg ételek vannak benne”. A magyarázat szerint a csomagolás ebben az esetben valójában a kötet állagának megóvását szolgálta.

A lap szerint a kérdés mégsem véletlen, mert a homoszexualitást megjelenítő gyermek- és ifjúsági könyvek fóliázását előíró kormányrendelet öt évvel a bevezetése után is hatályban van. Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter 2026. június 11-én, az Ünnepi Könyvhét megnyitóján az árkötöttségi törvény felfüggesztését jelentette be, és a gyermekvédelemre hivatkozó szabályok felülvizsgálatát is ígérte.

Négy és fél hónappal később azonban az Index szerint a könyvek kötött áráról szóló törvény és a fóliarendelet is él, a piaci szereplők többsége pedig többnyire be is tartja őket. A lap úgy értesült, hogy 2027 elején mindkét szabályt kivezethetik, de hivatalos megerősítés nincs. A Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium a cikk megjelenéséig nem válaszolt az Index kérdéseire.

Magyar Péter 2026. október 13-án a Partizánban azt mondta, jelenleg nem tervezik a szabályozás módosítását, mert könyvesbolti látogatásai és országjárása során nem látott fóliázott könyveket. Úgy fogalmazott: egyetlen fóliázott terméket sem látott, és legfeljebb a Playboyra, illetve más pornóújságokra emlékszik ilyen csomagolással.

Nyáry Krisztián, a Líra kreatív igazgatója ezzel szemben az Indexnek azt mondta: a fóliázott könyvek nem azért tűntek el a polcokról, mert a rendelet jelentéktelen lenne, hanem mert a kiadók és a kereskedők a bírságoktól tartva sokszor inkább ki sem teszik őket. A szabályt „jogalkotási torzszülöttnek” nevezte.

A fóliázási előírást 2021-ben, a gyermekvédelmi törvény elfogadása után vezették be. A szabály szerint a gyerekeknek szóló, a homoszexualitást vagy a születési nemtől eltérő önazonosságot megjelenítő termékeket csak zárt csomagolásban, a többi árutól elkülönítve lehet árulni, iskola vagy templom 200 méteres körzetében pedig egyáltalán nem. 2024 tavasza óta a kiadóknak jelezniük kell a kereskedők felé, ha egy könyv érintett.

Az Országgyűlés 2026. október 13-án kivette a gyermekvédelmi törvényből az LMBTQ-tartalmakra vonatkozó korlátozásokat, de az Index szerint magát a rendeletet nem módosították. A Libri cégcsoport a lap kérdésére közölte, hogy a rendelet hatálybalépése óta a hatóság többször bírságolt, köztük a Libri Könyvkereskedelmi Kft.-t is; a legutóbbi eljárás 2025-ben indult.

A Lírát 2023-ban 12 millió forintra büntették, mert a Heartstopper című, két kamasz fiú szerelméről szóló képregényt fólia nélkül, az ifjúsági könyvek között árulta. A Líra megtámadta a bírságokat, az egyik ügy az Európai Unió Bíróságáig jutott, amely áprilisban kimondta, hogy a magyar szabályozás sérti az uniós jogot.

Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke szerint a terjesztők nem akarnak bírságot fizetni, ezért „nagyjából tartják a szabályokat”. Galambos Ádám, a független kiadókat tömörítő Magyar Könyvkiadók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke úgy látja, a boltosok sem tudják pontosan, mit szabad, ezért sokan inkább maradnak a fóliánál.

Az Index helyszíni tapasztalatai szerint olyan könyvből, amelyet láthatóan a tartalma miatt csomagoltak fóliába, csak kettőt-hármat találtak, de találtak. Más köteteket az állaguk védelme miatt csomagoltak be, például Ferenc pápa Remény című önéletrajzát, amelyet a fehér borító miatt fóliáztak.

A Heartstopper egyik üzletben fólia nélkül volt a polcon, noha a jelenlegi rendelet szerint zárt csomagolásban, elkülönítve lehetne árulni. Ugyanez a kötet volt az, amely miatt a Sára Botond vezette Fővárosi Kormányhivatal 2023-ban 12 millió forintra büntette a Lírát. A Fővárosi Törvényszék 2024 februárjában a Lírának adott igazat, a Kúria azonban hatályon kívül helyezte ezt a döntést, a megismételt eljárásban pedig a törvényszék 2025 szeptemberében az Európai Unió Bíróságához fordult.

A másik vitatott szabály az árkötöttség, amely 2024. október 1. óta hatályos. Eszerint az új könyveket a megjelenésüktől számított 365 napig legfeljebb tízszázalékos kedvezménnyel lehet árulni, a kiadók saját webshopjaiban is. Az Index 2026. október 27-én kilenc nagy hazai kiadó – köztük az Akadémiai, az Osiris, a Magvető, az Európa, a 21. Század, az Athenaeum, az Agave, a General Press és az Álomgyár – webshopját nézte át, és egyiknél sem talált egy évnél fiatalabb könyvet tíz százaléknál nagyobb kedvezménnyel.

A Libri adatai szerint a 2026 első felében megjelent könyvek átlagára éves összevetésben mintegy 8 százalékkal emelkedett, az átlagos kosárérték pedig 6 százalékkal nőtt. Nyáry Krisztián konkrét adatot nem közölt a Líráról, de azt mondta, náluk az árkötöttség bevezetése után nőtt a forgalom; szerinte kevesebb könyv fogy, de az árbevétel nem esett vissza, mert a könyvek drágultak.

Nyáry továbbra is támogatná az árkötöttség valamilyen módosított formáját, például azzal, hogy a kiadók saját webshopjaikban nagyobb kedvezményt adhassanak, és legyen kivétel a rövid ideig teljes áron eladható könyvekre. Galambos Ádám viszont azt mondta, a kötött ár a független kiadókat sújtja leginkább, mert saját könyveiket sem adhatják olcsóbban.

Galambos a német és osztrák példával is összevetette a magyar szabályozást. Szerinte Németországban és Ausztriában a kötött ár elsősorban a független könyvesboltokat védi a nagy láncokkal és az Amazonnal szemben, Magyarországon viszont ilyen kis könyvesboltok alig maradtak. Azt is kifogásolta, hogy a Librihez és a Lírához több kiadó tartozik, így szerinte egy független kiadó kétszeresen hátrányba kerülhet.

Az MKÉSZ még a júniusi Könyvhét előtt tizenkét pontos javaslatcsomagot tett közzé, amelyben a fóliázás és a kötött ár eltörlését is kérte. Galambos szerint Tarr Zoltán a Könyvhéten azonnali változást ígért, majd az októberi Könyvfesztivál előtt külön levélben kérte a minisztertől, hogy a nyári bejelentések még karácsony előtt lépjenek életbe. Elmondása szerint múlt hétig nem kapott választ.

Nyáry Krisztián szerint ugyanakkor elindultak az egyeztetések: Berg Judit, az irodalomért és közművelődésért felelős helyettes államtitkár az ősszel kiadókkal, kereskedőkkel és irodalmi szervezetekkel ül le. A Libri az Indexnek azt írta, hogy osztja az iparági várakozásokat, és számít a fóliázási rendelkezések hatályon kívül helyezésére, ha a kodifikációs folyamatok megfelelő szakaszba jutnak.

Az Index szerint a helyzetet az is kényessé teszi, hogy szeptember óta az állam a Libri-csoport tulajdonosa. A lap felidézte: a Libri-csoport 98 százalékát 2023-ban a Mathias Corvinus Collegium alapítványának leányvállalata szerezte meg, a Tisza-kormány pedig a KEKVA-rendszer felszámolásával 2026. július 31-én megszüntette az MCC alapítványát, így a vagyon, köztük a Libri, szeptember 1-jével az államra szállt.

A minisztériumtól az Index azt is megkérdezte, melyik tárca gyakorolja a tulajdonosi jogokat a Libri felett, tervezi-e a kormány a cégcsoport eladását, és hogyan kezeli azt a helyzetet, hogy egyszerre szabályozója és szereplője a könyvpiacnak. A lap cikkének megjelenéséig ezekre a kérdésekre sem érkezett válasz.