Magyarország egy napja: Jani földet vesz, Peti díszprofesszor lesz, Tompika médiázik
Ha a tegnapi napot nézzük, azt kell mondanunk, hogy eseménytelen 24 óra áll mögöttünk. Nem történt semmi említésre méltó, nem is beszélünk hát semmiről, arról pedig végképp nem, amit a kormány médiája nem ver nagydobra: hogy Orbán Viktor miniszterelnök épp aznap hirdette meg a részleges nyitást, amikor csúcsot döntött a halálozások száma. 311 magyar ember halt meg tegnap, miközben a miniszterelnök fél szemmel már a labdarúgó Európa-bajnokságra kacsintgat: áprilisi 7-ig kellett megadni a nemzetközi szövetségnek, hogy az egyes rendező országok hány nézőt engednek be a stadionjaikba. Akik egyet sem tudnak beengedni, mert úgy látják, hogy országukban még tombol a járvány, azok elesnek a rendezéstől.
Orbán Viktor ezért 2,5 millió beoltotthoz kötötte a részleges nyitást, vagyis, nem a járványhelyzet alakulásához, hanem ahhoz, hogy hány embert oltottak be Magyarországon. Ezért kellett most hirtelen azokat is beoltani, akiket korábban a kormánynak nem akaródzott. Pedagógusokat, várandós nőket. Egyedül a lelkészeket utasították vissza, hiába kérlelték a kormányt, nem esett meg a szíve rajtuk, azt üzenték nekik, várjanak a sorukra.
Lázár János azonban eközben sem ül a jól megérdemelt babérjain, a legfrissebb hírek szerint, 22,9 hektárnyi, 670,43 aranykorona értékű területet vásárolna 57,2 millió forintos vételáron a batidai vadászkastélya mellett fekvő területen. Ne tessék irigykedni, Lázárnak nincs ennyi pénze, vagy, ha van, nem erre kívánja elkölteni, a vételár 90 százalékát hitelből fizetné ki, a Takarékbank nagyvonalú és baráti gesztusából kifolyólag. Nincs ebben semmi különös, Lázár épp olyan ember, mint bármelyikünk, mi is bármikor megtehetjük, hogy beballagunk egy bankba, és azt mondjuk, hogy nagyon sok pénzre van szükségünk. Nem kell ehhez bankrablónak lenni, elég, ha hitelképesek vagyunk, de még jobb, ha némi politikai tőke is társul ehhez – ismeretség, ha úgy tetszik. De ebben sincs semmi különös, én például bármikor el tudom érni Orbán Viktor egyik nagyon közeli ismerőse alteregójának hasonmását, persze, csak abban az esetben, ha akarom, és ha szükségem van rá.
Lázár egyébként gazdálkodni szeretne a megvásárolni szándékozott birtokon, előbb növénytermesztéssel, később állatok tenyésztésével foglalkozna, ami nagyon helyénvaló, tessék minél közelebb kerülni a természethez.
De van egy még ennél is jobb hírünk tegnapról: Díszprofesszori címet kapott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden, a legjelentősebb kazahsztáni egyetemen, a nur-szultani Gumiljov Eurázsiai Nemzeti Egyetemen. Egyúttal magyar nyelvi kabinetet nyitottak meg az oktatási intézményben, ahol szeptemberben indul el a magyartanítás. Régóta vártunk erre a pillanatra, érett már nagyon, hogy Szijjártó is vigye valamire. Ha Schmitt Pál államfő lehetett, akkor Szijjártó esetében az a minimum, hogy egy baráti ország felfedezi külügyminiszterünk rejtett értékeit, felszínre hozza azokat, hogy mindnyájan megcsodálhassuk és együtt, felállva tapsolva örülhessünk.
„Minket, magyarokat Attila kései leszármazottaiként, a hun-török eredet talaján állókként azonosítanak. A magyar nemzet úgy helyezkedik el Közép-Európában, mint sziget az óceánban. A nyelvünket nem érti senki, és mi sem értjük a bennünket körülvevők nyelvét. Nem tartozunk sem a szláv, sem a germán, sem az angolszász, sem a balkáni nyelvek családjához. Ugyanakkor számos magyarázatot találunk a türk nyelvekkel történő rokonságunkra. A nyelvünk tehát egyedi, olyan, mintha egy titkos kódrendszer volna" – mondta Szijjártó Péter. Bármit is jelentsen ez, bizonyára nagyon rendben van.
Nemcsak a nyelvünket nem érti senki rajtunk kívül, de bennünket sem. Hogy miért viseljük el még mindig ezeket a hazug, kártékony gazembereket, miért választjuk meg őket újra és újra. Tényleg nem mennénk bele részletesen, mert messzire vezetne, mi pedig nem szeretnénk messzire menni, itt van dolgunk, ebben az országban, ahol bennünket Attila kései leszármazottaiként, a hun-török eredet talaján állókként azonosítanak.
A végére hagytunk egy igazi csemegét, jelesül azt, hogy Deutsch Tamás nagyinterjút adott a Telexnek. Deutsch Tamás megszólalása többnyire nem csupán érdekesek, de egyben fontos tartalmat is hordoznak. A családbarát Fidesz legcsaládbarátabb politikusa, aki több családnak volt már a tagja, mint a legtöbb magyar ember, ezúttal is hozta a kötelezőt, s bebizonyította, hogy rá mindig lehet számítani.
Deutsch szerint a kormány nem korlátozza a sajtószabadságot, a kizárólag a kormány álláspontját szajkózó KESMA nem kormánypárti, csak nem ellenzéki, és „sajnálja, hogy a Fidesz-közeli befektetők nem vásároltak fel még több sajtóterméket, mert a közéletben számító kiadványok terén még mindig lejt a pálya.”
Vagyis, és ezt már mi tesszük hozzá, hiába mondta Gulyás Gergely, hogy a morális fölény a jobboldali újságoknál van, az olvasók valamiért nem akarnak erről tudomást venni, és azokat a lapokat olvassák és veszik, amelyeket érdekesnek és hitelesnek tartanak.
Ez történt tegnap. Meg még talán annyi, hogy magyarok is rajta vannak a Forbes leggazdagabbakról összeállított világlistáján. A gázszerelőből milliárdossá avanzsált Mészáros Lőrinc a 2035. helyet szerezte meg, az ő vagyonát a Forbes 1,5 milliárd dollárra becsüli, míg Csányi Sándornak be kellett érnie 1,2 milliárd dollárral, ő ezzel a teljesítménnyel a 2378. helyen áll.
