Magyarország katonákat küldene az afrikai Száhel-övezetbe

HírKlikk 2021. szeptember 28. 18:30 2021. szept. 28. 18:30

A kormány ahhoz kér hozzájárulást az Országgyűléstől, hogy a Magyar Honvédség a francia haderővel közreműködésben csatlakozzon az afrikai Száhel-övezet stabilitása érdekében megvalósuló többnemzeti katonai alakulathoz – az erről szóló határozati javaslatot kedden kezdte tárgyalni a parlament.

Németh Szilárd, a honvédelmi tárca államtitkára elmondta: a kormány határozati javaslatban arra kéri az Országgyűlést, járuljon hozzá, hogy a Magyar Honvédség a francia haderővel közreműködésben részt vegyen a Maliban és a térségben működő Barkhane művelet részét képező Takuba alkalmi harci kötelékben. Ismertetése szerint a Takuba 2020 eleje óta működik, jelenleg nyolc résztvevő, finanszírozó nemzettel, így Magyarország a kilencedikként kíván csatlakozni az alkalmi harci kötelékhez.

Közölte: a magyar kontingens különleges műveleti erőkkel venne részt a kötelékben, amelynek fő feladata a Maliban található helyi partner erők felderítő és beavatkozó századainak támogatása, valamint a terrorizmusellenes tevékenység katonai feladatainak végrehajtása Mali, Niger és Burkina Faso hármas határának térségében. Ismertetése szerint 2022 első negyedévében egy legfeljebb 80 fős kontingens települ majd ki a műveleti területre, ennek érkezését pedig még idén egy 20 fős egység készíti majd elő a helyszínen.

Az államtitkár közölte azt is: a magyar erők négy hónapos rotációs ciklusban váltanak majd, szerepvállalásuk a tanácsadási, támogatási és harctéri mentorálási feladatok végrehajtására fog épülni. A harcászati szintű irányítást pedig a résztvevő nemzetekből összeállított több nemzeti parancsnokság hajtja végre.

Az államtitkár közölte azt is: a nemzetközi jog alapján az ilyen jellegű katonai jelenlétre és műveleti tevékenységek végzésére jogszerűen csak az érintett államok – jelen esetben Niger és Mali – beleegyezésével van lehetőség, és az érintett államok külön-külön felkérték Magyarországot a segítségnyújtásra.

Jelezte azt is: a Takuba nem francia erőiről szóló, Mali, Niger és Franciaország között megkötött és elfogadott kiegészítő jegyzőkönyvek rendelkeznek a többnemzeti erők jogállásáról, így az Országgyűlés két törvényjavaslat formájában ezeket is az Országgyűlés elé terjesztette.

Németh Szilárd hangsúlyozta: a Száhel-országokban végzett harci kötelék feladatai összhangban vannak a kormány azon álláspontjával, miszerint a problémákat a keletkezésük helyén kell megoldani, így segítve a bajba jutott országokat. Hozzátette: Magyarország elkötelezett a nemzetközi béke és stabilitás fenntartásában és a Takuba is ezt a célt szolgálja, így nemzeti érdek, hogy szerepet vállaljon benne.

Balla Mihály, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: a Száhel-övezetet mély gazdasági válság, a különböző dzsihadista csoportok térnyerése és az intézményi gyengeség jellemzi és a régió egy évtizede képtelen ebből a helyzetből kilábalni. A régióban 2012-től jelen van a francia haderő, mert a polgárháborús helyzetben Mali maga kért külföldi katonai segítséget. A kormánypárti képviselő felhívta a figyelmet a migrációs veszélyekre, és közölte: a Fidesz támogatja a magyar szerepvállalást a Száhel-övezet stabilitása érdekében megvalósuló többnemzeti kontingensben.

Dudás Róbert, a Jobbik vezérszónoka arról beszélt: egyetértenek azzal a megközelítéssel, hogy a migrációs nyomás kialakulásáért felelős okokat a helyszínen kell orvosolni. A Jobbik nevében támogatta a magyar katonai szerepvállalást.

Vejkey Imre (KDNP) elmondta, hogy pártja támogatja az előterjesztéseket. Egyes műveletekben a részvételhez az Országgyűlés engedélye szükséges, a jelen határozati javaslattal ezt az engedélyt adja meg a Ház.

Varga László (MSZP) rámutatott: azért kell az Országgyűlés felhatalmazása, mert nem NATO-misszióról van szó. Azt kérte: a végszavazás előtt még ülésezzen a honvédelmi bizottság, és a szaktárca akár zárt ülésen válaszoljon bizonyos kérdéseke.

Varga-Damm Andrea független képviselő azt mondta: nem igazán tudható, miért van szükség a misszióra, miért küldünk magyar katonákat önkéntes jelentkezés alapján Afrikába.

Szólt arról, milyen veszélyforrás, ha nem számolják fel a Száhel-övezet problémáit: az al-Kaida olyan bázist épített ott, ami jelentősen veszélyezteti a biztonságot. Hangsúlyozta: az Egyesült Államok azért nem jelenhet meg ott hivatalosan, mert a helyi lakosságot nem tudná együttműködésre kérni. Azt kérte a kormányttól, rendszeresen számoljon be az Országgyűlésnek arról, mi történik a Száhel-övezetben.

Németh Szilárd az elhangzottakra úgy válaszolt, hogy mind az ellenzéki, mind a kormánypárti felszólalások egy irányba mutattak. Hozzátette: katonáink valóban magyar érdeket, a magyarok biztonságát szolgálják majd több ezer kilométerre.

Forrás: MTI