Magyarország lett Kína uniós hídfőállása
A Szijjártó Péter által említett kelet-nyugati együttműködés sokkal inkább egy keleti nyitás – véli a Világgazdasági Intézet igazgatója. A kínai befektetők ugyanis nem Magyarországot látják különlegesnek, hanem az európai uniós tagállami szerepét, és azt, hogy itt miniszterek is leülnek velük tárgyalni. Sass Magdolna szerint ezt a fogadtatást más tagállamban nem kapják meg.
Magyarország a legbiztonságosabb helyszín Európában a kelet-nyugati együttműködés számára – mondta Szijjártó Péter külügyminiszter a Kínai Nemzetközi Ellátási Lánc Kiállítás (CISCE) pekingi megnyitóján. Ez akár igaz is lehet, de a szintén a külügyminiszter által említett gazdasági semlegesség, és az együttműködés félrevezető fogalmak. Különösen úgy, hogy Szijjártó azzal indokolta az állítását, hogy Budapest Washington és Peking között szinte pontosan félúton helyezkedik el.
„Magyarország adja a legjobb befektetési környezetet az Európai Unióban a kínai vállalatok számára, ennyiben igaz, hogy elsődleges célpontja lett a kínai befektetéseknek az utóbbi két évben. A másik fontos célország Szerbia: azt a fogadtatást Európában máshol nem kapják meg a kínai befektetők, amit ebben a két országban” – mondta a Hírklikknek Sass Magdolna, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének igazgatója.
A befektetések szempontjából ugyan célország Magyarország, de a szerepünk inkább közvetítő. Az ide behozott kapacitások ugyanis a nyugat-európai piacra termelnek. „A magyarországi kínai zöldmezős beruházásokkal létrehozott kapacitások célpontja nem a magyar piac, hanem az Európai Unió teljes piaca. Nem Magyarország miatt jönnek ide a kínaiak, hanem az európai uniós tagság és az uniós piacra jutás miatt” – magyarázta a szakember.
Ezt a közvetítő szerepet azonban az Egyesült Államok esetében nem tudja Magyarország eljátszani, ebből a szempontból Mexikó fontosabb a kínai befektetőknek. Az Egyesült Államok piacára való átjutást ezeknek a kapacitásoknak az áttelepítése biztosítja, főként azután, hogy Donald Trump – hivatalba lépését követően – újabb vámokat tervez kivetni a Kínával történő kereskedelemre.
A kínai Egy övezet, Egy út programban sokkal fontosabb láncszemnek tűnik Magyarország. „A magyar szerep az Európai Unión belül kiemelkedő lett: kedvező a befektetési környezet, a legmagasabb szinten fogadják a kínai befektetőket, közvetlenül tudnak miniszterekkel tárgyalni” – mondta a Világgazdasági Intézet igazgatója. Szijjártó szerint az elmúlt évben a kínai befektetések 44 százaléka Magyarországra érkezett az Európai Unióban, ami ennek is köszönhető. A CATL Európa legnagyobb akkumulátorgyárát építi fel Magyarországon, illetve a BYD szintén itt építi fel első európai üzemét.
A Világgazdasági Intézet kutatói a közelmúltban részletesen foglalkoztak a magyarországi kínai befektetések környezetével, szerepével. A Friedrich-Ebert-Alapítvány számára készített tanulmányukban azt írják, Magyarország második legnagyobb beszállítója Kína lett (csak Németország előzi meg). A gazdasági semlegesség azonban inkább gazdasági nyitottságot jelent: Orbán Viktor még 2010 novemberében hirdette meg a keleti nyitás politikáját. Kína szempontjából pedig fontos geostratégiai jelentősége van annak, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal a kínai tulajdonú pireuszi kikötőt kötheti össze Közép-Európával. Nem utolsó szempont az olcsó munkaerő sem: a havi nettó mediánkereset 872 eurónak megfelelő forint volt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, szeptemberi adatai szerint, ami alulmúlja Európa legtöbb országának adatait.
