„Magyarország szuverenitását nem lehet befolyásolni a szemöldökök felvonásával”
Svédország közel két éve kérte felvételét a NATO-ba, és a tagsága most egyetlen ország meggyőzésétől függ – írta a svéd miniszterelnök pénteki budapesti látogatása kapcsán az amerikai AP hírügynökség, amelynek jelentését világszerte nagyon sok sajtóorgánum közölte.
Magyarország kormánya 18 hónapon át nem szavazta meg a ratifikálást, és ezzel feszültségeket okozott Stockholmmal és egyre nagyobb nyomást váltott ki a szövetségesek részéről, mire elmozdult a szavazás felé. Sem magyar, sem svéd tisztségviselők nem szóltak arról, hogy mi indíthatta Magyarországot kifogásai feladására, de a jelek arra utalnak, hogy a két ország megállapodásra jut svéd katonai felszerelések szállításáról.
Jens Wenzel svédországi védelmi kutató szerint a ratifikálás elodázásával Budapest egyebek mellett nyomást akart gyakorolni Stockholmra, hogy tegyen ajánlatot valamiféle szükséges felszerelés szállítására. Az illető rámutatott, hogy a svéd védelmi ipar nagyon erős, és Orbán Viktor a maximumot akarja kihozni az ügyből, még mielőtt hétfőn szavaznak a ratifikálásról, így nem kizárt, hogy fegyverszállítási szerződés(eke)t kötnek. (Ez megtörtént a svéd kormányfő látogatása alatt – a szerk.)
A hírügynökség ismertette a halogatás történetét, majd kiemelte: Orbán Viktor végig azt mondta, hogy a kormány támogatja Svédország csatlakozását, de a Fidesz parlamenti képviselői állítólag ellenezték, mert egyes svéd politikusok „nyilvánvaló hazugságokat” terjesztenek a magyar demokrácia minőségéről.
Az Orbán-kormány nem támasztott követeléseket azzal kapcsolatban, hogy miként lehetne a sértettség érzését enyhíteni, de az idézett elemző szerint Magyarország érdeklődik egyebek között svéd Gripen repülőgépek vásárlásáról. Budapest jelenleg 14 darab JAS 39 Gripen gépet lízingel, és jelezte, hogy további négy géppel kívánja bővíteni a flottát.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök a héten Varsóban azt mondta, hogy a Gripenek témája szerepelni fog pénteki budapesti látogatásának témái között, és hozzátette: közzéteszik majd, ha megállapodás születik.
Az AP hozzátette: mindez nem lenne példátlan, hiszen Törökország a januári ratifikálást amerikai F-16 repülőgépek szállításához kötötte, és órákkal az ankarai szavazás után be is jelentették a 23 milliárd dolláros üzletet.
Orbán EU-n belüli bírálói azt feltételezték, hogy a halogatással Orbán a jogállamisági problémák miatt befagyasztott uniós pénzek felszabadítását akarja elérni. Mráz Ágoston Sámuel, a kormányhoz közelálló Nézőpont Intézettől elmondta: Orbán sok szavazója „dühös” Svédországra, mert szerepe volt a pénzek befagyasztásában, és hogy a ratifikálás halogatása a konzervatív szavazóbázisnak tett gesztus volt. „Magyarország bebizonyította szuverenitását, és megmutatta, hogy nem lehet befolyásolni a magatartását a szemöldökök felvonásával és hangos bírálatokkal” – mondta.
