Magyarországnak nincs helye az Európai Unióban
Az Európai Uniónak kizárási eljárást kellene indítani Magyarország ellen, és aztán fontolóra kellene venni, hogy ugyanezt tegye Lengyelországgal – írta a Handelsblatt német gazdasági lapban Daron Acemoglu, a tekintélyes Massachusetts Institute of Technology (MIT) közgazdaságtan professzora.
A két ország az elmúlt tíz évben egyre inkább aláásta a független igazságszolgáltatás és a sajtószabadság elvét, amely központi jelentőségű az európai projektben. Az Orbán Viktor által hirdetett „illiberalizmus” már az elnevezésében is téves: demokráciáról szó sincs benne. A Fideszhez hasonlóan tekintélyelvű lengyel PiS kormánypárt minden jel szerint Orbán nyomába lép. Az EU szempontjából az utolsó cseppnek kellene lenni a pohárban, hogy a két ország egyike sem hajlandó csatlakozni az új Európai Ügyészséghez – olvasható a Handelsblattban megjelent írásban.
„Úgy tűnik, Magyarországon a demokrácia halálos sebet kapott. Természetesen az ország kizárása és az ebből Lengyelország számára jelentkező fenyegetés nagyon komoly döntés, amit nem szabad elkapkodva meghozni. Elvben minden tagállamnak jogában áll olyan kormányt és parlamentet választani, amely gyengíteni akarja a demokratikus intézményeket, de a szavazók aztán többnyire kijózanodnak, és legközelebb olyan politikusokat választanak, akik hagyják működni a demokratikus intézményeket. Magyarországon nem ez a helyzet: az orbáni Fidesz-párt évtizede alatt a demokrácia a jelek szerint halálos sebet kapott, és erősen kétséges, hogy a szavazók fel tudják számolni a jelenlegi rendszert.
Minél tovább kezeli az EU Magyarországot normális demokráciaként, annál többet árt saját lényegének. Az Európai Uniónak végre határozottan fel kell lépnie Magyarország és Lengyelország ellen, például azzal, hogy beszünteti mindkét ország anyagi támogatását, és megvonja tőlük a szavazati jogot az Európai Tanácsban. Ha az ország valami csoda folytán az utolsó pillanatban nem tér vissza a demokrácia útjára, el kell hagynia az EU-t ahhoz, hogy az európai projekt fennmaradhasson” – írta a szerző. Budapest és Varsó gúnyt űz az európai projektből, és mindenből, amit az képvisel, ha továbbra is kapja az uniós pénzeket, és nem csatlakozik a közös ügyészséghez.
További érv a két ország elleni uniós fellépéshez, hogy az afganisztáni események világossá tették: kudarcot vallottak azok a nyugati törekvések, hogy más országokban katonai erővel és gazdasági segélyekkel vezessék be a jogállamiságot és a demokráciát. Mostantól a nyugati országoknak jó példával kell előljárniuk. A szerző rámutatott, hogy egy, a kollégáival végzett, 110 országra kiterjedő vizsgálat kimutatta: a stabil demokráciák különösen alkalmasak a gazdasági növekedés, a béke és a viszonylag jó közszolgáltatások biztosítására. Az elmúlt négy évtized adatai emellett arra mutatnak, hogy a demokratizálás, de a visszaesések is regionális hullámokban terjednek. Ha a meglévő demokráciák kevésbé stimulálnak az utánzásra, csökken az esély, hogy a demokratikus intézmények regionálisan terjednek.
Mindez fokozottan érvényes az EU-ra, amelynek az a missziója, hogy nemzetek feletti szinten vezesse be a demokratikus intézményeket. Egy olyan időpontban, amelyben a nemzetközi együttműködés mindennél fontosabb, az EU történelmi kísérletét minden gyengéje ellenére sikeresnek kell tekinteni. Mára azonban a keleti bővítés az EU Achilles-sarkává lett. Magyarország és Lengyelország ma az EU működési zavarainak és intézményi gyengéinek a jelképe. Mi több: a négy visegrádi államból nem indul ki semmiféle demokráciát erősítő hatás – írta a szerző, Daron Acemoglu.
