Magyarországon a gondtalan élet ára fejenként havi 600 ezer forint  

A negyedévente megismételt vizsgálatban, amelyben 1000 főt kérdeztek meg, mindig ugyanazt az öt kérdést teszik fel, így térképezik fel a magyarok gazdagodásának vagy szegényedésének trendjét. Az őszi – szeptemberi – szegénységi kutatás adatai szerint a magyarok harmada nem tudja előteremteni a szűkös megélhetéshez szükségesnek tartott minimális összeget.

A magyar háztartások pesszimistábban várják a következő negyedévet

15 százalékról 21 százalékra nőtt ugyanis azok aránya, akik már bevételcsökkenésre számítanak. A társadalom harmada gondolja azt, hogy nem lesz annyi pénze a következő negyedévben, hogy legalább minden második napon húst vagy halat egyen. A húsban gazdag étrendet elsősorban a 18–39 évesek (66 százalék), a diplomások (70 százalék) és a fővárosiak engedhetik meg maguknak.

A közvélemény-kutatásból kiderült, hogy míg a magyar társadalom 41 százalékának problémát jelentene egy 100 ezer forintos, hirtelen keletkező kiadás kifizetése, de még meg tudná oldani saját erőből, addig csak a magyarok 27 százaléka tudna gond nélkül megbirkózni egy ilyen váratlan kiadással. 100 főből 28-an egyáltalán nem tudnák kifizetni, a legkiszolgáltatottabbak közé tartoznak a 60 év felettiek, a községekben lakók, illetve a 8 osztálynál kevesebbet végzettek. 

Lesznek, akik nem tudják majd télen kifűteni a lakásukat

Az Egyensúly Intézet azt a kérdést is feltette, hogy „Ön szerint a következő három hónapban lesz annyi pénze vagy nem lesz annyi pénze, hogy mindig melegen, azaz az otthoni teendőkhöz, alváshoz megfelelő hőmérsékleten tartsa a saját otthonát?” A válaszolók negyede azt válaszolta, hogy alkalomadtán nem lesz lehetősége melegen tartani az otthonát, de a társadalom csaknem tizede kifejezetten borúlátó: 9 százaléknyian vannak azok, akik úgy érzik, hogy egyáltalán nem fogják bírni anyagilag a lakásuk kifűtését. Az adatok alapján kiszolgáltatottabbnak tűnnek a magasabb életkorúak, az alacsonyabban iskolázottak és községekben élők.

250 ezerből szűkösen, 600 ezerből normálisan lehet megélni

A negyedévente megjelenő szegénységkutatásában arra is rákérdeztek, hogy a magyaroknak egyszemélyes háztartásnál – egyedül élőknél – mekkora összegre van szükségük a szűkös, az átlagos szintű, illetve a gondtalan élethez. A legfrissebb eredmények szerint jellemzően havi nettó 250 ezer forint kellene a szűkös megélhetéshez, nem történt változás június óta. A másik két kategóriában komolyabb változás van: az átlagosnak tartott életvitelhez már havi nettó 400 ezer, a gondtalan megélhetéshez pedig havi nettó 600 ezer forintra lenne szükség. Ez azt jelenti, hogy az átlagos élethez havi nettó 50 ezer, a gondtalan élethez pedig nettó 100 ezer forinttal többre van szükség, mint nyár elején. Ehhez képest a megkérdezettek 29 százaléka nem visz haza többet havi nettó 250 ezer forintnál, további 3 százalék pedig semmilyen jövedelemmel nem rendelkezik. Az átlagos élet feletti jövedelmi sávba pedig a magyarok 8 százaléka tartozik.

Mivel sokan megtagadták a válaszadást a jövedelmükkel kapcsolatos kérdésre, az Intézet azt is megvizsgálta, hogy a jövedelmek hogyan alakulnak az érvényes választ adók között. Ezek szerint jelenleg a válaszadók 4 százalékának nincs jövedelme, miközben 46 százalékot tesznek ki azok, akik nettó negyedmillió forint alatti jövedelemből gazdálkodhatnak havonta. Ez azt jelenti, hogy minden második válaszadó – házastársi vagy rokoni támogatás nélkül – nem tudja előteremteni a szűkös megélhetéshez szükséges összeget. Az átlagosnak ítélt anyagi feltételekhez szükséges keresetet – havi 400 ezer forintot - az érvényes választ adók 87 százaléka nem éri el.

Az Egyensúly Intézet negyedéves szegénységkutatása megmutatta, hogy a magyaroknak nehézséget okoznak a szokásos kiadások, a rezsi- és élelmiszerköltségek fedezése. Kiderült, hogy a háztartások 60 százaléka, azaz tízből hatan, csak kisebb-nagyobb nehézséggel képesek fedezni háztartásuk szokásos költségeit.