Magyarországon kormányzás helyett kommunikáció folyik
Miközben nap, mint nap érkeznek a hírek, hány ember került kórházba Covid19 fertőzéssel, hányan haltak meg, nincs nap, hogy ne botolnánk olyas valakibe, aki kerek-perc tagadja a koronavírus létezését, vagy azt ne mondaná, hogy nincs is járvány, ezért nem bohóckodik semmilyen maszkban. Hogy ez veszélyesebb-e, vagy maga a járvány, azt mindenki döntse el maga. Ami biztos, hogy ennek oka van. Hogy mi, azt Pusztai Erzsébettel próbáljuk kideríteni. Az infektológus és egészségügyi szakértő szerint, az a legnagyobb baj, hogy Magyarországon kormányzás helyett kommunikáció folyik.
A hitetlenség egyik oka az, hogy óriási ellentmondások vannak a járványügyi intézkedésekben – mondja Pusztai Erzsébet. A járványhelyzet kezelésére kijelölt hivatalos személyek tavasszal még azt mondták, nem kell maszkot hordani, felesleges. Azután hirtelen azt kezdték hajtogatni, hogy igenis kell maszkot viselni. Eközben pedig az emberek még most is azt látják, hogy pont az ország vezetői nem viselik a maszkot, továbbra is anélkül jelennek meg hol itt, hol ott. A hitetlenséget csak tovább fokozza, hogy azt mondták, nem lehet 500 fő fölötti nagy rendezvényeket tartani, közben pedig megrendeznek egy futballmeccset, amire 20 ezer nézőt várnak. Erre sok ember persze azt gondolhatja, ha ezt lehet, akkor nincs is olyan nagy baj. Sajnos a kételyeket fokozzák azzal is, hogy nem egyértelmű és világos az állásfoglalásuk. Az emberek többsége úgy véli, egy ország vezetője felelős ember, és amit tesz, azt nyilván felelősséggel teszi. Mit gondoljanak akkor, ha maszk nélkül pálinkázgat?
Pusztai Erzsébet szerint, természetesen ettől függetlenül, vannak Magyarországon is „elszabadult agyak”, akik talán valamilyen háttér-manipuláció hatására vagy érdekében azt mondogatják, hogy nincs is járvány, vagy, hogy fölösleges maszkot hordani.
Nézzük meg a kórházakat érintő intézkedéseket. Egy járvány esetén az a normális eljárás, hogy az erre felkészült osztályokat – ami Magyarországon részben a László Kórház, mint fertőző kórház, osztályokra veszik fel a betegeket. Ha a járvány olyan méretű, hogy ezek nem elégségesek, és újakat kell nyitni, akkor az infektológus szerint, sokkal biztonságosabb dolog egy kórházat teljes egészében járványkezelésre állítani, és a többiben fokozni a védekezést. Pusztai Erzsébet úgy véli, az nem jó megoldás, ha olyan kórházba visznek be covidos osztályt, ahol másfajta ellátás is folyik. Mint például tavasszal az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetbe. Ha valahol nagyon vigyázni kellett volna a betegekre, az épp ez az intézet volt! Egy ilyen intézetben nem csak a betegeket, de a személyzetet is szigorúan szűrni kell, nehogy a súlyos állapotú emberek elkapják a fertőzést. Most újra megtörténik, hogy olyan kórházba visznek be covidos osztályt, ahol másfajta ellátás is folyik. Ezzel csak a kórházon belüli fertőzésveszélyt fokozzák.
Persze, az ne olyan legyen, mint a népnyelven csak Patyomkin kórháznak nevezett, hűvösebb időben használatra alkalmatlan, mert nem téliesített kiskunhalasi járványkórház – vetem közbe. Pusztai Erzsébet csak annyit mond rá: „az már kabaré!” Hozzáteszi, ez a tökéletes példája annak, hogy Magyarországon nem kormányzás folyik, hanem helyette kommunikáció.
Azt, hogy pontosan milyen ma a helyzet, a szakértő – pontos adatok hiányában – nem tudja megmondani, ahogy azt sem, az egészségügyi kormányzat miért is nem hajlandó azokkal még könyörgésre sem szolgálni. Annyit tudni lehet, hogy két napja kevesebbet teszteltek, és azt mondják be mégis, hogy csökken a fertőzöttek száma. Hát persze, hogy csökken, ha meg sem találják őket! Normális esetben az iskolákban is tesztelnének, mert, ha egy tanárnál, vagy gyereknél jelentkeznek a tünetek, egyáltalán nem mindegy, hogy a szülőnek tíz napig kell otthon maradnia a náthás csemetéjével, vagy megállapítják, hogy nem covidos, és akkor már négy-öt nap után újra mehet iskolába, ahogy a szülője is dolgozni. Az sem mindegy, hogy egy osztályban előforduló lázas gyerek covidos, vagy sem, hiszen akkor a tanárokra és a gyerek környezetére is külön figyelni kell!
S, hogy mi tehetünk? Ez a járvány hullámokban itt lesz közöttünk addig, amíg valami jó kezelési módot, vagy valami megelőzési módot nem találunk, aminek csak az egyik eleme a védőoltás. Védjük magunkat és egymást azzal, hogy szájat és orrot is eltakarva hordjuk a maszkot. A rizikócsoportok tagjai pedig annyit tehetnek önmagukért, hogy októberben beoltatják magukat a sima influenza oltással. Már csak azért is, mert a sima influenza se olyan kellemes betegség a maga 40 fokos lázával.
Ami mindennek ellenére mégis okot ad a reményre, az az, hogy talán a jövő év eleje felé már meglesz a védőoltás a Covid19 ellen.
